A magyarok többsége még mindig EU-párti, de nőtt a bizonytalanok aránya

Miközben a magyarok egyértelmű többsége továbbra is az Európai Unióban szeretne maradni, az elmúlt években jól láthatóan nőtt azoknak az aránya, akik, ha nem is ellenzik az uniós tagságot, de elbizonytalanodtak azzal kapcsolatban.

A 21 Kutatóközpont felmérésében arra a kérdésre: „Ha most vasárnap népszavazást tartanának arról, hogy Magyarország kilépjen-e az EU-ból, ön hogyan döntene?”,

a megkérdezettek 62 százaléka válaszolt úgy, hogy a bentmaradásra szavazna, míg 17 százalék nem tudja, 16 százalék pedig nemmel voksolna.

Összehasonlításképpen: 2024-ben 3 ponttal magasabb, 65 százalék volt azok aránya, akik egy elképzelt szavazáson igent mondtak volna az uniós tagságra, és 10 százalék azoké, akik nem tudtak egyértelmű választ adni – ez 7 ponttal kevesebb, mint az idén. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy az EU-tagságot elutasítók aránya még a Fidesz-kormány állandó „brüsszelezése” ellenére is csökkent.

Ha az életkort nézzük, kiugróan magas, 84 százalékos az EU támogatottsága a felmérésben részt vevő legfiatalabb, 18–29 éves korosztályban. A legkisebb támogatottságot viszont nem a 65 évesnél idősebbek között találjuk, hanem 40–49 évesek között, akiknél az uniós tagság egyedülálló módon nem tudott abszolút, csak relatív többséget szerezni, bár a részsokaságoknál nagyobb hibahatárral kell számolni.

Az átlagosnál nagyobb, 23 százalék a legfeljebb nyolc osztályt végzettek között azoknak az aránya, akik nem értenek egyet azzal, hogy Magyarország az Európai Unió tagja, míg település szerinti bontásban csak abban van különbség, hogy hol támogatják nagyobb arányban az uniós tagságot.

Ahhoz kétség sem férhet, hogy a Tisza Párt szavazói EU-pártiak, hiszen 97 százalékot kap a tagságot támogatók aránya. Ehhez képest a fideszesek körében már majdnem ugyanannyian utasítják el a tagságot (35 százalék), mint, ahányan támogatják (38 százalék), de magas (26 százalék) azoknak az aránya is, akik bizonytalanok a kérdésben.

visualization

Továbbra is akarunk eurót, de egy kicsit kevésbé, mint korábban

Az uniós tagság kérdéséhez hasonlóan nőtt a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon be kellene-e vezetni az eurót. Amíg 2024-ben erre a kérdésre a megkérdezettek 68 százaléka igennel válaszolt, idén ez az arány már csak 55 százalék. Az előző kérdéshez hasonlóan az ellenzők aránya gyakorlatilag azonos maradt, viszont amíg két évvel ezelőtt a válaszadók mindössze 7 százalékának nem volt határozott véleménye, most már 19 százalék bizonytalan.

  • Életkor szerint a 40 év alattiaknál a legnagyobb az euró bevezetését támogatók aránya.
  • A közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezőknél legalább a 60 százalék szeretne eurót, míg a falvakban élőknél ez az arány 49 százalék, és itt az ellenzők aránya is bő 30 százalékos.
  • Ahogy az uniós tagsággal kapcsolatban, itt is nagy különbség fedezhető fel a kormánypárti és az ellenzéki szavazók között. Amíg a Fidesz-szimpatizánsok között egyértelmű többségben vannak azok, akik elutasítják az euró bevezetését, addig a Tiszánál közel 90 százalékos a támogatók aránya, de a pártnélkülieknél is relatív többségben vannak az igennel szavazók.
visualization

A cikksorozat korábbi részei

A 24.hu megbízásából készült kutatás eredményeiről cikksorozatban számolunk be az április 12-ei választás előtt. Eddig írásaink:

Módszertan

A hibrid adatfelvétel 2025. március 2. és 6. között zajlott, 1200 fő megkérdezésével. A válaszadók SMS-üzenetben kapták meg az online kérdőívhez vezető linket. A 65 év feletti válaszadók politikai preferenciáját telefonos módszerrel kérdezték le a kutatók. A 21 Kutatóközpont ugyanezt a módszert használta az EP-választási méréséhez és a cikkben említett korábbi kutatásaihoz is. A teljes minta súlyozása a KSH 2022-es népszámlálási adatai szerint történt, lakóhely, nem, kor, iskolai végzettség szerint. A minta reprezentatív a teljes lakosságra nézve, a mintában kapott értékek +/- 3 százalékponttal térnek el attól, amit a teljes lakosság megkérdezése esetén kaptak volna. A részsokaságok vizsgálata során a hibahatár ennél valamivel nagyobb is lehet, ugyanakkor a kispártoknál a hibahatár is kisebb: egy 3 százalékos pártnál +/-1 százalékpont.

The post A magyarok többsége még mindig EU-párti, de nőtt a bizonytalanok aránya first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on LinkedInPin on Pinterest