Fontosabb lehet a genetika a hosszú élethez, mint az életmód – olvasható egy új tanulmányban. A Science folyóiratban közölt kutatás szerint az emberi élettartam 55 százalékban örökletes genitikai tényezőktől függ.
Az elemzés több évtizedes tudományos nézetet kérdőjelez meg: korábban csak 10–25 százalékra becsülték a genetika hozzájárulását a hosszú élethez. Az izraeli Weizmann Tudományos Intézet szakemberei szerint ennek oka, hogy a régebbi kutatások nem választották szét eredményesen a külső tényezőket az emberi testen belüli tényezőktől: a fertőző betegségek vagy balesetek miatti haláleseteket, a DNS-károsodásból származó fokozatos szervi hanyatlást.
A kutatók ezért újra kielemezték az ikreken és a száz évet megélt emberek testvérein végzett vizsgálatokat. Az egypetéjű ikrek DNS-e százszázalékosan megegyezik, míg a kétpetéjű ikrek és testvérpárok esetében a genetikai egyezés nagyjából fele-fele arányú. Ezek összehasonlításával a csapat modellezhette a gének hosszú élethez hozzájáruló hatását.
A szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy nem minden természetes halálok örökölhető egyformán. A demencia, valamint a szív- és érrendszeri betegségek nagy genetikai befolyást mutatnak, míg a rák örökölhetősége sokkal alacsonyabb, ami arra utal, hogy véletlenszerű sejtmutációk vagy környezeti kiváltó okok lehetnek felelősek a daganatos betegségekért.
A kutatók azonban figyelmeztetnek: lehet, hogy egyes emberek genetikailag hajlamosabbak a hosszú életre, de a többiek esetében az életkörülmények és az életmód is döntő szerepet játszik.A megfelelő táplálkozás, a rendszeres testmozgás, az elegendő alvás elengedhetetlen egészségünk megőrzéséhez. Lapunk új, A hosszú élet titkai című cikksorozatában ezért részletesen foglalkozik azzal, hogyan kellene élnünk. A sorozat első része alább elérhető:
The post A szüleinken is múlik, meddig élünk first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
