Hogyan állnak a magyar bérek, és a bérekkel kapcsolatos állami elvonások? Az OECD friss „Taxing Wages 2026” jelentése szerint Magyarországon az átlagbért kereső, gyerektelen munkavállalók esetében a teljes munkát terhelő elvonás 2025-ben 41,2% volt, ami továbbra is

meghaladja a 35,1 százalékos OECD-átlagot.

A magyar érték a régióban nem számít kiugrónak, ugyanakkor a versenyképesebb országokénál magasabb maradt – hangsúlyozza a Niveus elemzésében.

Stabil magyar adóék, eltérő nemzetközi trendek

Az OECD adatai alapján a magyar adóék az előző évhez képest lényegében nem változott, miközben az OECD-országok többségében emelkedett. (Az adóék azt mutatja meg, hogy a teljes munkaerőköltségből – vagyis a bruttó bér és a munkáltatói terhek együtteséből – mekkora részt von el az állam adók és járulékok formájában.) Ez arra utal, hogy a hazai rendszer rövid távon stabil, ugyanakkor kevésbé követte a nemzetközi trendeket.

A járulékok dominálnak a magyar rendszerben

A magyar adórendszer szerkezetét tekintve továbbra is meghatározó a járulékok szerepe:

• a munkát terhelő elvonásokon belül a személyi jövedelemadó (15%) súlya mérsékeltebb, míg
• a munkavállalói (18,5%) és munkáltatói (13%) járulékok együttesen jelentős terhet képviselnek.

Ez a felépítés az elemzés készítői szerint hozzájárul ahhoz, hogy az összesített magyar adóék szintje az OECD-átlag felett alakul.

„A magyar modell egyik sajátossága, hogy az elvonás súlypontja nem az SZJA-ban, hanem a járulékokban jelenik meg. Ez elsősorban a nettó jövedelmekre és a foglalkoztatás költségeire van hatással” – Kommentált az elemzést készítő cég partnere, Bagdi Lajos.

A családi kedvezményeknek érdemi hatásuk van az adóterhelésre

Azt is megállapítják, hogy a családi adókedvezmények érdemben mérséklik a gyerekes háztartások adóterhelését, így ezekben az esetekben a magyar rendszer nemzetközi összevetésben kedvezőbb képet mutat. Az OECD adatai szerint ugyanakkor általános tendencia, hogy a gyerekes és gyerektelen háztartások közötti különbség több országban csökken, ami a családtámogatási rendszerek átalakulására utal.

Régiós összevetés: a felső középmezőnyben Magyarország

Régiós összehasonlításban Magyarország adóéke közel áll a cseh szinthez, elmarad a szlovák és szlovén értékektől, ugyanakkor magasabb a lengyelnél, amely az egyik legalacsonyabb adóterhelést alkalmazza a térségben. Ez alapján a magyar adóterhelés a középmezőny felső részébe sorolható.

Gyerektelen munkavállalók esetében így alakul az adóék a régióban (egyedülálló, gyerektelen, átlagbér, 2025, forrás: OECD Taxing Wages 2026):

• Szlovénia 45,3%,
• Szlovákia 42,7%,
• Magyarország 41,2%,
• Csehország 41,2%,
• Lengyelország 35,0%.

A családi kedvezmények hatására a gyerekes háztartások esetében az adóterhelés jellemzően alacsonyabb, és a régiós különbségek is mérséklődnek. Adóék alakulása a régióban (kétkeresős háztartás, 2 gyerek, átlagbér, 2025; forrás: OECD Taxing Wages, 2026):

• Ausztria ~40–41%,
• Csehország ~36%,
• Magyarország ~36%,
• Szlovákia ~30–31%,
• Lengyelország ~26–27%.

A fenti adatok az elemzés készítői szerint jól mutatják, hogy míg a gyerektelen munkavállalók esetében Magyarország az OECD-átlag felett helyezkedik el, addig a gyerekes háztartásoknál a különbség mérséklődik, és a hazai adóterhelés közelebb kerül a régiós átlaghoz.

Bagdi Lajos szerint a munkát terhelő elvonások szerkezetének felülvizsgálata – különösen a járulékok és az adók aránya – kulcsszerepet játszhat a versenyképesség, a foglalkoztatás és a nettó jövedelmek alakulásában.

Írtunk róla, hogy a Tisza-kormány szja-csökkentést tervez, és hogy ez hogyan növelheti a nettó kereseteket mediánbér alatt.

The post A munkabér több mint 40 százalékát vonja el az állam Magyarországon first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu