A múlt héten érdemi vizsgálat nélkül utasította el az Alkotmánybíróság a K-Monitor panaszát az egészségügyről készült és tíz évre titkosított tanulmány ügyében. Ez azt jelenti, hogy minimálisra csökkent annak az esélye, hogy a 2020-ban a Boston Consulting Group (BCG) nemzetközi tanácsadó cég által a Belügyminisztérium megrendelésére készített, több száz oldalas dokumentumot megismerhesse a nyilvánosság.

A K-Monitor 2023-ban perelte be a Belügyminisztériumot, hogy közérdekű adatként adja ki a Stratégiai és komplex átalakítási tervek kidolgozása az egészségügyi ágazatban című tanulmányt, amelynek tartalmáról sokat ugyan nem lehet tudni, de azt igen, hogy ez nagyjából a kormány sorvezetője az egészségügy átalakításához. A nemzetközi tanácsadó céggel 2020 májusában, a Covid hazánkba érkezése után nem sokkal 780 ezer euró plusz áfáért arról szerződött a Belügyminisztérium, hogy elkészít egy átfogó tanulmányt a magyar egészségügy helyzetéről, illetve javaslatokat tesz a rendszer átalakítására. Nem véletlenül esett a belügy választása a BCG-re: a tanácsadó cég egyik tevékenysége az egészségügyi rendszerek átvilágítása, elemzése, illetve a javaslattétel a döntéshozóknak. Magyarország mellett Szlovákiában, illetve a svéd, a holland és német egészségügyben is dolgoztak.

2020 augusztusára a BCG el is készült a munkaanyaggal, őszre pedig beindult a kormányzati döntési gépezet:

• megemelték az orvosbéreket,
• kivezették a rendszerből a hálapénzt,
• valamint bevezették a sokat vitatott egészségügyi szolgálati jogviszonyt.

A kormány 2020-ban arra hivatkozva titkosította tíz évre a BCG-tanulmányt, hogy egy döntés-előkészítő anyagról van szó. A K-Monitor azonban ezt megtámadta, és beperelte a BM-et. Első fokon 2023 novemberében a Fővárosi Törvényszék elutasította a K-Monitor keresetét. Másodfokon azonban a Fővárosi Ítélőtábla a tanulmány nyilvánosságra hozataláról döntött. A BM a Kúriára vitte az ügyet, ahol tavaly júniusban az elsőfokú ítéletet hagyták helyben, vagyis a Kúria szerint is titkosnak kell maradnia az anyagnak. Az ítéletet ellen a K-Monitor alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybíróságnak, amely azonban a panaszt nem fogadta be.

A K-Monitor azt kifogásolta az Ab-nak benyújtott panaszában, hogy egy több száz oldalas tanulmányról van szó, és a Kúria – elfogadva a Belügyminisztérium érvelését – az egészet döntés-előkészítő anyagnak minősítette. A civil szervezet szerint azonban ez nem felel meg az Alkotmánybíróság sok éves gyakorlatának, az úgynevezett adatelvnek, amely alapján minden egyes adat esetében meg kell vizsgálni, hogy fennáll-e a nyilvánossága korlátozásának oka.

A pert azért indítottuk, hogy az emberek megismerjék azt a tanulmányt, ami alapján az egészségüket évek óta alakítják, párbeszéd nélkül, zárt ajtók mögött. A közpénzből készült tanulmányból legalább azokat a részeket nyilvánosságra kellett volna hozni, amelyek az egészségügy helyzetleírását, azaz a valóságot mutatják be. A valóságot nem lehet titkosítani

– mondta lapunk kérdésére Molnár Noémi Fanni, a K-Monitor ügyvédje.

A másik kifogás az volt, hogy a BM azon túl, hogy zárt iratként benyújtotta a bíróságnak a tanulmányt és az arról szóló szerződést, mást nem állított a perben. Nem indokolta meg, hogy a tanulmány egyes fejezetei miért számítanak döntés-előkészítőnek, pedig ezt a tárcának kellett volna elmagyaráznia. Ahogy azt is, hogy a tanulmány egyes részei milyen döntésekhez kapcsolódnak, illetve hogyan zajlik az egészségügy reformja, meddig tart, milyen szereplők vesznek részt a folyamatban – tette hozzá az ügyvéd.

Az Alkotmánybíróság múlt heti végzése szerint az tényállási, bizonyítékértékelési és törvényértelmezési – vagyis nem az Alkotmánybíróságra tartozó – kérdés, hogy a kért adattömeg további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja-e, vagy az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladatának illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné. Az Alkotmánybíróság „nem talált olyan körülményt, amelyet érdemi alkotmányossági vizsgálatot igénylő, alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként vagy a bírói döntést érdemben befolyásoló Alaptörvény-ellenességként lehetne értékelni.”

Ezért a panaszt érdemi vizsgálat nélkül visszautasította.

Száz helyett hatvan kórház

Az a Kúria tavaly nyári ítéletéből derült ki, hogy a zártan csatolt iratok között ott van a BCG titkosított tanulmánya. A nyilvánosan elérhető kúriai indoklásból kiderül például az, hogy a tanulmány az egészségügyi rendszer egészét érintő, 53 csomagot tartalmazó programot dolgozott ki, amelyből

• 21 az ellátórendszert,
• 8 a finanszírozást,
• 13 a humán erőforrást,
• 11 pedig az egészségügyi irányítást érinti.

A Kúria azt is írta, hogy a programnak számos logikai összefüggése van, megvalósítása erős koordinációt igényel. Az intézkedéscsomag megvalósítása ugyan több lépésben javasolt, azonban az átalakítás és annak lépései „az értéklánc minden elemét érintik.”

Bár a K-Monitor bukta a Belügyminisztérium elleni pert, mégis volt annak haszna, hiszen megkaphatták a BCG és a tárca között megkötött szerződést, illetve egy ahhoz csatolt, Pintér Sándornak címzett ajánlást, amely tartalmaz néhány érdemi információkat a titkosított tanulmányról. A belügyminiszternek szóló ajánlásban a tanácsadó cég megfogalmazza, miért egy világjárvány közepén érdemes belevágni az egészségügy átalakításába. Azt írják, a járványhelyzet tulajdonképpen lehetőséget kínál erre. Egész pontosan így fogalmaznak:

A Covid-19 (koronavírus) kapcsán kialakult nemzetközi és hazai gazdasági, társadalmi és egészségügyi helyzet csak tovább fokozza a magyar egészségügy lényegi problémáit, még inkább felszínre hozva az alapvető ellentmondásokat, és potenciálisan felgyorsíthatja az egyébként is negatív és fenntarthatatlanság felé mutató folyamatokat. Ezért érdemes nem veszni hagyni a jelenlegi egészségügyi válság teremtette helyzetet, és érdemes lehet azt kihasználni az egészségügyi rendszer újragondolására.

A BCG ajánlatából kiderül az is, hogy könyörtelenül górcső alá vették a magyar egészségügy helyzetét: „A magyar egészségügy évek óta halmozódó, komplex problématömeget hordoz magával, mely kritikus tömeget elérve veszélyezteti az ágazat egészének fenntartható működését, valamint táptalajul szolgál a társadalmi elégedetlenségre.”

Maga Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár is elárult néhány információt a BCG-tanulmányról. 2022-ben például azt mondta, azért nem nyilvános a tanulmány, mert ebben a dokumentumban vannak olyan tanácsok, amelyeket Magyarországon nem lehet megvalósítani szociokulturális okok miatt. Ilyen volt például, hogy a BCG szakértői azt javasolták:

100 magyar kórház helyett 60 kórház maradjon.

„Ezt azonban nyilvánvalóan nem fogjuk megvalósítani, mert a mostani magyar egészségkulturális szemlélet mellett nem lehet megtenni. A lakosság közelében kell lennie kórházszerű intézménynek” – fogalmazott három évvel ezelőtt az államtitkár, aki egy tavalyi konferencián pedig arról beszélt, hogy a BCG anyaga négy fő problémát azonosított, és ebből bizonyos kórházi funkciók megszüntetése, illetve megyei szintű centralizálása következik, valamint az alapellátás rendszerének racionalizálása, ezen kívül a szakrendelők megszervezése megyei szinten, ami azt is jelenti, hogy kikerülnének az önkormányzatok kezéből (ez utóbbit valóban tervezték, de még nem lépték meg).

Szintén egy konferencián Pintér Sándor arról beszélt, hogy két–háromezer ellenőr hadrendbe állítását javasolta az egészségügyben a döntés-előkészítő anyagában a Boston Consulting Group.

The post „A valóságot nem lehet titkosítani” – 2030-ig nem ismerhető meg az egészségügy átalakítási terve first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu