„A lopott szajrén senki sem szerez tulajdonjogot” – mit várhatunk a vagyonvédelmi hivataltól?

Néhány napos társadalmi egyeztetésre bocsátja a Tisza-kormány a párt egyik legfontosabb kampányígéretéről, a Nemzeti Vagyonvédelmi és -visszaszerzési Hivatalról szóló törvénytervezetet. Az NVVH egy újonnan létrejövő, politikafüggetlen állami szuperhatóság lesz, a feladata pedig két részből áll:

  • egyrészt vizsgálja az elmúlt húsz év közvagyont érintő visszaéléseit, feltárja a megszállt ügyészség által eddig érintetlenül hagyott korrupciós ügyeket,
  • valamint őrködik a törvényes, átlátható és felelős állami gazdálkodás fölött.

A várhatóan szeptemberben felálló szervezet létrehozását a jogalkotók azzal indokolják, hogy az elmúlt két évtizedben becslések szerint 60 ezer milliárd forint vándorolt jogtalanul magánzsebekbe különböző állami forrásokból: ennek a közvagyonnak a visszaszerzésére és a jövőbeni visszaélések megakadályozására vállalkoznak. Magyar Péter szerint a visszaszerzendő vagyon értéke akár a magyar gazdaság éves teljesítményének nyolc–tíz százalékát is elérheti.

A tervezetet a kormány honlapján bárki véleményezheti a következő egy hétben.

Az NVVH széles körű jogosítványokat kap, amelyek

meghaladják az ügyészségi jogköröket.

Egyrészt a jogászok mellett pénzügyi és közbeszerzési szakértők, könyvvizsgálók, adatelemzők és informatikusok dolgoznak majd együtt, másrészt a bűnüldözés mellett a közvagyon védelme érdekében preventív feladatokat is ellátnak.

  • Az újonnan felálló szervezet – amellett, hogy a központi költségvetésből gazdálkodó szervezeteket, intézményeket vizsgál – pontos tájékoztatást kap a NAV-tól azokról cégekről is, amelyeknek a bevétele 75 százaléka közbeszerzésből származik. Ezeket nemcsak vizsgálhatja, de ha veszélyét látja, hogy a közpénzt rosszul használják fel, akkor állami felügyelőt is kirendelhet a céghez.
  • A szervezet átvehet folyamatban lévő eljárásokat, így a Magyar Nemzeti Bank körüli zűrös alapítványi ügyet is magához vonhatja.
  • Nemzetközi együttműködés keretében vizsgálja az offshore és alapítványi struktúrákat, feltárja a céghálókat, szükség esetén pedig zárolási és visszavételi kezdeményezésekkel élhet: az egyszerre nyomozati, pénzügyi elemző és jogi logikát követő működésről a leendő szervezet honlapján lehet tájékozódni.

A hivatal vezetője és négy helyettese 24 órás rendőri védelemben részesül majd, amit a miniszterelnök azzal indokolt, hogy már most fenyegetések érik őket. Az NVVH vezetőit az Országgyűlés választja meg, a szigorú összeférhetetlenségi szabályok miatt (a hivatalt nem vezetheti többek között olyan személy, aki a jelölést megelőző hat évben országgyűlési képviselő volt) a korrupció feltárásában jeleskedő volt parlamenti képviselő, Hadházy Ákos sem felel meg a kritériumoknak.

Arról, hogy mit várhatunk ténylegesen a hivatal működésétől, Ligeti Miklóst, a Transparency International Magyarország jogi igazgatóját kérdeztük.

Szajki Bálint / 24.hu Ligeti Miklós

Tisztázza és könnyíti a helyzetet a hivatali dolgozók ügyészi jogállása

Ez egy merész gondolat. Nem erre számítottunk

– mondta a törvénytervezetről Ligeti, aki szerint meglepő, de logikus, hogy a hivatal az ügyészi funkcióban hoz létre párhuzamosságot, hiszen szabályozási és működtetési szempontból ez egyszerűsíti a folyamatot.

The post „A lopott szajrén senki sem szerez tulajdonjogot” – mit várhatunk a vagyonvédelmi hivataltól? first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on LinkedInPin on Pinterest