A megkérdezettek 54 százaléka nemmel felelt arra a kérdésre, hogy háború lépne-e az ország, amennyiben Magyar Péter venné át a kormányrudat – derült ki a 21 Kutatóközpont felméréséből, amelyet a 24.hu megbízásából készített. Csak a válaszadók 25 százaléka gondolta valódinak a háborús fenyegetést, 21 százalékuknak pedig nem volt véleménye, vagy nem akarták azt megosztani.

A magyarok többsége tehát nem gondolja úgy, hogy háború sodródna az ország, ha a Tisza kerülne kormányra.

Miközben szinte a teljes tábor visszautasítja ezt, addig a fideszesek kétharmada tart tőle, hogy egy kormányváltás háborúba lökné az országot, csak 7 százalékuk utasította el élből ezt a felvetést, 27 százalékuk pedig nem tudott válaszolni a kérdésre.

Igazán egy választói csoportban sem hat a háborús riogatás

A kormány 2022 és 2024 után immár harmadszor nevezi meg a választás tétjeként azt, hogy háborúba sodródik-e az ország, az ellenfeleit pedig háborúpárti jelzővel illeti, így nem csoda, hogy a Fidesz támogatóinak a többsége internalizálta a háborús rettegést. A félelmükkel viszont egyedül vannak: nemcsak a tiszások, de a párt nélküliek és a többi párt támogatói sem tartják reális fenyegetésnek, hogy egy kormányváltással az ország belépne a háborúba: csak 13, illetve 26 százalékuk gondolja, hogy így történne. Nem világos azonban, hogy a párt nélküliek között célba érhet-e még a Fidesz háborúval hiszterizáló kampányüzenete, mert körükben szokatlanul sokan, a válaszadók 42 százaléka volt bizonytalan a kérdésben.

Életkorra, lakóhelyre és végzettségre bontva ugyanazt a mintát látjuk, amit a pártok támogatottságában: minél idősebb, minél kisebb településen él és minél képzetlenebb valaki, annál valószínűbb, hogy elhiszi a háborús fenyegetést, de a legtöbb választói csoportban többségben vannak azok, akik nem tartják azt reálisnak. Egyedül a nyolc általánost végzettek szűk többsége fogadja el a fideszes narratívát (38 százalékuk tart a háborútól, 37 százalékuk nem), az érettségizettek és a diplomások elsöprő többsége elutasítja (előbbiek 16-65, utóbbiak 15-70 arányban).

A falvakban és községekben élők 31 százaléka gondolja, hogy a Tisza az ország nyakára hozná a háborút, a budapestieknek csak a 19 százaléka, de az összes településtípusnál a nemek vannak – eltérő mértékben – többségben.

Ahogy minden korcsoportban is többsége van annak a véleménynek, miszerint alaptalan a háborús fenyegetés. A legkisebb arányban a 65 év feletti korosztály osztja ezt a nézetet: a nyugdíjasok 36 százaléka tart háborútól egy kormányváltás esetén, 38 százalékuk nem. Az 50 és 64 év közöttiek 26 százalékban gondolják reálisnak a háborúba lépést, 49 százalékuk nem tart ettől, a 40 és 49 év közötti korosztály 29 százaléka osztja a fideszes vélekedést, 51 százaléka elutasítja, a 30 és 39 közöttieknek már csak 19 százaléka fél a háborútól, 68 százalékuk nem. A 18 és 29 év közötti, azaz a legfiatalabb szavazói csoporttól pedig teljesen lepattan a háborús riogatás: 77 százalékuk nem gondolja valóságos fenyegetésnek, hogy fegyveres konfliktusba lépjen az ország, csak 9 százalékuk tart ettől egy kormányváltás következtében.

A tiszások ukránpártibbak, abban viszont konszenzus van, hogy katonákat ne küldjünk a frontra

A felmérésben rákérdeztek arra is, hogy a háború sújtotta Ukrajna támogatásának mely formáját tartják elfogadhatónak a magyarok. A válaszadók 44 százaléka nyilatkozott úgy, hogy pénzügyi és humanitárius eszközökkel kellene segítenünk az ukránok honvédő háborúját, de majdnem ugyanekkora hányad, 42 százalék szerint semmilyen módon nem kell támogatni őket.

A megkérdezettek 16 százaléka gondolta, hogy fegyverekkel is támogatni kéne a harcokat, katonákat pedig 3 százalék küldene.

A legnagyobb arányban a kormánypárt hívei tagadnának meg mindenfajta segítséget az ukránoktól: 70 százalékuk semmit sem adna nekik, 19 százalékuk a pénzügyi, humanitárius eszközökre korlátozná a támogatást. A tiszásoknál fordított a helyzet: 78 százalékuk támogatná pénzügyi, humanitárius eszközökkel az ukránokat, 34 százalékuk fegyvereket is (több lehetőséget is lehetett választani), 6 százalékuk katonákat is küldene, és csak 12 százalékuk engedné el teljesen az ukránok kezét.

Amennyiben életkorra, lakóhelyre és végzettségre bontva vizsgáljuk meg a válaszokat, azt látjuk, hogy a fiatal, fővárosi, diplomás szavazók a leginkább ukránpártiak, azonban az összes társadalmi csoportban stabilan alacsony a támogatása annak, hogy katonákat küldjünk a háborúba. Összességében ennél a kérdésnél is elmondható, hogy minél alacsonyabb végzettségű, minél idősebb és minél kisebb településen él valaki, annál valószínűbb, hogy ukránellenes.

• Amíg a nyolc általánost végzettek 56 százaléka gondolja, hogy minden támogatást meg kéne vonni Ukrajnától, humanitárius támogatást és fegyvereket pedig csak 28 és 7 százalékuk adna, addig a diplomásoknak csak 24 százaléka zárkózik el az ukránok támogatásától, humanitárius segítséget 64, fegyvereket pedig 28 százalékuk küldene.
• Amíg a fővárosban élők 62 százaléka humanitárius eszközökkel, 28 százaléka fegyverekkel támogatná az ukránokat, és csak 25 százalékuk nem adna nekik semmit, addig a falvak lakóinak 54 százaléka utasítja el a támogatás minden formáját, humanitárius segélyt 33, fegyvereket csak 10 százalékuk juttatna.
• A legfiatalabb választói csoportban 55 százalékos a humanitárius segítségnyújtás, 23 százalékos a fegyverek küldésének támogatottsága, és 25 százalékuk nem adna semmit, ezzel szemben a legidősebb, 65 év fölötti választók körében 47 százalék teljesen elutasító, míg humanitárius segélyt 42, fegyvereket 14 százalékuk adna.

A magyarok a háború kezdete óta távolságtartóan viszonyulnak a keleti szomszédunkban dúló konfliktushoz: egy 2022-es Ipsos nemzetközi felmérés szerint a többi vizsgált országban mért adatokhoz képest honfitársaink jóval nagyobb arányban, 67 százaléknyian gondolják ukrán belügynek az eseményeket, amibe nem kell beleavatkoznunk. Két évre rá a lapunk felmérésére készült Závecz-kutatás arra jutott, hogy magyarok 46 százaléka szerint az Európai Uniónak semmilyen módon nem kellene támogatnia Ukrajnát. A megkérdezettek egyharmada, 32 százalék volt engedékenyebb: ők azt mondták, támogatnák a pénzügyi, gazdasági és humanitárius eszközökkel történő uniós segítségnyújtást, míg a lakosság 16 százaléka fegyvereket és más hadianyagokat is küldött volna Ukrajnának. A Závecz-mérés már ekkor arra jutott, hogy a fideszesek 77 százaléka semmit sem adna az ukránoknak. 2024 augusztusában a Policy Solutions kutatása is megerősítette, hogy alapvetően ellenséges a magyar társadalom attitűdje az ukránok felé.

A cikksorozat korábbi részei

A 24.hu megbízásából készült kutatás eredményeiről cikksorozatban számolunk be az áprilisi választás előtt. Eddig írásaink:

• Mozgósít a Fidesz, de még mindig nagy a Tisza-előny
• A nyugdíjasoknál simán vezet a Fidesz, a 30 alattiak között majdnem ötször annyian támogatják a Tiszát
• Megkérdeztük a magyarokat, kire szavaznak az ismerőseik, a Tisza örülhet a válaszoknak
• Nemcsak lelkesebbek, de elkötelezettebbek is a tiszások
• A fideszesek számára nagy probléma a háború, míg a többség inkább a korrupció és a megélhetés miatt aggódik
• Hazafi? Korrupt? Megbízható? Így vélekednek az emberek Magyar Péterről és Orbán Viktorról
• Kapitány István Magyar Péternél is jobb értékelést kapott a választóktól, Lázár Jánost sokkal kevésbé szeretik a fideszesek, mint Orbán Viktort

A cikkben szereplők ábrák D. Kovács Ildikó munkái.

The post A magyarok többsége nem gondolja, hogy a Tisza háborúba sodorná az országot first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu