A kutya- és macskatápoknak számos formája és típusa létezik, a legáltalánosabb felosztás szerint beszélhetünk nedves, száraz, illetve kiegészítő eledelekről vagy jutifalatokról. Az összetevők és az előállítási mód termékenként változhat, a pontos receptúra megválasztását többek között az befolyásolja, hogy az adott eledelt milyen korú állatnak szánják.

A nedves táplálékok jellemzően halat, valamint a húsfeldolgozásból származó melléktermékeket, így májat, vesét vagy tüdőt, illetve izomhúst tartalmaznak. Noha ezek az összetevők számunkra nem feltétlenül vonzóak, kedvenceinknek viszont fontos tápanyagforrást és finom falatokat jelentenek.

Az alapanyagok általában frissen vagy fagyasztva érkeznek a gyárba. Az összetevőket akár aprítva, akár egészen finomra darálva adják a további, száraz alapanyagokhoz, például gabonákhoz. Az eledelből aztán olyan darabkákat gyártanak, amelyeket az állat megrághat, esetleg paszta- vagy zselészerű anyagot hoznak létre. A táplálékokban további anyagok, így zöldségek, olajak, zsírok, vitaminok, ásványi anyagok is jelen lehetnek. Az eledelt ezután tárolóba, például konzervbe teszik, majd jön a hőkezelés. Ezt követően jöhet a felcímkézés, valamint raktárba szállítás, végül pedig a boltokba, a gazdikhoz való eljuttatás.

Szárazeledelekben az állati származék ezzel szemben jellemzően „liszt” (például csirkeliszt) formájában van jelen. Az ilyen liszt lényege, hogy az állati származékokat megfőzik, a zsírt eltávolítják, majd a maradék anyagot kiszárítják.

Egyéb összetevőkről, így gabonafélékről, zöldségekről, olajakról, zsírókról, vitaminokról és ásványi anyagokról ebben az esetben is beszélhetünk.

A gyárba az összetevők száraz formában jutnak be, ott összedarálják, majd nedves táppal és vízzel mixelik őket, hogy tésztaszerű állagot hozzanak létre. A tészta aztán egy gépbe kerül, ahol megfő, és vágással és formázással elkészül belőle a kívánt alak, illetve méret. A nedvességet kemencében, szárítással távolítják el, ezzel segítve a frissesség megőrzését. Hűtést követően a táp gyakran egy dobba kerül, ahol további anyagokkal, például ízkeverékekkel vonják be. Végül az eledeleket csomagolásba teszik, és már készen is állnak az eladásra.

A jutifalatok és kiegészítő tápok esetében nehéz ennyire egységes gyártási folyamatot találni. Ezek az eledelek azt a célt szolgálják, hogy a fő ételek mellé adagolva kiegyensúlyozott diétát biztosítsanak az állatoknak, esetleg segítsenek például a fogak rendben tartásában. Optimális esetben csak a napi kalóriabevitel kis százalékát biztosítják. Elkészítésük és megjelenési formájuk rendkívül változatos, kaphatóak többek között szivacsos vagy kekszszerű alakban, és akár formába öntéssel is létrehozhatják őket.

Noha állateledelekre nagy szükségük van kedvenceinknek, sajnos nem minden kutyának és macskának könnyű hozzájutnia a megfelelő táplálékokhoz. Az állatmenhelyeken például komoly kihívást jelenthet a megfelelő minőségű és mennyiségű eledel beszerzése, igaz, szerencsére ma már léteznek olyan akciók, amelyek keretében akár közvetlenül, akár közvetve – például üzletek segítségével – tudnak az adományozók konzerveket, tasakokat eljuttatni a menhelyek számára.

The post Állateledelek gyártási folyamatai, avagy mi van a gyártósoron first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu