A tatárjárás embervesztesége nagyobb arányú volt Magyarországon, mint a II. világháborúé

24.hu 2025. május 6. 19:00
Thumbnail for 6494036

Bihari Dániel húsz éve foglalkozik történelmi témákkal, azóta ír tudomány-népszerűsítő cikkeket. A 24.hu-n csaknem harminc olyan írása jelent meg, amely a tatárjárással foglalkozik. Ezekhez a szakmai hátteret az a kutatócsoport adta, amely 2018 óta vizsgálja behatóan és új szemléletmóddal a témát. Ezen eredmények tükrében a 24 Extra új kiadványa nem kevesebbet állít, minthogy ideje lenne átírni a történelemkönyvek tatárjárásról szóló fejezeteit.

Újságíróként azt látom, hogy vannak egyes történelmi események, személyek – például Hunyadi Mátyás, Hitler, Sztálin, Kádár János, Trianon –, akik és amik nagyon érdeklik az embereket. Lehet, hogy nincsenek benne a mindennapi közbeszédben, de ha valami kiderül Hitlerről, ha valami kiderül Mátyás királyról, az nagy tömegeket vonz. A Hunyadi-sorozat most meg is mutatta, mennyire igaz ez. Valahogy a tatárjárás is előhozhatta a régi, iskolában tanult poros emlékeket.

A könyv ugyan Bihari cikksorozatára épül, mégis többet ígér. Korabeli források, képek, idézetek és hiteles térképek vezetnek végig az eseményeken, az elmúlt évtizedekben folytatott kutatások során előkerült leletek pedig azt igazolják, hogy a mongol hadsereg kegyetlensége és szervezettsége valóban rendkívüli volt.

A kötet szerkesztői, Dr. Laszlovszky József, a Közép-európai Egyetem professzora, és Dr. Nagy Balázs, az ELTE BTK Középkori Történeti Tanszék vezetője voltak, akik egyebek mellett arra is felhívták a szerző figyelmét, hogy miért érdemes újszerű megközelítéssel, nem csak a Kárpát-medence, hanem egész Eurázsia léptékében vizsgálni a történéseket.

Máshogy nincs értelme elmondani, mert, ha a Kárpát-medencében maradunk egy ilyen történelmi katasztrófa kapcsán, akkor az szimpla kesergés lesz. Akkor nem látjuk a folyamatot, nem látjuk, hogyan nézett ki a világ akkoriban, akkor csak sírunk rajta.

Az európai mércével egyáltalán nem kicsi Magyar Királyság egyértelműen nem volt összemérhető a világ valaha volt legnagyobb egybefüggő területű birodalmával, a mongolokéval – a döntő ütközetben, a muhi csatában mégsem volt extrém méretű a túlerő.

„Ezzel kapcsolatban nagyon óvatos az ember. Egyrészt, mert egyetlen egy számunk nincsen. Pontosabban vannak számok a különböző középkori forrásokban, de mindnyájan tudjuk, hogy ezeket a számokat nem lehet komolyan venni. A modern kori történetírásban is voltak számok, tehát, amikor százezres hadseregről beszélnek, de ez biztosan nem volt. Ez még a török korban sem igazán volt. (…) Tehát minden számítás kapcsán az ember nagyon óvatos, de (…) nem az tűnik ki, hogy ez egy óriási túlerőben lévő hadsereg volt Muhinál. Ne felejtsük el: ennek a hadseregnek a másik fele majdnem ugyanazon a napon Legnicánál győzte le a lengyelországi és sziléziai és egyéb haderőket. (…) Tehát a Muhinál lévő sereg az nem a teljes mongol hadsereget jelentette” – fejtette ki Laszlovszky József.

Külön izgalmas és hosszan elemzett felvetése Bihari Dániel könyvének az is, hogy pontosan hol zajlott a sorsdöntő csata.

A muhi csata nem a mai Muhinál volt. Az ugyanis egy Poga nevű település volt egészen a legújabb korig, és pont Muhi emlékezetére nevezték át, hogy legyen egy ilyen nevű település. Hogy még összetettebb legyen a történet: a középkori források nem is muhi csataként említik ezt, hanem sajómenti csataként, tehát ebben biztosak lehetünk, hogy a Sajó mentén volt ez a küzdelem. A dolog pikantériája viszont, hogy nem tudjuk bizonyosan, hol folyt a Sajó 1241-ben

– zárta gondolatát a kötet szerkesztője.

Bihari szerint IV. Béla nem tudott volna jobban felkészülni, megtett mindent, amit középkori viszonyok között az ország védelméért egy uralkodó megtehetett, éppen ezért a saját megítélése is sokat változott róla. „Ő tényleg felelősséget vállalt az alattvalóiért, és tényleg alárendelte saját magát az országnak, amit nem nagyon szoktunk gondolni a fényben, pompában élő középkori királyokról.”

A beszélgetést követően – kapcsolódva a témához – történelmi könyveket ajánlunk, mindezek előtt pedig egy izgalmas gondolatkísérletről lesz szó. Vajon átlagosan milyen terjedelműek a könyvek napjainkban, és milyen összefüggések figyelhetők meg ezek kapcsán? Mindez kiderül a négyéves Buksó 105. epizódjából.

Top Ten – 10 történelmi könyv a közelmúltból

The post A tatárjárás embervesztesége nagyobb arányú volt Magyarországon, mint a II. világháborúé first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on LinkedInPin on Pinterest

Kapcsolódó Cikkek