Elindult az Adósságóra weboldal, amit Vajda Zoltán ellenzéki parlamenti képviselő, a pénzügyi bizottság elnöke hozott létre. A mutató 63 609 545 335 461 , vagyis körülbelül 63 milliárd 610 millió forintot jelzett hétfőn délután. Ennek alapján egy öttagú magyar család momentán hozzávetőleg 32,8 millió forintnyi államadósságot cipel a hátán, ennyiből kijön egy 3 szobás miskolci panellakás. És ez az adósság folyamatosan, másodpercenként nagyjából 140 000 forinttal azóta is emelkedik.
Természetesen ez, mint minden kalkulátor, átlagokkal számolva készít modellezést. De az Államadósság Kezelő Központ Zrt. statikusabb, tehát ritkábban frissülő, viszont pontos adatai hasonló értéket mutatnak – kalkulálnak a 444.hu-n.
Az államadósság, ha összegszerűen nézzük, kilőtt az utóbbi években. Néhány napja hívta fel a figyelmet arra a Szabad Európa is, hogy az adósság szintje 2020 márciusától idén márciusig lényegében a duplájára nőtt.
Az akkori 31 743 milliárd forint öt év alatt 30 669 milliárddal emelkedve érte el az idei első negyedév végi 62 412 milliárd forintos szintet, ami arányaiban 96,6 százalékos növekedést jelent.
Nem csak a nominális, tehát összegszerű adósságbővülést néznénk. Az államadósság állományának szintjét ugyanis a bruttó hazai termék, az úgynevezett nominális GDP arányában szokták nézni.
A 2010 utáni Orbán-korszak első időszaka ebben jól teljesített. A 2008-09-es pénzügyi krízis és az abból kirobbant világgazdasági válság idején meglódult és 80 százalék fölé emelkedett adósságszintet – amiben szerepe volt annak is, hogy 2009-ben brutálisan, 6,6 százalékkal esett vissza a GDP – 2019/20 fordulójáig folyamatos, trendszerű csökkentéssel 65 százalékra szorították le (kellett ehhez a kedvező világgazdasági környezet, a magas GDP-bővülése és az alacsony inflációs és kamatszint is).
A miniszter szerint még mindig az 1990 előtti rezsim adósságát nyögjük
Lázár János építési és közlekedési miniszter múlt heti Bácsalmáson tartott lakossági fórumán az államadósság kérdésében kijelentette, hogy jobban állunk, mint 2010-ben, amikor Orbán Viktor átvette a kormányzást. A bekiabálóknak válaszolva azt mondta, hogy „nem elloptuk, hanem megháromszoroztuk Magyarország vagyonát”, a kormánynak pedig azért kellett ma hitelt felvennie, mert még mindig a Kádár-rendszer itthagyott adósságát fizetjük vissza. „Ez nettóban egy fillér új adósságot nem jelent” – mondta.
Hatalmas negatív fordulat történt a járvány alatt
Mint a Szabad Európa megírta, az Orbán-kormány komoly küzdelem árán 2020-ra letornázta 65,2 százalékra az adósságrátát. Ez volt a legjobb eredmény, azóta a GDP-arányos ráta ismét magasabb szinten van.
Pedig a kabinetnek nemcsak az adósságrátát sikerült csökkentenie tíz év alatt, hanem elérte azt is, hogy sokkal egészségesebb szerkezetű lett az állam tartozása. A 2010-es évek elején gondot jelentett, hogy az adósság jelentős hányada volt devizában és külföldi befektetők kezében. Az adósságfinanszírozás szempontjából nagyobb biztonságot jelent, ha a külföldi kézben lévő, rövid lejáratú papírok és devizakötvények volumene csökken, és inkább belföldi szereplők felé adósodik el az állam.
A cél érdekben indult egy kampány, ami a hazai intézményi befektetők és leginkább a lakosságot célozta. Sikerült a belföldi és a lakossági részarányt emelni a forint alapú állampapírok kibocsátásával. Míg 2011-ben 10,4 ezer milliárd forint volt a forint alapú állampapírok összege, 2020-ra megháromszorozódott az állomány és elérte a 29,2 ezer milliárd forintot.
Ahhoz, hogy a nyolcvan százalék feletti adósságráta 65 százalékra csökkenjen, támogató környezet is kellett. Folyamatosan csökkentek a kamatok, ezzel jelentősen mérséklődtek az államkötények után fizetett hozamok, vagyis olcsóbb volt finanszírozni az állam adósságát. És 2010 után érkeztek meg nagyobb összegben az Európai Uniós támogatások is.
A koronavírus-járvánnyal azonban véget ért a világgazdaság felől érkező támogató környezet pozitív hatása. Magyarország – más államokhoz hasonlóan – elengedte a gyeplőt, a költségvetési hiány növelésével és devizakötvények kibocsátásával igyekezett stimulálni a gazdaságot. Az Európai Bizottság pedig bekeményített: a jogállamisági problémák miatt felfüggesztették az uniós támogatások és a Covid utáni helyreállítási alap kifizetéseit.
A járványt követően bedurranó inflációra a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a világ jegybankjai az alapkamat emelésével reagáltak, ami megdrágította az adósságfinanszírozást. A magyar gazdaság évek óta képtelen a növekedésre – ez is hozzájárult a hazai adósság emelkedéséhez és nem szabad elfelejteni a jövőre esedékes országgyűlési választásokat sem.
Nemcsak az adósság növekszik 2020 óta, hanem a finanszírozás is drágult.
Az ÁKK adatai szerint a nettó kamatkiadások a 2020-as 980 milliárd forintról 2023-ra 2321 milliárd forintra ugrott. Vagyis éves szinten több mint kétezer milliárd forintra rúgnak csak a kamatok kifizetése. Ahogy a Portfolio.hu beszámolt róla, a költségvetésben 2025-re pénzforgalmi alapon 3836 milliárd forint kamatkiadás van tervezve, ennek 40 százaléka már három hónap alatt teljesült.
Azóta azonban nemcsak összegszerűen lódult meg az államadósság, a GDP-arányos szintje is visszakerült 80 százalék közelébe. És bár onnan enyhén sikerült mérsékelni,2021 vége óta egy szűk sávban, a 73–76,6 százalék közötti tartományban mozog.
A 444.hu értékelése szerint a magyar adósság legnagyobb problémája, hogy
nagyon magas a finanszírozás költsége, azaz túl sokat fizet az állam kamatokra a felvett hitelekért – bár egyes hitelek, például a tavalyi kínai gigahitel kamatkondíciói még nem is nyilvánosak –, illetve a kibocsátott állampapírokért.
Már 2023-ban a magyar államadósság finanszírozása került GDP-arányosan a legtöbbet az Európai Unióban, és a probléma megmaradt 2024-re is. Míg a teljes adósságállomány „csak” a kétszeresére duzzadt 2020 márciusa óta – ami így is hatalmas ugrás –, addig az idei első öt hónapban kifizetett összes nettó kamatkiadás több mint kilencszerese az öt évvel ezelőttinek.
Ebben az évben a kormány 3549 milliárd forintot tervezett kamatokra költeni – ez mintegy 30 százalékkal több lett volna, mint amit az egészségügy működésének alapját jelentő gyógyító-megelőző kiadásokra szántak a költségvetésben. De valószínűleg ez sem lesz elég: miután a tényleges kiadások már május végére elérték az éves előirányzat csaknem 58 százalékát az időarányos 41-42 százalék helyett, jó esély van arra, hogy a tényleges nettó kamatkiadás közelebb lesz a 4000 milliárdhoz, mint a 3500-hoz. Hacsak decemberben nem jönnek ismét trükkök százai.
The post A számok cáfolják Lázár Jánost, így robbant be a magyar államadósság first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
