Spar

Zsinórban a harmadik éve jelentett súlyos veszteséget az osztrák gyökerű Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. 2024-ben, amellett, hogy az árbevétele folyamatosan növekedett. Tavaly a társaság forgalma nettó 924,4 milliárd forintot tett ki, ami 4,7 százalékos bővülést jelent a 2023-as 882,7 milliárdhoz képest.

Ezzel szemben az adózott eredmény soron több mint 35 százalékos csökkenést könyveltek el: a cég 18,3 milliárd forintról 24,8 milliárdra halmozta veszteségeit. Az üzemi eredmény még nagyobb arányú visszaesést tükröz: a 2023-as mínusz 11 milliárdról tavaly mínusz 22 milliárdra zuhant.

A vállalati mérlegbeszámoló kiegészítő mellékletéből kiderül, a pénzügyi nehézségek arra kényszerítették, hogy a tartalékaihoz nyúljon. Az eredménytartalék a 2023. évi 16,7 milliárdos záróértékről nulla forintra olvadt 2024 végére. A Spar tőketartaléka 38 milliárd forintról a 25, 45 milliárdra fogyatkozott.

Jelentős tőkeleszállítás is történt a cégnél: a saját tőke a 2023-as 65,45 milliárdról 10,7 milliárd forintra csökkent. A beszámolóban megjegyzik, hogy a saját tőke arányának csökkenésére az is hatással volt, hogy a kiskereskedőcégből kivált egy új cég, a Spin Magyarország Kft., ez utóbbira ruházta át a vállalat az ingatlanjait 2023 végétől. Mint lapunk megírta, ennek vélhetően az lehet az oka, hogy a cég nem érzi biztonságban magyarországi tulajdonát, miután állítólag maga a miniszterelnök kért bevásárlási lehetőséget egy családtagja számára a hazai Spar-leányba. A kiválás eredményeként a társaság ingatlanjainak és kapcsolódó vagyoni értékű jogainak értéke 134,3 milliárd forintról 35,8 milliárdra csökkent tavaly.

Mi nyomta le ilyen jelentős mértékben a cég eredményességét? Egyfelől az eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) a 2023-as 547,3 milliárd forintról 579,9 milliárd forintra emelkedett, vagyis a cég körülbelül 6 százalékkal többet fizetett beszállítóinak a boltok polcaira kerülő termékekért. Ezzel szemben az árbevétel és az ELÁBÉ arányában számított árrés 38 százalékról 37,3 százalékra csökkent, vagyis

a Spar nem tudta nagy mértékben vevőire hárítani növekvő költségeit, inkább kénytelen volt lenyelni azokat.

(Az eladási ár és a beszerzési ár különbsége alapján számított nyers árrés nem azonos a haszonkulccsal, amely a cég minden vonatkozó költségét tükrözi. Ennek ellenére iránymutatóként szolgálhat egy cég eredményességét illetően.)

A másik veszteséget okozó tényező a kiskereskedelmi különadó befizetése volt. Heiszler Gabriella, elnök-ügyvezető igazgató áprilisban úgy nyilatkozott, hogy a Spar egyértelműen nyereséges lenne, ha nem kellene befizetnie az államkasszába a különadót. (Ezt az árbevétel-arányos adónemet 2020-ban vezette be a kormány, a rákövetkező években a felső kulcsa folyamatosan növekedett.)

A beszámolóban az egyéb ráfordítások soron jegyzik a különadók és helyi adók kiadásait. Ennek nyomán a 2023-as 35,1 milliárdról tavaly 39,2 milliárd forintra nőtt a vállalat adófizetési kötelezettsége. A Spar a beszámoló megjelenése után bontásban is közölte, hogy a különadó-befizetés 32,4 milliárd forint tett ki tavaly, megjegyezve, hogy a kötelező akciózás rendszere további 4,2 milliárdos tételt jelentett az elmúlt évben.

Az Európai Bizottság tavaly októberben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a kiskereskedelmi különadó miatt. A Spar vezetése vélhetően abban bízik, hogy a Bizottság az eljárás lezártával az adónem kivezetésére és kártérítés megfizetésére kötelezi majd a magyar kormányt.

Ezt a várakozást alátámaszthatja, hogy a társaság tavaly tovább folytatta terjeszkedését, beruházásokra 4,2 milliárdot költött. 2024-ben összesen két új szupermarket üzletet nyitottak, és négy szupermarket teljes egészében felújításra került. A cég folytatta új bolthálózat-fejlesztési programjának bővítését, melynek keretében számos kiskereskedő csatlakozott a Spar franchise-rendszerhez (hogy pontosan mennyi, azt nem számszerűsítették). A társaság által üzemeltetett boltok száma ugyanakkor 368-ról 347-re csökkent 2023 és 2024 között.

A vállalat (franchise-partnerek nélkül számolt) átlagos állományi létszáma csak kicsiny mértékben csökkent: 2023 óta mintegy 50 fővel 12 729 főre fogyatkozott tavaly. Ezzel szemben a személyi jellegű ráfordítások 106,7 milliárd forintot tettek ki, ami 13 százalékos növekedés.

Aldi

A Sparhoz képest az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt. 2022-ben még nyereséges tudott maradni, és a 2023-as 9,4 milliárdos vesztesége sem volt annyira drámai mértékű, mint az osztrákoké. Tavaly azonban a német diszkontlánc még a nálánál jóval nagyobb SPAR-nál is komolyabbat bukott, mintegy 27,4 milliárd forintos veszteséget könyvelhetett el.

A társaság a közel 200 százalékos veszteség-növekményt úgy hozta össze, hogy az árbevétele mintegy 6 százalékkal 518,4 milliárd forintra bővült.

A cég beszámolójából kiderül, hogy az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye a 2023-as mínusz 13,4 milliárdról tavaly mínusz 24,7 milliárd forintra csökkent. Eközben bizonyos költségelemek érdemben megnőttek: az igénybevett szolgáltatásokért a cég 2023-ban 50,8 milliárd forintot fizetett, míg tavaly 62,5 milliárdot. A bérleti díj és üzemeltetési költségek 26 százalékkal 19,4 milliárd forintra nőttek.

Az is ELÁBÉ mintegy 5 százalékkal 380 milliárd forintra emelkedett, ezzel az az Aldi árrése alacsony mértékben 26,2 százalékról 26,7 százalékra emelkedett.

Eközben az adófizetési kötelezettségek a 2023-as 23,9 milliárdról 26,8 milliárdra nőttek. A vállalat nem közölte, hogy ebből mennyi volt a kiskeradó-fizetési kötelezettsége, de a tapasztalatok alapján a helyi adók befizetése eltörpült emellett. (Összehasonlításképp: 2020-ban az különadó bevezetésének évében mindössze 7,9 milliárd volt az Aldi adófizetési kötelezettsége.)

Az Aldi beszámolójában nincs utalás arra, hogy a kötelező akciózás mekkora kiadást jelentett, és összességében a veszteségre sem adnak magyarázatot.

Az ugyanakkor kiderül, hogy a már 2023-ban is negatív tartományban lévő eredménytartalék tavaly közel dupla akkora, 16 milliárd forintos mínuszt mutatott. A kiegészítő mellékletben megjegyzik, hogy eredménytartalékként egyrészt a társaság üzleti tevékenységének előző években keletkezett eredménye, másrészt a halasztott adókövetelés könyvszerinti értékére képzett lekötött tartalék változása kerül kimutatása.

A cég saját tőkéje 43,1 milliárd forintról 15,8 milliárdra apadt 2024-ben. A társaság pénzeszközei ugyanakkor érdemben nem csökkentek, 31 milliárd forint körül stagnáltak.

A problémák ellenére a vállalat több mint 500 fővel 5506-ra növelte munkavállalói létszámát 2023 és 2024 között. Eközben a személyi jellegű ráfordítások jelentős, közel 17 százalékos mértékben 47,7 milliárd forintra növekedtek tavaly.

Az Aldi beruházási aktivitása már messze nem olyan acélos, mint a 2010-es években, de beruházásokra, felújításokra fordított kiadásait 2024-ben közel 30 százalékkal 1,4 milliárd forintra növelte.

Auchan

Enyhén csökkenő árbevétel mellett kilőtt az Auchan Magyarország Kft. eredményessége.

A vállalat nettó árbevétele 2024-ben kevesebb mint 1 százalékkal 366,3 milliárd forintra esett vissza, miközben adózott eredménye a 2023 586 millió forintról 6,9 milliárdra nőtt tavaly.

A „bravúr” mögött vélhetően az áll, hogy

a cég visszafogta a tevékenységét, miközben megnövelte az árrését.

Az Auchan üzemi eredménye majdnem 35 százalékkal 6,1 milliárd forintra esett vissza. A vállalat átlagos állományi létszáma több mint 200 fővel 5 400 munkavállalóra csökkent 2023 és 2024 között. Bár a cég 2024-ben bejelentett bérfejlesztése 12,5 és 21,3 százalék közötti fizetésemelésről szólt az áruházak fizikai dolgozóinak körében, a személyi jellegű ráfordítások mindössze 3,3 százalékkal nőttek tavaly 37,8 milliárd forintra. A cég az anyagjellegű ráfordításokon is spórolt, ezen a soron a 2023-as 303,8 milliárd után 297,9 milliárd forintot tüntettek fel tavaly.

Az ELÁBÉ 3 százalékos mértékben 251,5 milliárd forintra csökkent növekvő beszerzési árak mellett, és az áruértékesítés közel 3 milliárd forinttal 349,6 milliárdra esett vissza. Eközben a vállalat árrése 29.66 százalékról 31,33 százalékra nőtt 2024-ben.

Vagyis az Auchan sikerrel hárította át a vevőire a növekvő költségeket.

A kiskereskedelmi különadó az üzletláncot is sújtotta, bár méreténél fogva nem akkora mértékben, mint a SparSpar t és az Auchant. Az egyéb ráfordítások soron 24,5 milliárd forint szerepel, amelyből 5,38 milliárd forint értékvesztésként tüntettek fel. A maradék közel 20 milliárdos kiadás nagyobb részét teheti ki a kiskeradó, de, hogy pontosan mekkorát, azt a cég nem részletezte.

Penny

Emelkedő árbevétel mellett növekedett a Penny-Market Kft. nyeresége tavaly, ám a vállalat mérlegbeszámolója kevés támpontot ad arról, hogy ezt az eredményt hogyan hozta össze a magas adóteher mellett.

Az árbevétel 2023-hoz képest 6,2 százalékkal 518,6 milliárd forintra nőtt, miközben az adózott eredmény 9,7 százalékkal 4,7 milliárd forintra bővült. Mi több a cég üzemi eredménye 16,7 százalékkal 7 milliárd forintra nőtt. A társaság saját tőkéje is felduzzadt 5,68 milliárdról 13,7 milliárd forintra.

A kiegészítő melléklet nyomán a cég a lakossági vásárlóerő erősödésével, a sikeres marketingkampányokkal, valamint új üzletek nyitásával magyarázza a teljesítményét. Az új boltokat ugyanakkor nem számszerűsítették, s további magyarázatot nem fűztek az okokhoz.

A Penny 2024-ben átlagosan 4 865 munkavállalót foglalkoztatott, ami alig 70-nel több, mint egy évvel korábban. A személyi jellegű ráfordítások 9,1 százalékos mértékben 38,3 milliárd forintra nőttek tavaly.

Az ELÁBÉ 6,3 százalékkal 387,2 forintra nőtt, ám az árbevétel arányában számított árrés gyakorlatilag nem változott, valamivel 25 százalék felett alakult.

Mindeközben a cég közölte az is, hogy 19,3 milliárd forint ágazati különadót fizetett be, az előző évi 16,7 milliárd után.

The post A Spar után az Aldira is lecsapott a kormány ostora, de az Auchan és a Penny állta az ütést first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu