Az aligátorteknős a teknősök, sőt a hüllők világának egyik legismertebb, ikonikus képviselője, a rokon keselyűteknőshöz hasonló, jellegzetes küllemű, meglehetősen erős harapású, csőrszerű állkapcsú állatot szinte mindenki ismeri, ha máshonnan nem, természetfilmekből és állatkertekből. A faj az Egyesült Államok, illetve Kanada területén őshonos, éppen ezért alapból igencsak meglepően hathat, ha az ember a hazai természetben sétálva, egy tóban lubickolva bukkan egy példányra.

Az ilyen esetek ugyanakkor egyáltalán nem példátlanok, a közelmúltban Csepelen, valamint a Takta egyik töltésénél figyeltek meg egy-egy állatot.

Utóbbit egy helybéli fedezte fel Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, Tiszalúc és Taktaharkány között június 17-én, majd befogást követően a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a Nyíregyházi Állatparknak adta át.

Miként kerülnek az aligátorteknősök Magyarországra, milyen gyakran találkozhatunk velük a természetben, és mekkora fenyegetést jelentenek az őshonos vadvilágra, valamint az emberre? Ezekről kérdeztük Varga Attila zoológust, a Nyíregyházi Állatpark akváriumkurátorát.

Nem példátlan eset

„17 éve vagyok az állatkerti szakmában, ezen idő alatt tíz példányt fogadtunk be különféle állapotban. Az egyedek mintegy harmada vadon befogott volt, a többit korábbi gazdáik szolgáltatták be. A mostanival együtt jelenleg nyolc aligátorteknősünk van” – mondja a 24.hu-nak a szakember.

Mint Varga Attila emlékeztet: a fajt korábban legálisan is lehetett tartani, ám a potenciális veszélyei miatt – melyekről lent részletesebben írunk – ma már csak igen szűk szakmai kör, például állatkertek tarthatják törvényesen. Alapvetően látványos megjelenésű élőlényről van szó, legalább az 1980-as évek óta jelen van itthon, ezért a 2015-ös tiltás ellenére továbbra is népszerű a hobbisták körében.

A probléma akkor kezdődik, amikor az állat elkezdi kinőni az akváriumát, túl sokat eszik, vagy a hal- és húsfogyasztásából, valamint a nem megfelelően szűrt medencéjéből adódóan kellemetlen szagú lesz.

Amikor a tartók ezzel szembesülnek, hirtelen már nem is olyan csábító az aligátorteknős.

Sajnos ez egyéb fajokra, így az ékszerteknősre is igaz, jobb esetben ilyenkor a hobbisták nem a természetbe engedik, hanem behozzák az állatkertbe” – teszi hozzá.

Szökött, illetve szabadba bocsátott példányok esetén gyakorlatilag lehetetlen felderíteni a forrást. Ami feltételezhető: a mostanában előkerülő, idősebb egyedek akkor kerülhettek be, amikor a tartás még nem ütközött korlátokba.

Jól érzi magát nálunk

A taktai aligátorteknős 18,8 kilogrammos, a faj maximális tömege 35 kiló. „Az átlagot képviseli, a méretéből adódóan 20 évnél idősebb lehet, de teknősöknél a kort nehéz meghatározni, mivel a táplálék, a hőmérséklet és egyéb tényezők függvénye a méret. Biztosabbat csak boncolással mondhatnánk, de nyilván nem fogjuk szándékoltan elpusztítani” – húzza alá a zoológus.

A faj egyébként sok más teknőshöz hasonlóan meglehetősen hosszú élettartamú, akár 60 évig is elélhet. Ez természetvédelmi oldalon azért problémás, mert ha Magyarországon egy ilyen idegenhonos példányt elengednek, és képes életben maradni, úgy idővel ellentétes nemű partnerbe botolhat, ami lehetőséget teremt a szaporodásra.

Az egzotikusállat-tartás révén bekerült invazív fajokra számos példa ismert a világon. A leghírhedtebbek közé tartoznak a floridai Everglades mocsárvidékének esetei, ahol többek között a dél-amerikai zöld leguán, illetve a dél-, délkelet-ázsiai eredetű szalagos tigrispiton jelent problémát, utóbbi pusztítása egészen szembeötlő.

Az aligátorteknős eredeti élőhelyén igen változatos körülmények között elboldogul, Floridától New Yorkon át egészen a Nagy-tavak vidékéig előfordul. „Vannak olyan területek, ahol a magyarországihoz közel azonos klímán él” – emeli ki Varga Attila.

Az ember ujjába kerülhet a találkozás

Amíg a faj nem szaporodik, addig nem jelent komolyabb veszélyt az ökoszisztémára, a tényleges fenyegetéshez több százas, esetleg ezres állomány kellene. Egyedi szinten azonban fogyaszthatja a hazai állatokat, akár védett fajokat is.

„Rendkívüli módon opportunista ragadozóról van szó, az ízeltlábúaktól kezdve a kisebb emlősökön és halakon át a vízimadarakig gyakorlatilag mindent le tud gyűrni. Az ember ugyan nem szerepel az étlapján, de azért képes bajt okozni” – mondja a szakértő.

Az aligátorteknős a ragadozókkal, potenciális veszélyforrásokkal való találkozásra minden esetben harapással válaszol, ez egyébként elég sok vízi teknősre jellemző.

Méretéből adódóan képes komolyabb sérülést is előidézni, az óvatlan ember akár az ujját is elveszítheti.

Aktívan alapvetően nem prédál minket, egyszerű védekezésről van szó, éppen ezért kellő körültekintéssel elkerülhetjük az érintkezést. Sajnos előfordul azonban, hogy egy-egy példány a zavaros vízben bújik meg, a fürdőzőnek, horgásznak pedig elúszva, a közelébe lépve esélyes sincs az észlelésre. Ilyen esetben akár az állat is potenciális zsákmánynak nézheti az embert, és már csak a harapás után jön rá, hogy túl nagy a falat.

Ezért tiltják a tartást

Az egykor meglehetősen népszerű hobbiállat tartását épp a fenti problémák miatt korlátozták:

• a faj elviekben képes megtelepedni a magyarországi környezetben;
• elszaporodva veszélyeztetheti az ökoszisztémát;
• ráadásul emberi sérüléseket is okozhat.

Legális módon hazánk területére napjainkban már csak intézmények igen korlátozott köre hozhatják be. „Nyilvánvalóan törvénytelen úton is bekerülhet, erről viszont nincs konkrét tudomásunk” – emeli ki a szakértő.

A Nyíregyházi Állatparknak most átadott egyed az intézetnél marad a korábbi hét példánnyal együtt. Amennyiben jelentkezik olyan állatkert, amely érdeklődik a faj iránt, és rendelkezik a szükséges tartóhellyel, továbbadhatják a teknősöket.

„Örülünk, ha önkéntes alapon behoznak, esetleg sikerül a természetből kiemelni egy-egy példányt, ám a kapacitásaink nekünk is végesek. Elég gyakran megunt hobbiállatról van szó, de papagájok, egyéb teknősök is rendszeresen érkeznek hozzánk. Próbáljuk aktívan keresni azokat a partnereket, akik átvehetik őket tőlünk” – teszi hozzá Varga Attila.

The post Aligátorteknős Magyarországon: az ember ujjába kerülhet a találkozás first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu