Két és fél évvel ezelőtt a GDP 73,8 százalékát tette ki a bruttó adósság, majd onnan 2023 végére már csak nagyon kis mértékben csökkent, aztán 2024 végére minimálisan, 73,5%-ra emelkedett. Ráadásul ebben már szerepet játszott némi év végi adósságbeállító trükközés is, ezt mutatja, hogy az idei első negyedév végén már 75,3% volt az adósságráta.

A magyar gazdaság növekedése évek óta beragadt, 2023-ban 0,9 százalékkal visszaesett a GDP, majd 2024-ben is visszafogott, 0,5 százalékos növekedés volt. Ebből a szempontból az idei év sem tűnik kedvezőnek, hiszen az első negyedéves adat messze elmaradt a várakozásoktól, az elemzők most 0,5-1 százalékos éves bővülést tartanak valószínűnek – olvasható a portálon.

A költségvetési gazdálkodásban drasztikus változás történt: nem állt helyre a korábbi fegyelem a COVID után. A 2020 előtti években a GDP 2 százaléka körül volt a hiány, és ez adósság szempontból még úgy is nagyon jó volt, hogy ciklikusan inkább többletes büdzsé lett volna ideális. A deficit 7 százalék fölé ugrott a világjárvány következtében, és a választási osztogatás, valamint a gazdasági nehézségek miatt ez a súlyos hiány négy évig fennállt.

Onnan még 2024-re is csak 4,9%-ig sikerült lefaragni. Az idei évre a kormány eredetileg 3,7%-os célt tűzött ki, majd azt 4,1 százalékra emelte, de az elemzők szerint valószínűbb, hogy ezt is elvétik, a fő kérdés csak az, hogy sikerül-e a tavalyi 4,9 százalék alatt tartani a hiányt. Vagyis a mostani alappálya inkább az, hogy négy évnyi 7 százalékos hiány után három évnyi 5 százalékos deficit jön – ez pedig nagyon messze van attól, hogy fenntartható adósságpályát lehessen rá alapozni.

Vagyis az adósság/GDP arányban egyszerre mindkét oldalról tapasztalható nyomás az utóbbi években, hiszen a tört számlálója (adósság) a korábbinál erősebb ütemben növekszik a magasabb költségvetési hiány miatt, miközben a nevező (GDP) évek óta gyakorlatilag stagnál reál értelemben.

Éppen ezért nem tud az adósságráta sem érezhetően csökkenni.

Idén is nehéz elképzelni az adósságráta csökkenését

Az első negyedéves adatokból már látszik, hogy a fenti tendencia 2025-ben is folytatódhat, legfeljebb jelképes csökkenés jöhet a GDP-arányos rátában. Sőt, valószínűbb, hogy a tavalyi után ismét emelkedni fog az arány, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) például legfrissebb, június végén megjelent inflációs jelentésében az év végére 73,7%-os adósságrátát vetített előre.

A portfolio.hu szerint kilenc lehetséges forgatókönyvből csak kettő esetében lenne a 2024 végi 73,5% alatt az arány.

Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, 8,5%-os nominális GDP-növekedésre lenne szükség, a költségvetés pénzforgalmi hiányát pedig kordában kellene tartani, hogy az legfeljebb 250 milliárd forinttal lépje túl az egész éves célt. Első ránézésre a 8,5%-os növekedés tűnik nagyobb kihívásnak, hiszen még 6-7 százalékos deflátor mellett is szükség lenne hozzá 2 százalék körüli reál növekedésre, ami mára gyakorlatilag lehetetlennek látszik.

Miért baj, ha megint elbukik a csökkenés?

Előbb-utóbb piaci következménye is lehet annak, ha nem sikerül fenntartani a csökkenő pályát. Vagyis nem csak hangzatos célról, hanem

a befektetők által kiemelten figyelt mutatóról van szó.

Nem csak a pénzpiaci befektetők, hanem a hitelminősítők is kiemelten kezelik az államadósság alakulását. Idén áprilisban a Standard & Poor’s (S&P) 72,6%-os GDP-arányos rátát prognosztizált 2025 végére, majd onnan 2027-re újra 75%-ra emelkedő adósságaránnyal számoltak. Egy másik nagy hitelminősítő, a Fitch Ratings június elején a besorolásra vonatkozó esetleges negatív kockázatok között emelte ki, hogy a várttól elmaradó növekedés vagy lazább fiskális politika következtében sérülhet az adósság csökkenő pályája.

Ha beigazolódik a most legvalószínűbbnek tűnő forgatókönyv, akkor

az idei már a harmadik év lehet zsinórban, amikor nem csökken az adósságráta, és a második, amikor emelkedik.

Vagyis a kedvezőtlen tendencia lassan a hitelminősítők ingerküszöbét is elérheti, ami esetleges negatív lépésekkel (a kilátás rontása vagy leminősítés) fenyegetne.

Alapvetően a piac akkor reagál érzékenyen, ha egy ország a három nagy hitelminősítőből kettőnél átkerül a bóvli kategóriába. Akkor ugyanis a konzervatív befektetők egy részének ki kell szállni, hiszen ők csak befektetésre ajánlott eszközökbe fektethetnek.

The post Államadósság: egyre nagyobb a baj, bóvli kategóriába kerülhet Magyarország? first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu