Február 22-i évértékelő beszédében a miniszterelnök bejelentette, hogy a nyugdíjasoknak a zöldségek, a gyümölcsök és a tejtermékek vásárlása után az év második felében egy bizonyos havi összeg erejéig vissza fogják téríteni az áfát. Szerinte az áfacsökkentés a kereskedelmi láncok profitját növelné, ezért nem ezt a kézenfekvő megoldást választják, hanem a személyes áfa-visszatérítést, azzal, hogy az biztosan azoknak jut, akiknek szánják.

A pontos részletek még nem ismertek, pedig a végrehajtás sok nehézségbe ütközhet, néhányat a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete is felsorolt, ám a Nemzetgazdasági Minisztérium aggályaikat hangulatkeltésnek minősítette, és közölte, hogy „a nyugdíjasok nagyon egyszerűen, a boltban történő fizetéskor, egy az azonosításhoz szükséges, erre a célra kialakított kedvezmény kártyával vehetik igénybe a kedvezményt. Az azonosítást és a fizetést követően a nyugdíjasnak semmilyen egyéb teendője nem lesz, a visszatérítés összege ugyanis automatikusan, utalás (jogosult bankszámlájára) vagy készpénz formájában a rendszeres nyugdíjjal együtt fog megérkezni”.

Február 24-én a nemzetgazdasági miniszter további részleteket jelentett be, eszerint a kormányzat úgy tervez, hogy „minden hónapban lesz a visszatérítésnek egy felső összege, ami valahol 10–15 ezer forint körül lehet havi szinten”.

Farkas András nyugdíjszakértő szerint ez a bejelentés nagyon kedvező, hiszen így egy nyugdíjas éves szinten 120–180 ezer forint plusz juttatásban részesülhetne (idén a második félév során 60–90 ezer forint plusz pénzt kaphatna), ami éves szinten jóval magasabb összeg lenne, mint amennyit például a nyugdíjprémium maximális összege, 80 ezer forint jelenthetne.

Kérdés persze szerinte, hogy honnan teremthető elő minderre a költségvetésben a 300–450 milliárd forint (féléves szinten 150–225 milliárd forint) plusz fedezet. A tervek szerint „a 2,5 millió érintett kártyát fog kapni, a vásárlásuk során minden termék vonalkódját ismerik a rendszerek, és tudják, hogy melyik élelmiszerkategóriákra vonatkozik az áfa-visszatérítés”. A miniszter hangsúlyozta, hogy az államkincstárnál minden információ megvan a nyugdíjasokról. A kedvezménykártya bevezetésén már „hónapok óta dolgoznak”.

A ránézésre is nagyon bonyolult – bár a kormányzat idézett bejelentései szerint könnyen megvalósítható – részleges áfa-visszatérítés helyett nem lenne egyszerűbb és célszerűbb egy rendkívül „áfakönnyítő” nyugdíjemelés végrehajtása olyan összegben, amilyen összeget a tervezett speciális áfa-visszatérítés révén a nyugdíjasok megsegítésére szánnának?

– kérdezi Farkas András.

Ha például azt feltételezi a kormányzat, hogy a 2,5 millió jogosult (nyugdíjasok és nyugdíjszerű ellátásokban részesülők) minden hónapban 10 ezer forint áfa-visszatérítésre lenne jogosult, ez 5,0 százalékos rendkívüli nyugdíjemelésnek felelne meg. (Az 5 százalékos emelés úgy jön ki, hogy 2,5 millió x 10 ezer forint x 12 hónap / 60 milliárd forint – azzal számolva, hogy idén 1 százalékpontnyi nyugdíjemelés 60 milliárd forintba kerül).

Ha pedig az a feltételezés, hogy 15 ezer forint lenne az átlagos havi áfa-visszatérítés a nyugdíjasoknak, akkor az 7,5 százalékos pótlólagos nyugdíjemelésnek felelne meg.

Az idén pedig a rendkívüli nyugdíjemelés mértéke az említett mértékek fele lenne, ha csak a második félévre, 2025. júliusától számítanánk a feltételezett visszatérítési összegeket.

Hozzátette, az ilyen módon beépítendő pótlólagos emelés közel fele persze azonnal vissza is kerülne a költségvetésbe, hiszen beépülne a nyugdíjasok mindennapi vásárlásaiba a plusz összeg, amelynek adótartalma (áfa, kiskereskedelemi adók, extraprofit adók, jövedéki adók és így tovább) azonnal állami bevételként jelentkezne, amiből máris fedezet lenne teremthető a következő nyugdíjemelésekhez.

A személyes áfa-visszatérítés bonyolult logisztikát igénylő terve helyetti rendkívüli áfakönnyítő nyugdíjemelés azonban nem az egyetlen lehetséges megoldás szerinte. Az elszabadult élelmiszerárakra (hiszen nem csak a zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek drágultak fájdalmas mértékben, hanem a legtöbb mindennapi élelmiszer is) tekintettel elrendelhetné a kormány rendkívüli áfakönnyítő nyugdíjprémium kiosztását is, amelynek egységes összege lenne: éves szinten 120–180 ezer forint közötti összeg.

Hangsúlyozza, ennek az összegnek is közel a fele szinte azonnal visszakerülne a költségvetésbe adóbevételként, miközben a nyugdíjas vásárlóerő erősítése miatt a keresleti oldalról képes lenne pörgetni a magyar gazdaságot.

Kitért arra is, hogy a személyes és részleges nyugdíjas áfa-visszatérítés számos bonyodalommal járhat, például:

• az ehhez tervezett kedvezménykártya kiadásának, használatának,
• a visszaélések megelőzésének,
• a visszatérítés keretösszegének méréséhez ésaz eseti visszautalásoknak vagy azoknak havonta a nyugdíj összegéhez történő hozzáadásának még nem ismert, és a gyakorlatban még nem is tesztelt a logisztikai háttere.

Ellenben szerinte akár az „áfakönnyítő” nyugdíjemelés, akár az „áfakönnyítő” nyugdíjprémium azonnal eljuttatható lenne a jogosultak számára a megbízhatóan működő, létező eljárási rendszerek révén. Hozzátesszük, ez esetben azok a nyugdíjasok sem maradnának hoppon, akik piacra járnak.

Mindenesetre bármilyen módon is valósul majd meg az áfa-visszatérítés, a nemzetgazdasági miniszter által említett nagyságrendben (havi 10–15 ezer forint, azaz összességében féléves szinten 150–225 milliárd forint, éves szinten 300–450 milliárd forint) olyan plusz jövedelemhez juttatná a nyugdíjasokat, ami közel fölérne egy 14. havi nyugdíjjal – írta heti hírlevelében Farkas András.

The post Áfa-visszatérítés nyugdíjasoknak: túl bonyolult a nyugdíjszakértő szerint, egyszerűbb megoldást javasol first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu