A munkaügyi portál kutatásának célja az volt, hogy feltérképezze, miként vélekedik a magyar lakosság egyes foglalkozásokról.

A felmérés a No Fluff Jobs megrendelésére készült, CAWI módszerrel végzett online kérdőíves kutatás alapján, amit a 21 Kutatóközpont bonyolított le 2025. április 1–14. között. A kutatás egy ezer fős, 18–64 év közötti, gazdaságilag aktív magyar lakosságra reprezentatív mintán történt.

A kutatás egyik fő kérdése az volt, hogy milyen az egyes szakmák megfizetettségének társadalmi megítélése Magyarországon. Úgy vélekednek, hogy az elmúlt évek munkaerőpiaci változásai és a gazdasági környezet kihívásai mellett egyre nagyobb figyelem irányul erre a kérdéskörre. Összesen 15 fontosnak tartott szakmát vett számba a No Fluff Jobs

A leginkább alulfizetettnek tartott szakmák

A kutatás szerint a válaszadók leginkább az ápolók fizetését érzik méltatlannak:

• 38% határozottan, 39% inkább alulfizetettnek tartja őket, azaz összesen 77% érzi úgy, hogy nem kapnak
  elegendő anyagi megbecsülést.
• Hasonlóan alulfizetett szakmának ítélik a a rendőrök (62%) és a tanárok (59%) helyzetét is.

Ez a három hivatás nemcsak kiemelkedően fontos társadalmi szerepet tölt be, de egyben azok közé tartozik, amelyeket
a válaszadók szerint messze nem fizetnek meg kellőképpen – jól mutatva a megbecsülés és a jövedelem
közötti ellentmondást.

Közepesen megfizetettként érzékelt szakmák

Az orvosok és a gazdálkodók megítélése már kevésbé egyértelmű:

• Az orvosokat a válaszadók 47%-a tartja megfelelően fizetettnek, de még mindig 32%
  szerint alul vannak fizetve.
• A gazdálkodók helyzetét 27% tartja kielégítőnek, 45% szerint az ő munkájuk sincs
  megfelelően honorálva.

Ez arra enged következtetni, hogy az egészségügyi elit – az orvosok – társadalmilag egyre inkább elismert, miközben az ápolók továbbra is háttérbe szorulnak, nemcsak anyagi, hanem társadalmi szempontból is.

A leginkább túlfizetettnek tartott szakmák

Három szakma emelkedik ki, amelyeket a válaszadók túlnyomó többsége túlzottan jól fizetettnek lát:

1. Politikus – 87% gondolja így, közülük 66% határozottan.
2. Influenszer –70% véli túlzottan fizetettnek őket, 44% határozottan.
3. Sportoló – 67% szerint túl sokat keresnek, 35% határozottan így gondolja.

Ezek az eredmények komoly társadalmi ellenérzéseket tükröznek: sokak szemében ezek a szakmák nem nyújtanak arányos társadalmi értéket a keresetükhöz képest. Ez összhangban áll azzal is, hogy ezek a szakmák korábbi kérdésekben is a legkevésbé fontosnak és leginkább negatívan megítélt kategóriákba estek – értékelnek az állásportálnál.

Megfelelően vagy túlfizetettnek tartott szakmák

A programozók/fejlesztők, könyvelők és kereskedelmi képviselők többsége a közvélekedés szerint megfelelően fizetett.

• A kereskedelmi képviselők fizetését 39% tartja megfelelőnek.
• A programozó szakma esetében már 54% szerint megfelelően fizetettek.
• A könyvelő szakma kapcsán 52% gondolja megfelelően fizetettnek a szakembereket.

A toborzó/HR szakemberek, marketingesek és újságírók esetében is megfelelőnek érzi a fizetéseket
a közvélemény.

• A toborzók/ HR szakemberek fizetését 40% érzi megfelelőnek.
• A marketing szakemberek esetében 36% érzi úgy, hogy megfelelően fizetettek.
• Az ügyvédek esetében már megosztottabb a közvélemény,különösen a túlfizetettség érzete erősödik. Ügyvéd: 51% szerint keresnek túl sokat (34% „inkább”, 17% „határozottan”).

A szakmák társadalmi fontosságának megítélése a magyar lakosság körében

A társadalom szempontjából legnagyobb elismertséget az egészségügyi és oktatási szektorban dolgozók kapták:

• Orvosok: 87% tartja „nagyon fontosnak”, további 8% pedig „inkább fontosnak” tartja ezt a hivatást– vagyis az orvosi
  munka társadalmi elismertsége szinte teljes körű.
• Ápolók: 85% szerint „nagyon fontos”, 12% „inkább fontos” – ez is azt mutatja, hogy szinte mindenki elismeri az ápolók nélkülözhetetlen szerepét.
• Tanárok: 80% „nagyon fontosnak”, 14% „inkább fontosnak” tartja őket – az oktatás jelentősége erősen
  jelen van a köztudatban.

Ez az adat azt mutatja, hogy a gondoskodáshoz, gyógyításhoz és neveléshez kapcsolódó munkaköröket a társadalom
szinte egésze nélkülözhetetlennek tartja – ezek a szakmák erőteljes megbecsülést élveznek.

Kettős megítélésű szakmák

Az újságíró szakma megítélése erősen megosztott: csak 25% tartja „nagyon fontosnak”, ugyanakkor 32% szerint „fontos is, meg nem is”, és 9% már negatívan nyilatkozik. Ez utalhat a média iránti bizalom megingására, a politikai megosztottságra vagy akár a szenzációhajhásztartalmak miatti kiábrándultságra is.

Hasonló megosztottság jellemzi a kereskedelmi képviselők, HR szakemberek, marketingesek és sportolók társadalmi megítélését is – ezeknél a szakmáknál már 30–40% körül mozog azok aránya, akik közömbösen vagy negatívan vélekednek róluk – írják a No Fluff Jobs-tól.

A legalacsonyabb társadalmi fontosságú szakma

A kutatás szerint a legkevésbé fontosnak tartott szakma az influenszer/véleményvezér, amely:

• 44%-ban „egyáltalán nem fontos”,
• 23%-ban „inkább nem fontos”,
• csupán 2% tartja „nagyon fontosnak”.

Ez az eredmény erős társadalmi ellenérzést mutat az influenszerek munkájával kapcsolatban, amit sokan nem tekintenek valódi szakmának, illetve nem érzik közvetlen társadalmi hasznosságát. Az internetes jelenlét és a szórakoztatás fontosságát sok válaszadó nem kapcsolja össze a társadalmi értékteremtéssel.

Negatív érzelmeket kiváltó szakmák

• A legerősebb elutasítást az influenszerek/véleményvezérek váltják ki: 27% „inkább negatív” és 36% „erősen negatív” érzést vált ki, és csak 5% értékeli legalább „inkább pozitívan”.
• A politikusok esetében is jelentős az elutasítás (32% inkább negatív, 35% erősen negatív), ami a politikával szembeni általános bizalmatlanságot és csalódottságot tükrözi.

The post A leginkább alulfizetett szakmák között az ápoló, a rendőr és a pedagógus – így látják a magyarok first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu