Egy friss tanulmány szerint az emberek jobban megjegyzik a véleményeket, mint a tényeket – írta Daniel Mirny, az IESE Business School munkatársa a The Conversation felületén. Az álhírek és az összeesküvés-elméletek korában előfordulhat, hogy nem tudjuk megkülönböztetni az adatokat a személyes meglátásoktól, ez pedig problémát okozhat.

A tényállítás viszonylag könnyen ellenőrizhető: vagy igaz, vagy nem, az már azonban sokkal nehezebb kérdés, hogy valaki a véleményét fejezi ki, vagy általános információkat közöl. Emiatt az agyunk a meggyőződéseket és a tényeket másként tárolja és dolgozza fel.

Egy kutatássorozatban 13 kísérletet végeztek el több mint 7500 résztvevővel. Azt vizsgálták, mennyire hatékonyan jegyzik meg az emberek az adatokat és a véleményeket, illetve emlékeznek-e azok forrására.

Az egyik kísérletben egy kitalált betegségről szóló állításokat mutattak a résztvevőknek annak érdekében, hogy kizárhassák az előzetes tudást az adott témával kapcsolatban. Majd megkérdezték, emlékeznek-e az információkra, és ha igen, akkor kitől származhatnak.

Az alanyok sokkal nagyobb valószínűséggel emlékeztek a vélemények forrására, mint a tényekére.

A kutatók szerint ez nem azért alakult így, mert a személyes meggyőződések könnyebben megjegyezhetők lennének, ebben nem volt különbség: az adatokat és a meggyőződéseket egyformán fel tudták idézni.

Az asszociatív memóriánkon múlik, emlékszünk-e a forrásra, azaz képesek vagyunk-e az elménkben a meglátásokat összekötni azzal, aki kimondta őket. A szakértők szerint ez attól függ, hogy az állítás mennyit árul el a forrásáról.

A vélemény árulkodóbb

Ha azt mondja egy politikus: „a GDP 1 százalékkal csökkent idén”, akkor arra következtethetünk, hogy tisztában van a statisztikákkal. Míg ha azt nyilatkozza, „a gazdaságot fel kell pörgetni, a családok jóléte érdekében”, akkor sokkal többet tudunk meg róla – az értékeiről és prioritásairól. Amikor egy álláspontot hallunk, részletesebb képet kapunk a beszélőről, így képesek vagyunk gazdagabb mentális modellt alkotni róla, és több asszociatív kapcsolatot hozunk létre.

Azaz a semleges információkhoz képest vélemények esetén jobban meg tudjuk jegyezni a forrást.

De mi történik akkor, ha az állítás nem árul el semmit a közlőről? Hogy kiderítsék, egy másik kísérletben könyvkritikákat olvastak fel az alanyoknak. Amikor a résztvevők azt hitték, ez a szerző álláspontja, sokkal jobban emlékeztek annak forrására. Ugyanakkor, amikor a forrás véletlenszerűen kiválasztott szövegeket közlő felolvasóként jelent meg, akkor kevésbé emlékeztek rá, melyik szerző kritikájáról volt szó.

Emellett az elméletet olyan ténymegállapításokon is tesztelték, amelyek személyes információt tartalmaztak, mint például: „Virginiában születtem.” Ezeket ugyanúgy megjegyezték, mint a véleményeket („a csokoládéfagyi jobb, mint a vanília”), és sokkal jobban, mint az általános információkat („Stockholm Svédország fővárosa.”).

The post A véleményekre jobban emlékszünk, mint a tényekre first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu