A rendszerváltás utáni magyar politikatörténet legnagyobb győzelmét aratta a Tisza Párt: jelen állás szerint – a külképviseleteken és az átjelentkező szavazók nélkül – a parlamenti mandátumok 69 százalékát megszerezte. Ez egy százalékponttal nagyobb dominancia annál is, mint amekkorát a Fidesz felmutatott az összeomló szocialista-liberális kormányzás után, a 2010-es fülkeforradalom idején, igaz, még a régi, arányosabb választási rendszerben.
Kétharmados, alkotmányozó többséggel kormányozhat a következő ciklusban Magyar Péter. A NER a vasárnap véget ért, Magyarország az 1989-es demokratikus átmenet után másodszor is rendszert váltott.
A Tisza listán 99 százalékos feldolgozottságnál 52,1 százalékon áll, míg a Fidesz 39,5 százalékot szerzett. A különbség tehát bő 7 százalékponttal kisebb annál, mint amekkora négy éve a Fidesz és a hatpárti összefogás között kialakult. Ám az egyéni választókerületeket még magabiztosabban tarolta le az ellenzéki térfelet kisajátító Tisza, mint Orbán Viktor pártja négy éve: a körzetek 87 százalékában győzött, ami jelen állás szerint 93 mandátumot ér, de jó eséllyel két tolnai és egy nyírségi mandátum is a leendő kormányoldalhoz kerül. A dombóvári, a paksi és a nyírbátori egyéni választókerületben mindössze 422, 138, illetve 174 szavazat a Fidesz előnye, miközben körzetenként még több mint kétezer (Nyírbátorban majdnem 3500), többnyire átjelentkező és külföldön élő választó voksát nem számolták meg. Nem reménytelen a sárvári kerület átfordítása sem, de ott már tarolnia kell a tiszás politikusoknak a győzelemhez a még számolatlan szavazatok között.
Azonban az már most elmondható, hogy
a Fidesz nemcsak a 2022-es ellenzék eredményét múlja alul a maga 13 egyéni győzelmével (akkor 19 kerületben győzött a hatpárti összefogás), de a 2018-as ellenzéki egyéni győzelmek számától is elmarad, és ha a fent említett négy körzetet is elbukja az eddigi kormánypárt, akkor eggyel még annál is kevesebb egyéni sikere lesz, mint amennyi 2014-ben volt a baloldali ellenzéki pártoknak.
Ez földcsuszamlásszerű eredmény, ami még a Tiszára nézve hízelgő közvélemény-kutatásokból sem feltétlenül következett.
Hogy jött össze ekkora győzelem?
Hogyan vette be az országot Magyar Péter körzetről körzetre? Megmutatjuk – szavakban és térképen is.
A narancs közepébe harapott a Tisza
Ilyen taroláshoz a Tiszának olyan választókerületekben kellett győznie, melyeket előzetesen nyerhetetlennek gondoltunk. A választás előtt bemutattuk, mely kerületek átfordítása szükséges az elsöprő vagy alkotmányozó többséget jelentő Tisza-fölényhez, ám nagyjából 15 kerületről így is azt gondoltuk, hogy biztosan a Fideszé lesz.
Kistelepüléses körzetek sora esett el mégis, amivel a Fidesz támogatottságának tartópillérei omlottak össze.
A Tisza belemart az ország északkeleti csücskébe: megfordította Kisvárdát, ahol 2010 óta volt képviselő Seszták Miklós, a volt fejlesztési miniszter legutóbb a szavazatok 65,31 százalékával győzött, most viszont 45 százalékra csúszott vissza a támogatottsága, így szoros versenyben megverte Dicső Viktória, holott ebben a körzetben a választók mindössze 26 százaléka él ötezer főnél népesebb városokban. Vásárosnaményban és Mátészalkán ugyan nyert a Fidesz, de ott is (16, illetve 13 százalékkal) visszaesett, a szintén kőfideszesnek gondolt Nyírbátorban pedig – ahol mint írtuk, még korai eredményt hirdetni – 18 százalékponttal gyengült a kormányoldal.
Az északkelet-magyarországi narancsvidéken még az EP-választáson is 60 százalék fölött végzett a Fidesz.
Az alábbi hőtérképen az első és a második helyezett jelölt közötti különbség látható: minél sötétebb kék, illetve narancssárga egy körzet, ahol nagyobb volt a Tisza, illetve a Fidesz előnye.
Hasonlóan megdöbbentő Baranya megye két körzetének átfordulása: Mohácson 60, Szigetváron 61 százalék volt a Fidesz támogatottsága 2022-ben. Négy évvel később ezeket a szinteket 16 és 18 százalékkal faragták le, de még az EP-választáson elért eredményéhez képest is 10 százalékpontot bukott itt a Fidesz, így lett mindkét körzet a Tiszáé, holott a KDNP-s Hargitai János hét parlamenti választást nyert meg a mohácsi körzetben 1998 óta. Ezekben a kerületekben mindössze a lakosság 20, illetve 31 százaléka él ötezresnél népesebb városokban, a Somogy megyei 2-es és 3-as, Marcali és Barcs központú körzetekben pedig 27 százaléknyian, mégis hozta őket az ellenzék. A két somogyi körzetben szoros versenyben győzött a Tisza, így az egész megye az övék lett, ahogy Baranya is.
Ha Bács-Kiskun megyéhez haladunk tovább, már tényleg elfogynak a jelzők: Font Sándor, Lezsák Sándor és Zsigó Róbert szintén hét egymást követő választáson hozta a körzetét, most nagyon simán kikaptak, hasonlóan a 2006 óta képviselő Bányai Gáborhoz. Ők mind 60 százalék körül végeztek legutóbb, mostanra 20 százalékokponttal estek vissza.
A hagyományosan jobboldali Bács-Kiskun megyében 2006-ban nyert legutóbb nem fideszes jelölt; most mind a hat körzet a Tiszáé lett.
Borsodban is csupán egyetlen kerület maradt a Fideszé: Ózd. Sátoraljaújhely és Kazincbarcika is elesett, noha négy éve 60, illetve 54 százalékos eredménnyel nyertek a kormánypárti jelöltek. 60 százalék körüli eredményt ért el legutóbb az 1998 óta a parlamentben ülő Tállai András is Mezőkövesden, és 59 százalékot szerzett Koncz Zsófia, aki képviselő édesapja halála után két választást nyert meg Tiszaújvárosban. Tállait Csézi Erzsébet, az Euróvíziós Dalfesztivált megjárt énekesnő, Konczot pedig Bihari Zoltán, a Tokaji Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet egykori vezetője páholta el. Miskolcon pedig esélye sem volt a kormányoldalnak: 60 százalék a Tiszát támogatta.
Pest vármegye 12-es körzetében, az egyik legfideszesebb Budapest környéki térségben az 1998 óta az parlamentben ülő (és egy kivétellel egyéniben győző) Pogácsás Tibort ütötte ki a Tisza a nyeregből, ahogy a dabasi körzetet is behúzta, így Pest megyében is teljes lett a tarolás.
A tiszás Ujvári Szilvia úgy tudta megverni Takács Péter egészségügyi államtitkárt Pápán, hogy a körzetben lakók 40 százaléka ezer főnél kisebb településeken él, és legutóbb 60 százalék fölött végzett a Fidesz itt, de még a 2024-es EP-választáson is bőven az országos átlag fölött teljesített. Hasonlóan váratlan, ami Zala 2-es körzetében történt, ahol bár az önkormányzati választáson a térség városai, Keszthely és Hévíz függetlenre cserélték a fideszes polgármestert, mindössze a kerület 43 százaléka él ötezer főnél népesebb városokban, és több mint 90 falu tartozik oda, most mégis néhány tucat vokssal győzött az ellenzék, és a különbség jó eséllyel még nőni fog az átjelentkezőkkel. (Ebben a körzetben jelenleg is folyik az újraszámolás.)
A Fidesz a már említetteken kívül a csornai, a körmendi, a sárbogárdi, a berettyóújfalui, a balassagyarmati és a karcagi kerületben győzött,
és csupán három olyan körzet maradt az országban, ahol a jelöltjeik a szavazatok abszolút többségét megszerezték,
még az előző választáson legerősebb, 70 százalékos eredményt hozó Gyopáros Alpár támogatottsága is visszaesett 48 százalékra, ráadásul matematikai esély még itt is van Tisza győzelmére a külföldön élők és az átjelentkezettek szavazataival. 50 százalék felett kormánypárti indulóként csak a nyolcadik egyéni mandátumát szerző V. Németh Zsolt (Körmend), illetve Tilki Attila (Vásárosnamény) és Kovács Sándor (Mátészalka) végzett, de V. Németh végül szavazataránya végül alighanem beesik az abszolút többség alá (tiszás fordítástól azonban nem kell tartania).
A Tisza az összes csatatérkörzetet megnyerte, rommá verték a fideszes frontpolitikusokat
Nem találunk olyan, előzetesen szoros versenyt ígérő körzetet az országban, ahol nem a Tisza győzött. Ezeknek a népességszerkezete vegyes, városias-vidéki jellegű, de miután a kistelepülések dominálta vidékekbe belekapott, a fővárost és a vidéki nagyvárosokat pedig legyalulta az ellenzék, nem maradt kérdés.
Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési minisztert négy éve hívta vissza a hazai politikába Orbán Viktor, amit magabiztos győzelemmel hálált meg egy olyan kerületben, Tapolcán, amelyet korábban egyszer már elhódított az ellenzék a 2015-ös időközi választáson, ám most az ajkai kórház traumatológiai osztályának főorvosa, Balatincz Péter 12 százalékos csapást mért rá, és miután Navracsics azt kérte, ne szerepeljen a Fidesz országos listáján, búcsúzik a parlamenttől. A Tisza egy másik orvossal, Porpáczy Krisztinával verte meg Mosonmagyaróváron az agrárminisztert, Nagy Istvánt, akit a legutóbbi két választáson 50 százalék fölötti eredménnyel választottak meg, most viszont 11 százalékpontos vereséget szenvedett.
Két további miniszter is súlyos ütéseket kapott: az igazságügyért felelős Tuzson Bence fele annyi szavazatot gyűjtött Dunakeszin és Gödön, mint Miskolczi Orsolya ügyvéd, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter pedig László Endre Márton mentőtiszttel, egy mentőautókat gyártó cég vezetőjével mérkőzött meg, és 26 százalékponttal alulmaradt.
Fideszes frontpolitikusok sora szenvedett megsemmisítő vereséget, így Menczer Tamás kommunikációs igazgató Pilisvörösváron, akit 23 százalékponttal vert meg Bujdosó Andrea, a Tisza fővárosi frakcióvezetője, valamint Vitályos Eszter, akinél Tóthmajor Balázs pénzügyi elemző tízezerrel kapott több szavazatot Szentendrén és környékén. A kormányszóvivő még listán sem került be a parlamentbe (hasonlóan Tuzsonhoz és Hankóhoz, valamint Nagy Istvánhoz).
Beágyazott vidéki erős emberek sora kapott ki: Jászberényben Pócs János, Nyíregyházán és környékén Vinnai Győző, Komáromban Czunyiné Bertalan Judit, Nagykanizsán Cseresnyés Péter, Kaposváron Gelencsér Attila, Gyöngyösön a drogügyi kormánybiztos, Horváth László 2010 óta tartó uralmát döntötte meg a Tisza. Az ő parlamenti pályafutásuk is lezárult.
Nem váltak be a kormánypárti cserék sem: hiába váltottak Gyulán, Dabason, Pécelen, Hajdúböszörményben, valamint a legtöbb vidéki nagyvárosban és a fővárosban is, az új jelöltek egytől egyig kikaptak. Az egyetlen olyan fideszes nyertes, aki 2022-ben még nem indult, Csibi Krisztina lehet, ám ő is szerzett már egyéni mandátumot Dombóváron a körzet korábbi képviselője, Potápi Árpád halála miatt kiírt 2025. januári időközi választáson – ráadásul, ahogy említettük, egyáltalán nem biztos, hogy győz: 422 szavazat az előnye, miközben 2534 voksot még nem számoltak meg.
A nagyvárosok lázadása
A Tisza minden megyeszékhelyen és megyei jogú városban, valamint az összes budapesti kerületben győzött, és jelen állás szerint 25 körzetben ért el 60 százaléknál jobb eredményt. A legjobban a terézvárosi és újlipótvárosi kerületben teljesített: Weigand István volt rendőrtiszt 68,11 százalékot kapott, csaknem háromszor annyi szavazatot, mint a helyben kormánypárti pofozógépnek használt Kovács Balázs Norbert, aki ugyanolyan megalázó vereséget szenvedett el, mint két éve a polgármester-választáson a momentumos Soproni Tamással szemben.
Vidéken az 1-es számú szegedi kerületben nyerte a legnagyobbat a Tisza, ahol Stumpf Péter politológus, egyetemi adjunktus 67 százalékot ért el, több mint két és félszer annyi szavazatot gyűjtött, mint a fideszes jelölt, a szintén újonc Farkas Levente. Szavazatszámban itt volt a legnagyobb a különbség: Stumpf majdnem 41 ezer szavazatával szemben Farkas alig több mint 15 ezret kapott.
Budapesten két kerületet leszámítva mindenhol 60 százalék fölött végzett a Tisza Párt: a zuglói, erzsébetvárosi körzetben Velkey György, Magyar Péter kabinetfőnöke azért szerzett „csak” 53 százalékot, mert Hadházy Ákos is ott indult, és elvitt 16 százaléknyi ellenzéki voksot, míg Tarr Zoltán, a Tisza alelnöke 59 százalékon végzett úgy, hogy a kormányoldal Dél-Pesten a legerősebb a fővárosban, és a soroksári, pesterzsébeti körzetben is versenyben maradt a hivatalban lévő ellenzéki képviselő, az egyéniben korábban ötször megválasztott, de mindössze 3 százalékig jutó Hiller István volt MSZP-elnök.
A megyeszékhelyek közül a Tisza Pécsett, Győrben, Tatabányán, Szegeden, Miskolcon, Szolnokon és a két debreceni kerületben volt a legerősebb, 55-60 százalékos eredményeket ért el, de magabiztosan hozta az olyan, eddig a Fidesz felé hajló megyeközpontokat is, mint Salgótarján, Zalaegerszeg és Szekszárd, továbbá bezsebelték az összes megyei jogú várost is, Esztergomot, Érdet, Sopront, Hódmezővásárhelyt, Nagykanizsát, Baját és a színész Nagy Ervin révén Dunaújvárost is.
Mindez annak tükrében megdöbbentő, hogy az ellenzéknek milyen mélységből kellett visszakapaszkodnia vidéken: 2015-ben két időközi választáson győzött ugyan Veszprém megyében, de ezek a bástyák már a rá következő országgyűlési választáson ledőltek, 2018-ban csak Dunaújvárosban, Pécsett és Szegeden tudott nyerni ellenzéki jelölt, 2022-ben pedig még az acélvárost is elvesztették.
Magyar-ország
Noha a Fideszre több szavazat érkezett, mint 2014-ben, amikor a voksok kevesebb mint 45 százalékával kétharmados többség szerzett, a rekordrészvétel az ellenzéket segítette. Bár a Republikon Intézet gyorselemzése szerint a Tisza csak az 1000 főnél kisebb településeken maradt alul, és már az 1000 és 5000 fő közti helységekben is több szavazatot kapott a Fidesznél, a kétharmados győzelméhez kellett a túlteljesítés a nagyvárosokban. Most bosszulta meg magát az a választási rendszer, amelyet a Fidesz a fülkeforradalmat követő első ciklusában a saját képére formált: az egyéni körzetek túlsúlyára építő szisztémában a győzteskompenzáció miatt az is kulcsfontosságú, hogy egy jelölt mekkora különbséggel hódítja el a kerületét. Emellett hiába a határon túli levélszavazatok között a majdnem 88 százalékos többsége, a Fidesz nem tudott versenyezni a Tisza képében egységesült ellenzékkel, sőt a centrális erőtér végeztével ezúttal a jobboldalon belül okozott gondot a megosztottság: néhány mandátum a Mi Hazánk indulásán is múlhatott.
A győztes 2014, 2018 és 2022 után megint túlnyerte magát, a szavazatok alig több mint felével a parlamenti mandátumok 70 százalékát megszerezheti. És bár a győztes olyasvalaki, aki 2022-ben a Bálnában ünnepelte a „Holdról is látszó” Fidesz-sikert, ezúttal nem a NER nyert.
A cikkben szereplő ábra Molnár Dávid munkája.
The post A Tisza a narancsvidékre is kiöntött – így vette be az országot Magyar Péter, körzetről körzetre first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
