A tűzfal a német politika egyik kedvenc varázsszava. A második világháború tapasztalata táplálja azt a karanténgyakorlatot, hogy a szélsőjobboldali pártokat nem szabad a hatalom közelébe engedni – akkor sem, ha a választók számottevő köre ezt szeretné, a demokratikus pártoknak tűzfalat kell köréjük vonni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bármilyen más koalíció inkább elképzelhető, mint az együttműködés velük. Tavaly ősszel például három keletnémet tartományban is kiemelkedő eredményt ért el az Alternatíva Németországért (AfD):

• Türingia: 1. hely, 34 százalék,
• Szászország: 2. hely, 30 százalék,
• Brandenburg: 2. hely, 29 százalék,

és mindhárom tartományban nélkülük alakult koalíció.

Bár a februári előrehozott szövetségi választás előtt pár héttel a kancelláresélyes, azóta kancellár Friedrich Merz azzal váltotta ki a tűzfal mellett elkötelezett szocdemek, zöldek és a woke-baloldali Linke haragját, hogy a közelmúlt halálos áldozatokat is követelő terrorcselekményeire reagálva az irreguláris migráció témájában olyan előterjesztéssel élt, amit az AfD is megszavazott. Ettől a kampánytechnikailag igazolható (a megrettenteket az AfD-re szavazástól visszatartó) lépéstől függetlenül Merz nyilvánvalóvá tette a kampányban, hogy nem lép koalícióra a szélsőjobboldallal. Ezért nem volt más lehetősége a választáson 28,5 százalékot szerző, nyertes konzervatív CDU/CSU pártszövetségnek: csak a szociáldemokrata SPD-vel alakíthatott kormányt. Csak így jött ki a többség, ha nem akartak a csaknem 21 százalékot elérő AfD-vel szövetségre lépni. Hiába áll a gazdaságpolitika és a migráció terén a CDU/CSU közelebb az AfD-hez, mint az SPD-hez, a demokráciához, a jogállamisághoz (és az EU-hoz, Ukrajna megsegítéséhez és a fegyverkezéshez) való viszonyuk, vagyis a tűzfal indoklásának tételeiben nem lehet velük megalkudni.

The post A német szélsőjobboldal a kultúrharc gerjesztésével jutna hatalomra first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu