Az államtitkároké a miniszterelnök és a miniszterek után a harmadik legfontosabb kormányzati vezetői pozíció: segítik és szükség esetén helyettesítik a minisztereket, politikai és közigazgatási ügyekben járnak el. A törvény értelmében politikai felsővezetőnek minősülnek, a fizetésük az előző évi átlagbérhez kötött: annak 4,5 félszeresét kapják kézhez, tehát 2025 júliusától 2,91 millió forintot.

Egyes államtitkárok azonban további összegeket pakolnak az alapbérükre. Amellett, hogy többen országgyűlési képviselők,

néhányan állami tulajdonú cégek igazgatósági és felügyelőbizottsági székeiben is bent ülnek – van, hogy egyszerre többében.

A minisztériumi vezetők olyan vállalatokban is fizetést vesznek fel, melyek közvetett állami tulajdonban vannak, ami azért érdekes, mert két éve ezt a jogi kategóriát a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) javaslatára felszámolták.

Végignéztük az összes államtitkár vagyonnyilatkozatát, gyűjtésünk során pedig arra jutottunk, hogy épp a Nagy Márton vezette gazdasági csúcsminisztériumban a leginkább jellemző az álláshalmozás. Több államtitkár, sőt helyettes államtitkár a főnökénél is többet visz haza, ami annak tükrében komoly teljesítmény, hogy Nagy Márton havi 6,36 milliós keresetével a legjobban kereső miniszter a kormányban.

Nagy Márton fizetését legalább három beosztottja lekörözi

Az NGM nyolc államtitkárából hétnek van a főállása mellett állami szervtől vagy vállalattól származó jövedelme: egyedül a 83 éves Fónagy János miniszterhelyettes nem ül bent egyetlen testületben sem, ám ő az államtitkári fizetése mellett országgyűlési képviselői keresettel is rendelkezik.

Az állami vezetők részben olyan cégeknél látnak el valamilyen funkciót, ahol az NGM gyakorolja a tulajdonosi jogokat, így

• az EXIM-nél,
• az N7 Holdingnál
• és a Nemzeti Tőkeholdingnál.

A csúcstartó Kisgergely Kornél, aki az EXIM Magyarország elnök-vezérigazgatói székéből került tavaly áprilisban az NGM-hez, ahol az államháztartásért felelős államtitkári posztot tölti be. Azonban a nemzetközi kereskedelemre, külpiaci befektetésekre és külföldi beruházásokra szakosodott állami exporthitel-ügynökségben továbbra is ő az igazgatóság elnöke, amiért államtitkári fizetésén felül bő másfél millió forintot vesz fel, a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsági tagjaként pedig 4,8 milliót.

Emellett három további pozícióból kap fizetést: a Likviditási Bizottság elnöke, az Airport Hungary Kft. felügyelőbizottsági elnöke és a Nemzeti Tőkeholding felügyelőbizottsági tagja. Nem mindegyik esetben világos a nyilvános közzétételi listákból, hogy mennyit vihet haza, ám a vagyonnyilatkozatban feltüntetett bérsávok alapján kiszámolható, hogy

havonta bruttó 10,3 millió és 11,1 millió közötti összeg illeti meg.

Vagyis Kisgergely több mint megháromszorozza az államtitkári bérét a plusz állásokkal.

A gazdaságfejlesztésért és iparért felelős államtitkár, Lóga Máté a minisztériumi fizetésén túl további négy állásból kap fizetést: az EXIM-nél igazgatósági tag (1,1 millió forint), a HungaroControlnál felügyelőbizottsági elnök (950 ezer forint), az MNB által felügyelt Szanálási Alapnál igazgatósági tag, míg az állami tulajdonba került Budapest Airportnál az igazgatóság elnöke. A vagyonbevallása alapján az utóbbi két állásáról annyi tudható, hogy mindkét testületben 1 és 5 millió közötti összeget vesz fel. A Budapest Airport és a Szanálási Alap közadatigénylésünket nem teljesítette.

A széles bérsáv miatt csak olyan becslés adható, hogy Lóga 7 és 15 millió forint között keres havonta.

Figyelemreméltó másodállás-gyűjteménye van Gerlaki Bencének, az adóügyekért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkárnak is, aki ugyancsak igazgatósági tag az EXIM-nél, felügyelőbizottsági tag a Start Garancia Zrt.-nél, szerkesztő a Mediaworks által kiadott pénzügyi, könyvviteli folyóiratnál, a SZAKmánál, tagja a Focus Ventures befektetési bizottságának, valamint elnöke a Fenntartható Gazdaságfehéredésért Felelős Bizottságnak, amelyet a feketegazdaság visszaszorítására és a jogkövető vállalkozások támogatására hozott létre a kormány még Varga Mihály pénzügyminisztersége idején. Gerlaki így 6,1 és 7,4 millió forint között keres.

Rajtuk kívül

• Túri Anikó közigazgatási államtitkár 2,1 és 2,6 millió forint közti összeggel toldja meg a fizetését (az Országos Betétbiztosítási Alapnál alelnök, a Garantiqánál igazgatósági tag),
• Szabados Richárd kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár 1,8 és 2,1 millió közti összeggel (a Garantiqánál igazgatósági tag, a Hiventuresnél felügyelő bizottsági tag),
• Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár 1,7 millióval (a Start Garanciánál igazgatósági tag, a Nemzeti Filmintézetnél felügyelőbizottsági tag),
• míg Vágujhelyi Ferenc, aki államtitkárként vezeti a NAV-ot, a Gazdaságfehéredésért Felelős Bizottság alelnökeként jut hozzá 500 ezer és 1 millió forint közti havi extra jövedelemhez.

Amennyiben az NGM-es helyettes államtitkárokra is kitágítjuk a kört, Lakner Zsuzsa keresete ugrik ki a leginkább.

Lakner 2022 júniusától a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. vezérigazgatója, 2024 decemberétől pedig Nagy Márton tárcájánál ő az állami vagyonért felelős helyettes államtitkár is. A hatályos kormányrendelet szerint a helyettes államtitkárok 1,3 és 2,1 millió forint között keresnek, ám Lakner efölött az MNV vezérigazgatójaként 5,16 milliót, a cég igazgatósági elnökeként 1 milliót, az N7 Holding felügyelőbizottsági elnökeként pedig további 750 ezret visz haza. E szerint

a keresete 8-9 millió forint között lehet havonta.

Bár cégvezetői bérekről szóló kormányhatározat ötmillió forintnál húzza meg a legfelső jövedelmi szintet, ezt indokolt esetben a tulajdonosi jogokat gyakorló minisztérium megemelheti, ezzel pedig egyre gyakrabban élnek is.

A többi minisztériumban elvétve fordul elő, hogy az államtitkárok további állásokból is vesznek fel pénzt. Az Energiaügyi Minisztérium hét államtitkára közül hárman álláshalmozók, ám a többségnek egy-két plusz állásból származik jövedelme: a legtöbb plusz pénz a miniszterhelyettes Czepek Gáborhoz vándorol, aki az MVM igazgatósági elnökeként 1,8 milliós illetményre jogosult, ráadásul az állami villamosenergia-vállalat osztrák, szlovák és svájci leányvállalataitól is kap pénzt. Az MVM-től közadatigénylésünkre azt a választ kaptuk, hogy külföldi székhelyű cégekre nem vonatkozik a magyar információs törvény, így annyi mondható el a minap a Barátság vezeték állapotának felmérésével megbízott Czepekről, hogy összesen havi 6,7 és 11,7 millió közötti összeggel gyarapodik. Vagyis többet visz haza a főnökénél, ugyanis Lantos Csaba energiaügyi miniszter havi bére – Nagy Mártonéhoz hasonlóan – 6,36 millió forint.

Egymásnak mondanak ellent a törvények

Adódik a kérdés: hogyan lehetséges az, hogy a kormányzati tisztviselők a főállásukon túl további pozíciókat halmozzanak fel? Erre a kormányzati igazgatásról szóló törvény adja meg a választ: e szerint alapesetben a politikai felsővezetők, így az államtitkárok nem létesíthetnek további, munkavégzésre irányuló jogviszonyt, de a kormány egyéni elbírálás alapján kivételt tehet. Előzetes engedéllyel a minisztériumi vezetők bizonyos állami szervek, illetve közvetlen vagy közvetett többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok igazgatóságának és felügyelőbizottságának is a tagjai lehetnek.

Mindez azért különös, mert

az állami vagyontörvény viszont már nem ismeri a közvetett többségi tulajdon fogalmát az állami tulajdon körében.

Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) jogi igazgatója hívta fel a figyelmünket arra, hogy 2024 elején hatályba lépett egy olyan törvénymódosítás, amely kivonja az állami tulajdon fogalma alól a közvetett állami tulajdonú cégeket: a módosítás miniszteri indoklásában Nagy Márton amellett érvelt, hogy csakis az számít állami tulajdonnak, ahol a cégjegyzékben a társaság tulajdonosaként kizárólag az állam van megjelölve. A módosítás Ligeti szerint az állami cégek elleni perekre lehetett reakció: a TI például az MNV-ből tudta bírósági úton megszerezni a zuglói és az újbudai Tiborcz-irodaházügyletek részleteit.

Az állami vagyontörvény értelmében ugyanis az állami vagyon közfeladat ellátására szolgál, továbbá az állami vagyonnak minősülő cégek a törvény erejénél fogva közfeladatot ellátó szervek – ennek a körét szűkítették Nagy Mártonék. A vagyon szempontjából tehát nincs többé közvetett tulajdon, amivel már érvelnek is a bíróságon. Ligeti elárulta, hogy az eddig az állami hadiipari cégeket összefogó N7 Holding például két, a TI Magyarország által indított perben is azt állítja, hogy a tulajdonában lévő cégek privát vállalkozások.

Ennek ellenére számos, közvetett állami tulajdonban lévő cég vezetésében ott ülnek minisztériumi vezetők, ami Ligeti szerint „széles joghézag”.

Mivel az állami vagyontörvény értelmében nincsen közvetett állami tulajdon, az egykor ebbe a kategóriába eső cégekben politikai állami vezető nem lehetne tisztségviselő, ilyen engedély nem is lenne kiadható

– magyarázta lapunknak.

Ligeti kiemelte: az államtitkári álláshalmozással felvett fizetés törvényes jogalap nélküli jövedelemnek számít, amit vissza kellene, hogy fizessenek a kedvezményezettek. Elmondta azt is, hogy az államtitkárok céges állásait lehetővé tévő rendelkezésről szinte kiált, hogy a kialakult gyakorlatra szabták rá, vagyis azért találták ki, hogy egyes cégvezetők államtitkárok is lehessenek, ami „igazi NER-es tempó”.

A kormányzati igazgatási törvény alapján tehát olyan tulajdonosi formára is engedélyezhető az álláshalmozás, mely az állami vagyontörvény szerint 2024. január 1-jétől már nem is létezik. Márpedig számos esetben olyan vállalatokban ülnek jól fizető állásban államtitkárok, melyeket közvetve tulajdonol az állam, így

• Kisgergely Kornél az Airport Hungary Kft.-ben, valamint Lóga Máté a Budapest Airportban, ezek ugyanis a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. holdingon keresztül állami tulajdonban vannak.
• Túri Anikó és Szabados Richárd a Garantiqában, amely a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül kapcsolódik az államhoz.
• Szintén Szabados a Hiventuresben, valamint Gerlaki Bence a Focus Venturesben visel tisztséget, ezek az NTH Nemzeti Tőkeholding Zrt.-én keresztül állami vagyonkörbe tartoznak.
• Czomba Sándor az NFI-ben, az MNV Zrt.-n keresztül,
• Steiner Attila az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-ben, az MVM Energetika Zrt.-n keresztül ül közvetett állami befolyás alatt álló cégben.
• Czepek Gábor pedig az MVM külföldi érdekeltségeiben visel tisztséget, melyek ráadásul többszörösen közvetett állami tulajdonok.
• Lóga Máté a HungaroControlban is tisztséget tölt be, amely az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt-n keresztül kapcsolódik az államhoz.

Mindemellett az sem világos, hogy milyen időbeosztásban tudják ellátni az államtitkárok a feladataikat, ha további munkakörökben is helyt kell állniuk. Ahogy az sem, kinek a hatásköre annak az engedélyezése, hogy a minisztériumi alkalmazottak vállalhatnak-e plusz pozíciókat, és amennyiben igen, ennek van-e felső határa.

Ezzel kapcsolatban kérdéseket küldtünk a Nemzetgazdasági Minisztériumnak és az Energiaügyi Minisztériumnak. Az NGM azt írta, a minisztériumi vezetők részvétele az állami tulajdonú gazdasági társaságokban mindig a hatályos jogszabályok szerint történik. A tárca közölte, hogy a kinevezéseknél a képesítést, szakmai gyakorlatot, a testület által ellátott feladatokat és a jelölt minisztériumi feladatkörének szakmai kapcsolódásait mérlegelik, hogy a minisztérium és a testület „hatékony együttműködését és a közfeladatok eredményes ellátását elősegítsék”.

A pozíciók betöltése testületenként eltérő időbeli elfoglaltsággal jár, amelynek mértéke összeegyeztethető az érintett kormánytisztviselők munkarendjével és hivatali kötelezettségeivel

– írta az NGM.

The post A legjobban kereső miniszterek fizetését is lekörözik az álláshalmozó államtitkárok, amihez egy széles joghézagot kell átugraniuk first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu