A tetoválásáról azonosították az újságírót, akinek a holttestét egy tartályban akarták elrejteni az unokatestvérei

Thumbnail for 6305987

Hátborzongató gyilkossági üggyel indult a 2025-ös év India egyik középső, Cshattíszgarh nevű államában, ahol egy főként állami útépítésekkel foglalkozó vállalkozás telephelyén, egy föld alatti, betonból épített szennyvíztartály belsejében találták meg egy kétes ügyeket bemutató helyi újságíró holttestét.

A több korrupciós ügyet is feltáró – például a legutolsó megjelent riportjában egy közel triplájára drágult, az eredeti, 2016-os céldátum ellenére mind a mai napig nem teljesen befejezett állami útépítési beruházást bemutató –, Mukesh Chandrakart akkor látták utoljára a hozzátartozói, amikor újév napján elhagyta az otthonát, ahova már soha többet nem tért vissza.

A 33 éves fiatalember másnapra sem került elő, ezért a testvére bejelentette az eltűnését a hatóságoknak. És egyúttal arról is tájékoztatta őket, hogy az újságíró valószínűleg az unokatestvérükhöz, Suresh Chandrakarhoz ment át, legalábbis a később egy folyóban megtalált mobiltelefonja utoljára azt jelezte, hogy ott járt.

A hatóságok még aznap, január 2-án átkutatták az áldozat lakhelyéhez közel, Bídzsápur kerületben álló telephelyet, de ekkor még nem találtak semmi olyat, ami a gyilkosságra utalt volna. Csak egy 17 szobás, munkások elszállásolására szolgáló épületet – amit illegálisan építettek egy erdő közepén, ezért a nyomozás előrehaladtával már le is romboltak azóta.

Viszont gyanús lett számukra az épület szennyvíztartálya, ami egy állítólagos felújítás miatt frissen volt betonozva – így másnap, január 3-án is visszamentek. Ekkor pedig már Mukesh holttestét is megtalálták a tartályban.

És azóta már négy gyanúsítottat is letartóztattak az ügyben, akik nagyrészt az áldozat rokonai voltak.

Olyan komolyan vette a hivatását, hogy a családja piszkos ügyeit is leleplezte

Mukesh Chandrakar szegény családba született egy Cshattíszgarh államban található faluban, és az egész gyerekkora súlyos nélkülözéssel telt. Ami a visszaemlékezései alapján azt jelentette, hogy általában még tejre sem telt nekik – mesélte a meggyilkolt újságíró egyik közeli barátja az Indian Express című lapnak.

De még Mukesh gyerekkorában el kellett innen költözniük, mert a falujuk volt az egyik gócpontja az állami rend megdöntéséért harcoló, paramilitarista és egyben maoista csoportok, a naxaliták (mind a mai napig tartó) felkelésének, ezért kitelepítették őket.

Mukesh édesapja ebben az időszakban hunyt el, ezért őt és az idősebb testvérét, Yukesh-t az édesanyjuk, egy munkásasszony nevelte tovább egyedül. Aki később rákos lett, és mivel a családnak nem volt pénze a kezeltetésére, 2013-ban bele is halt a betegségbe.

A bídzsápuri körülmények Mukesht el kellett küldeni egy dantevadai iskolába, hogy befejezhesse a tanulmányait. Mahua likőrt árult és motorszerelőként dolgozott, hogy megéljen – mesélte róla a gyászoló barát, a szintén újságíróként dolgozó Ranjan Das.

Yukesh idővel szabadúszó újságíróként kezdett dolgozni, ami később az öccsének is megtetszett, és aztán szó szerint a szenvedélyévé vált. Mukesh is szabadúszó újságíró lett, több médiumnak is rendszeresen dolgozott, és még a naxalok területeinek mélyére utazva is több videóriportot készített.

Emellett a helyi viszonyok jó ismerőjeként az egy-egy téma kedvéért a Cshattíszgarh államba utazó kollégáinak is segített. Gyakran még azért is motorra pattant, hogy elvigye őket a nehezen megközelítő helyekre.

Még mindig emlékszem, amikor azt mondta nekem: »Testvér, milyen sztorit csinálsz? Mikor jössz?”. Tisztán újságírói lendületből dolgozott. Egyetlen egyszer sem ajánlott neki egy történetért semmit, csak barátságot. Az állami tudósítók nagy többségének Mukesh volt az a személy, aki elvitte őket a helyszínre. Az általa szolgáltatott hírekért csekély összeget keresett, és jövedelme rendkívül bizonytalan volt. Fiatal újságíróként csak a lelkesedése volt meg

– folytatta a meggyilkolt újságíró barátja.

Mukesh azonban itt nem állt meg, és más újságíróktól insiprálódva YouTube-csatornát indított Bastar Junction néven. Aminek az évek során 188 ezer feliratkozója lett.

„Úgy kezdte, hogy néhány száz és ezer rúpia közötti összeget kapott attól függően, hogy milyen hírrel foglalkozott. De a YouTube-csatornája havi 20 ezer rúpiát hozott neki, egyszer pedig 50 ezer rúpiát is. Amikor már stabilizálódott az élete, akkor történt ez a tragédia” – sajnálkozott Das. (20 ezer indiai rúpia mintegy 93 ezer forintnak felel meg.)

Az sem érdekelte, ha egy-egy tényfeltáró munkájával a saját rokonait hozza kellemetlen helyzetbe. A 2024. december 24-én megjelenő riportjában ugyanis azt mutatta be, hogy milyen rossz állapotban van egy unokatestvére által, állami megbízásban épített útszakasz.

Amire az állam 540 millió rúpia (2,5 milliárd forint) helyett végül 1,41 milliárd rúpiát (6,5 milliárd forintot) költött, és már 2016-banát kellett volna adni, de a 32 kilométerből még mindig csak 25 kilométert fejeztek be.

Családon belüli, hidegvérű bosszú

Mukesh videóriportja több értelemben is nagy hatást váltott ki, hiszen a hatóságok rögtön bejelentették, hogy felülvizsgálják a projektet, az unokatestvérei pedig annyira feldühödtek a riporton és a következményein, hogy úgy döntöttek, bosszút állnak rajta. Ezért újév napján áthívták magukhoz egy vacsorával egybekötött buliba. Ahol aztán a rendőrség által kiadott közlemény szerint szóváltás tört ki amiatt, hogy az újságíró problémákat okozott a saját családjának. A balhé odáig fajult, hogy Suresh Chandrakar a testvérével, Ritesh-sel és az egyik nekik dolgozó művezetővel együtt acélrudakkal felfegyverkezve esett neki Mukesh-nek. Majd az unokatestvérük holttestét a szennyvíztartályba betonozták.

Az újságíró eltűnésének bejelentése után a hatóságok szinte rögtön létrehoztak egy különleges egységet az ügy feltárására, a nyomozókban a január 2-án tartott első házkutatást követően a kulcsra zárt 17 szoba és a frissen betonozott szennyvíztartály mellett az is gyanút keltett, hogy Mukesh az egyik unokatestvérével, Ritesh-sel beszélt utoljára telefonon. Aki még aznap, az első házkutatás után repülőre szállt, és Delhibe menekült.

Valamint az is, hogy a gyilkosság kitervelőjének tartott Suresh még december 27-én egy nagyobb összeget vett ki a bankból.

A rendőrség ezért még január 2-án őrizetbe vette Suresh és Ritesh másik testvérét, Dinesh Chandrakart, a harmadik unokatestvér pedig többórás kihallgatást követően be is vallotta, hogy Ritesh és egyik művezetőjük, Mahendra Ramteke támadt rá rudakkal az újságíróra, akinek a holttestét aztán a szennyvíztartályban rejtették el.

Végül a másnapi második házkutatás során meg is találták Mukesh Chandrakar holttestét, de a boncolási jegyzőkönyv szerint annyira szét volt verve az arca, a hasa, a háta és a mellkasa is, hogy csak egy karján lévő tetoválásról tudták azonosítani.

Az unokatestvére halálában szerepet játszó Dinesh beismerő vallomása és a holttest megtalálása után gyorsan megoldódott a rejtély, és egy héttel később már a bűnöket bevalló férfi mindkét testvérét, valamint a gyilkosságban résztvevő művezetőt is letartóztatták az ügyben. Bár a főkolomposnak tartott Suresh Chandrakart csak két nap menekülés után találták meg január 6-án, amikor már a Bídzsápurtól 400 kilométerre található Haidarábád városában rejtőzködött a sofőrje lakásán.

Suresh Chandrakar hat bankszámláját befagyasztották, négy járművét lefoglalták – köztük azt a betonkeverőt is, amit az újságíró holttestének eltüntetésére használhattak. Illetve a munkások elszállásolására használt, 17 szobás, illegálisan felhúzott épületegyüttest is lerombolták azóta.

„Mukesh Chandrakar szörnyű gyilkosságának körülményei nem sok kétséget hagynak. Munkája megtorlásaként és elhallgattatására ölték meg. Ez a szörnyű bűncselekmény nem maradhat büntetlenül. Felszólítjuk az indiai hatóságokat, hogy a lehető leggyorsabban állítsák bíróság elé a felelősöket, és garantálják az újságírók biztonságát. Sürgős intézkedéseket kell hozni a védelmük érdekében, különösen azoknak, akik gyakran az életük kockáztatásával merészelnek olyan kényes témákról nyomozni mint a korrupció” – reagálta a Riporterek Határok Nélkül a tragikus gyilkossági ügyre.

A sajtószabadságért küzdő civil szervezet aggályai pedig azért is tekinthetők különösen jogosnak, mert Indiában az 1990-es évek eleje óta több mint hatvan újságírót öltek meg a munkájuk miatt.

The post A tetoválásáról azonosították az újságírót, akinek a holttestét egy tartályban akarták elrejteni az unokatestvérei first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on LinkedInPin on Pinterest