Egy új tanulmány szerint a Panama-csatorna, amely a globális tengeri kereskedelem egyik legfontosabb útvonala – veszélybe kerülhet a klímaváltozás miatti csökkenő csapadékmennyiség és a megnövekedett párolgás miatt. A Geophysical Research Letters folyóiratban megjelent kutatás szerint a csatorna zsilipjeinek működtetéséhez szükséges hatalmas mennyiségű édesvizet a Gatún-tó biztosítja.
A kutatók azonban azt találták, hogy egy magas kibocsátási forgatókönyv esetén, ahol az üvegházhatású gázok szintje folyamatosan emelkedik, a Gatún-tó vízszintje jelentősen csökkenne a következő 75 évben.
Az esőzések által megújuló édesvíz kritikus fontosságú a Csendes- és az Atlanti-óceán közötti hajózáshoz. Amikor a hajók áthaladnak a Panama-csatornán, egy három zsilipből álló rendszer 26 méterrel a tengerszint fölé emeli őket. A hajók ezen a magasságon kelnek át a Gatún-tavon, majd egy másik három zsilipből álló rendszeren haladnak át, hogy visszaereszkedjenek a tengerszintre.
A zsilipek működése során a csatorna azonban rengeteg vizet veszít. A mesterségesen létrehozott Gatún-tó víztározóként szolgál, így amikor egy hajót a tó szintjére emelnek, víz folyik a Gatúnból a zsilipkamrába, de a víz ezután kifolyik, és sok víz vész el, amikor a zsilipkamra a tengerszint felé süllyeszti a hajót. A hat zsilip teljes áthaladása körülbelül 190 millió liter vizet fogyaszt.
A Panama-csatorna Hatóság (ACP) igazgatója, Ricaurte Vásquez korábban azt nyilatkozta, hogy a csatorna napi üzemelése során nagyjából két és félszer annyi vizet fogyaszt, mint New York városa.
2016-ban az aszály miatt azonban a Gatún-tó vízszintje minden idők legalacsonyabb szintjére esett vissza, ami globális zavarokat okozott az ellátási láncokban, és arra késztette az ACP-t, hogy korlátozásokat vezessen be a csatornán áthaladó hajókra április és június között. Egy másik aszály idején, 2023 végén és 2024 elején szintén korlátozásokat kellett bevezetni. A kutatók szerint az alacsony kibocsátású klímaforgatókönyvek esetén a tavak vízszintje viszonylag stabil maradna. Magasabb kibocsátású pályák esetén azonban az alacsony vízszint egyre gyakoribbá válik a 21. század során. A legmagasabb kibocsátású forgatókönyv szerint a 2016-os vagy annál alacsonyabb szint elérésének valószínűsége bármely évben megduplázódik: a 21. század végére, 2,5 százalékról 5 százalékra emelkedne.
Az eredmények azt mutatják, hogy a csapadékmennyiség csökkenésének fő oka a Csendes-óceán hőmérsékletének emelkedése. A csendes-óceáni térség felmelegedése egyébként az erős El Niño évek jellemzője, ami korrelál a szűkös csapadékkal Panamában. Jelenleg azonban nem világos, hogy a klímaváltozás milyen hatással lesz a jövőbeli El Niño-jelenségre és a déli oszcillációs ciklusra. Nagy segítség lehet azonban a Panama-csatornának az, hogy az ACP egy harmadik mesterséges tó építésén is dolgozik az Indio folyó közelében, a Gatún-tótól nyugatra, a víztározó bővítése érdekében. Ez a projekt becslések szerint mintegy 1,5 milliárd dollárba kerül, és 10 évig tart, de a megépítése bővítené a csatornát és a Panamaváros agglomerációját kiszolgáló víztározót.
The post A Panama-csatornán keresztül béníthatja meg a világkereskedelmet a klímaváltozás first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
