Soha annyi voksot nem kapott még képviselőjelölt a hajdúszoboszlói központtal működő egyéni választókerületben, mint a Fidesz-KDNP politikusa 2022-ben. Bodó Sándor néhány híján 27 ezer választópolgár bizalmát nyerte el, a szavazatok 60,61 százalékát megszerezte. A ciklusról ciklusra jobban teljesítő Bodó 9 százalékpontot javított a 2018-as eredményén is, ami igen erős felhatalmazást jelent. Az ellenzéki összefogás színeiben a második helyen befutó Kiss László mindössze 30,39 százalékot gyűjtött.

Ez alapján a választókerület nem számítana csatatérnek, kétesélyes, billegő körzetnek. Ugyanakkor ha a 21 Kutatóközpont minapi felméréséből indulunk ki, mely szerint a biztos pártválasztók között országosan 10 százalékpont a Tisza Párt előnye a Fidesz előtt, úgy az intézet (a 2024-es EP-választás területi adataira építő) mandátumkalkulátora alapján a Hajdú-Bihar vármegyei 5-ös körzetben is

mindössze 1,5 százalékponttal vezet a kormánypárt. Ez pedig szoros versenyt vetít előre.

A Tisza ráadásul itt indítja Ruszin-Szendi Romulusz korábbi vezérkari főnököt, honvédelmi szakértőjét és egyik legismertebb politikusát, akivel szemben tavaly több eljárást kezdeményeztek.

Innen kiindulva igyekszünk feltérképezni az esélyeket.

Választásról választásra jobban szerepel a Fidesz

Bodó Sándor 2014 óta veretlen a hajdúszoboszlói körzetben. Akkor és négy évre rá a Jobbik volt a legerősebb kihívója, a baloldal ezen a vidéken 2006 óta nem rúg labdába.

Bodó az országgyűlési karrierjét 2011-ben az akkor Püspökladány központú választókerületben kezdte, ahol azért írtak ki időközi választást, mert Arnóth Sándor, a körzet fideszes képviselője autóbalesetben meghalt. 2014-ben, a választási rendszer átalakítása után Püspökladány és környéke beolvadt a ma ismert választókerületbe. Bodó ekkor 44,46 százalékkal győzött, a támogatottsága négy évvel később 51,58 százalék volt, majd – mint említettük – legutóbb 60 százalék fölé nőtt. Nem csoda, hogy újra őt indítják, annak ellenére, hogy a Fidesz országosan a jelöltjei 40 százalékát lecserélte, Hajdú-Bihar megyében pedig a hatból négy körzetben új jelölttel kísérletezik válaszolni a Tisza jelentette kihívásra.

A politikus jelenleg a parlament Kulturális Bizottságának alelnöke. Az előző ciklusban a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára is volt, de a Fidesz országosan ismert politikusai közé soha nem tartozott.

1985-ben tanító szakon végzett a debreceni Tanítóképző Főiskolán. Ezt követően a sárrétudvari általános iskolában kezdett dolgozni, 1998-tól igazgatóhelyettes, később sportmenedzseri és közoktatás vezetői végzettséget is szerzett. 1994-ben lépett be a Fideszbe. 2006-tól Sárrétudvari polgármestere volt, és megyei szintű tisztségeket is betöltött.

Hosszú bűnlajstromot állított össze a Fidesz Ruszin-Szendi Romulusznak

A Tisza 2026-os jelöltjét ma már aligha kell bemutatni bárkinek. A honvéd altábornagy 2021-től 2023-ig vezérkari főnök volt, azt megelőzően – szintén az Orbán-kormány alatt – a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára. A 2023 áprilisában a vezérkar éléről váratlanul menesztett, majd a honvédségtől is távozó Ruszin-Szendi Romulusz az elsők között mutatkozott be a Tisza szakértőjeként a párt tavaly februári kongresszusán. A kormánypárti nyilvánosság ezt követően fordult az altábornagy ellen. A honvédelmi tárca vezetése ukránbarátsággal vádolja, és azzal, hogy

a neki adott kötött utasítással ellentétes álláspontot képviselt a NATO vezérkarfőnöki ülésén.

Holott menesztésekor Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter még azt közölte, hogy „nem kirúgásról, hanem szemléletváltásról van szó”, Ruszin-Szendi Romulusz szolgálatait pedig elvitathatatlannak nevezte.

A tiszás pályafutása kezdetével párhuzamosan több hatósági vizsgálat is indult Ruszin-Szendi ellen:

• a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) tavaly nyári jelentése szerint törvénytelenül végeztetett magán zsírleszívást a Honvédkórházban, aminek 1,2 millió forintos költségét a kórház fizette.
• Egy hétre rá a Kehi a volt vezérkari főnök szolgálati villájának felújításáról publikált jelentést, azt állítva, hogy kirívóan pazarló beszerzéseket tárt fel. A beruházás költsége meghaladta az 1 milliárd forintot, ezen belül a berendezéséhez 132,2 millió forint értékben szereztek be ingóságokat, például 18 milliós magaságyást és 4 milliós biliárdasztalt rendeltek. Az ügyben a fideszes Budai Gyula feljelentése nyomán rendőrségi eljárás indult, ennek állásáról azonban hiába érdeklődtünk az Országos Rendőr-főkapitányságnál. Gyanúsítás feltehetően nem történt. A beruházásokat a honvédelmi tárca alá tartozó állami cég végezte el – azokról tehát aligha dönthetett vezérkari főnökként Ruszin-Szendi.
• Szeptemberben az Origo áll elő egy videófelvétellel, azt állítva, hogy a tiszás politikus május 8-án egy szeghalmi lakossági fórumon fegyvert viselhetett a ruházata alatt. Ezért a rendőrség eljárást indított ellene, és visszavonta a fegyverviselési engedélyét. A Magyar Nemzet szerint egy másik rendezvényen is fegyver lehetett nála. Ruszin-Szendi januárban, amikor az eljárás megszűnt, a vádakkal kapcsolatban azt mondta lapunknak: fegyverviselési engedélye van, de a fegyvert csak akkor viselte, amikor lehetett, a nyomozati szakaszban pedig egyértelmű lett, hogy nem lehet bizonyítani, hogy fegyver volt nála a rendezvényeken. Mint ahogy, állítja, nem is volt, a képeken egy úgynevezett pouch látható, amiben különböző eszközöket tart.
• A rendőrség garázdaság miatt vádemelést javasol vele szemben, amiért Kötcsén vállal meglökött egy mandineres újságírót.
• Decemberben végül megszüntették a volt vezérkari főnök önkéntes tartalékos jogviszonyát is.

A Honvédelmi Minisztérium ekkor már egyenesen úgy fogalmazott, hogy Ruszin-Szendi

sohasem Magyarország és a honvédség érdekeit képviselte, hanem saját politikai és személyes ambícióit helyezte előtérbe,

ami meglehetősen súlyos vád az Orbán-kormány korábbi vezérkari főnökével szemben.

Az nem világos, hogy a vele szembeni kampány miként hat Ruszin-Szendi elfogadottságára, de a Tisza Párt novemberi előválasztásának első fordulójában csak másodikként végzett Kovács Attila Zoltán ingatlanközvetítő mögött, és a második körben szerezte meg az egyéni jelöltséget. Amikor már nemcsak a Tisza Szigetekhez tartozók, hanem a párt szimpatizánsai is szavazhattak, 91 százalék voksolt rá a körzetben. Hogy az első fordulóban még mást támogató aktivisták maradéktalanul megbékéltek-e a helyzettel, az a kampánymunka szempontjából fontos kérdés lehet, mivel

a volt vezérkari főnök helyi beágyazottsága nem mérhető a térségben egyre magabiztosabban újrázó Bodó Sándoréhoz.

Gyengének látszó jelöltekkel indulnak a kisebb pártok

Jelöltet állít a körzetben a Demokratikus Koalíció is. Csefkó Balázs a 2024-ben az önkormányzati választáson a Hajdúságtól igen távoli Erzsébetvárosban és a fővárosi listán is indult, mandátumot azonban nem szerzett. A DK oldalán olvasható, a helyi pártéletről nem túl kedvező képes festő bemutatkozása szerint

egyetemi évei alatt szeretett bele a Hortobágyba és az Alföldbe,

és azóta is kötődik a térséghez. Hogy pontosan miként, az nem derül ki, a nyilvánosan hozzáférhető adatok szerint a fővárosban él, saját vállalkozásában esküvői ceremóniamesterként tevékenykedik, és korábbi rádiós műsorvezetőként hivatkozik magára, emellett a DK projektvezetője és programszervezője.

Bemutatkozó videójában Csefkó azt mondta, hogy kerékpárutat építene Hajdúszoboszlón, amely elvezet a „multikig”, azaz a város szélén található szupermarketekig.

A Mi Hazánk jelöltje Sass Bulcsú, aki 2024-ben Püspökladányban polgármesterjelöltként 2,8 százalékot szerzett, ez mindössze 169 érvényes szavazatot jelent, és rendkívül szerény eredmény egy alföldi városban a radikális párttól. A megyei közgyűlésben ugyanakkor sikerült mandátumot szereznie a Mi Hazánk megyei listájának 3. helyéről.

Életrajza szerint „anyai ágon honfoglaló magyar nemesek az ősei, akik a magyar nemzet majd minden harcában személyesen is részt vettek”, ráadásul a Kölcsey család is a közeli rokonai közé tartozik. Prózaibb információk: 23 évig dolgozott a közigazgatásban, ebből nyolc évig jegyzőként, Püspökladányban pedig közterület-felügyelőként tevékenykedett, bár egy önkormányzati jegyzőkönyv alapján többen panaszkodtak a munkájára.

Sass Bulcsú a legfontosabb feladatainak az elvándorlás csökkentését, megállítását, a választókerület idegenforgalmának és infrastruktúrájának fejlesztését jelölte meg.

Választástörténet

Az első választási ciklusban az MDF győzelmével a rendszerváltás országos mintáját követte a hajdúszoboszlói választókerület, az akkor megválasztott Sóvágó László pedig utóbb tizenöt éven át, 1994-től 2019-ig a fürdőváros polgármestere volt. Püspökladányban viszont az MSZP-s Szűrös Mátyásé lett az első szabad választáson a mandátum, és a volt ideiglenes köztársasági elnök nyert 1994-ben is, amikor a szoboszlói körzet is balra fordult. 1998-ban ott a szocialista Takács Imre újrázott, míg Szűrös alulmaradt a már említett, 2011-ben autóbalesetben elhunyt Arnóth Sándorral szemben. 2002-ben, bár országosan a baloldal kerekedett felül, mindkét körzetet hozta a Fidesz (Hajdúszoboszlót Márton Attila révén), 2006-ban viszont ismét megosztott volt a térség: a püspökladányi mandátum az MSZP-é, a hajdúszoboszlói pedig a Fideszé lett. Ez is jelzi, hogy

valódi politikai verseny esetén a térségben nem lefutott az országgyűlési választás.

Márton Attila három cikluson át volt képes őrizni a pozícióját, az Országgyűlés létszámának lefelezésekor azonban kirostálódott, és az Arnóth örökébe lépő Bodó Sándor lett az összevont körzet fideszes ura. Amint szó volt róla, 2014-ben és 2018-ban is a jobbikos jelölt közelítette meg a leginkább, csaknem 30 százalékos támogatottsággal – a baloldal 2006-ot követően összeomlott, a 2010-es években 18 és 11 százalékos eredménnyel kellett beérnie az MSZP-s és párbeszédes jelöltnek.

A 2022-es országgyűlési választás eredménye végképp nem sok reménnyel kecsegteti az ellenzéket: a hatpárti összefogással induló momentumos Kiss László már csak fele annyi szavazatot kapott, mint Bodó.

A Tisza Párt megjelenése viszont fordulatot hozhat. Bár a 2024-es EP-választáson a körzetben a Fidesz 51 százalékot szerzett, a Tisza pedig 27-et (előbbi tehát jobban, utóbbi rosszabbul teljesített, mint országosan), a választókerület központjában, Hajdúszoboszlón korántsem volt ekkora a különbség:

a Tisza mindössze 8 százalékponttal maradt le a Fidesztől.

És a körzet többi településén is változóban lehet a közhangulat.

Nagy feltűnést keltett tavaly júliusban, hogy Kaba népszerű (2006 óta hivatalban lévő, legutóbb kihívó nélkül újraválasztott) fideszes polgármestere, Szegi Emma éles bírálatot fogalmazott meg a kormánypárti elittel szemben Lázár János építési és közlekedési miniszter lakossági fórumán.

Miért lehet Magyar Péter ma hiteles ember? Mert az embereknek a kivagyiságból, az a helyzet, hogy elege van

– értékelt a Fideszben szokatlan hangon a polgármesternő.

Vasútbezárás és ázsiai vendégmunkások borzolják a kedélyeket

Hajdúszoboszló az egyik olyan település, ahol a lakosság érzékelhetően nem tud mit kezdeni a kormány ellentmondásos migrációs politikájával, ami hatással lehet az áprilisi választás eredményére is. A városban 2023 nyarán kezdett terjedni az a hamis híresztelés, hogy vendégmunkások támadtak egy magyar párra, amit a rendőrég cáfolt. A Fidesz idegenellenes kampányaitól felkorbácsolt félelmeket a polgármester azzal próbálta kezelni, hogy megkérte a szállástulajdonosokat, ne fogadjanak vendégmunkásokat, aztán törölte az erről szóló posztot. Később az önkormányzat határozatban szólította fel a kormányt, hogy nyugtassa meg a lakosságot a vendégmunkásdömping miatt, ami különösen erősen érinti a térséget a debreceni nagy ipari beruházások okán. A fürdőváros egyik volt termálszállóját például a BMW-gyár építésén dolgozó Fülöp-szigeteki dolgozóknak adták ki.

További fejtörést okozhat a kormánypárti politikusoknak, hogy a MÁV tavaly bezárta a korábban mintaprojektként működő Debrecen–Nagykereki vasútvonalat, hogy az ne akadályozza a kínai akkugyár terjeszkedését a megyeszékhely mellett. A döntés azért is váltott ki megrökönyödést, mert a pályán jelentős forgalom – évi 350 ezer utas – volt, a mellékvonalak közül a második legnagyobb. Lapunknak nyilatkozva még Pocsaj fideszes polgármestere is arról beszélt, gond, hogy úgy zárják be a vonalat, hogy nem kezdték el az új nyomvonal építését.

The post Ádáz küzdelemre készülnek Ruszin-Szendi körzetében, ahol a Fidesz eddig választásról választásra erősödött first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu