Természetesen egy-két álmatlan éjszaka még nem feltétlenül okoz jelentősebb gondot a másnap tapasztalható fáradtságon kívül, az állandósult alvászavarnak viszont súlyos következményei lehetnek az egészségünkre nézve.

Az alvás alapvető emberi szükségletünk, életünk közel egyharmadát ez tölti ki. Azt talán senkinek nem kell magyarázni, hogy a testi funkciók és a mentális egészségünk szempontjából egyaránt fontos, hogy mennyire vagyunk kipihentek. Mindannyian tudjuk, milyen következményekkel jár, ha a munkahelyi túlóra, egy hosszúra nyúlt buli vagy egy újszülött érkezése miatt a javasolt 7-9 óra helyett jóval kevesebbet, vagy az átlagosnál rosszabbul alszunk éjszaka. Ilyenkor jobb esetben csak a kialvatlansággal, fáradtsággal kell megküzdenünk a következő napon, de mi történik akkor, ha valaki krónikus alvászavarban szenved?

Mi számít alvászavarnak?

Akkor beszélhetünk alvászavarról, ha az alvás mennyisége vagy minősége zavart szenved, ez érdemben befolyásolja a mindennapokat, és ez az állapot legalább 30 napon át fennáll.

Alvászavarnak számítanak többek között az alvás közbeni mozgászavarok (pl. nyugtalan láb szindróma, alvási apnoe) vagy önkéntelen beszéd, az alvajárás, a rémálmok, a fogcsikorgatás, de még a horkolás is. Leggyakoribb formája az inszomnia (álmatlanság), amelyet nehezített elalvás, az alvásnak ébredésekkel megszakított mintázata vagy a folyamatos alvást követő, túl korai ébredés jellemez. Az is előfordulhat, hogy az előbbi tünetek közül egyszerre akár több is fennáll.

Sokan talán nem gondolnak rá, de az sem szerencsés, ha túl sokat alszunk. Az alvás zavarai közé tartozik a hiperszomnia is, amely fokozott alvásigényen alapuló állapot, ilyen például a nappali aluszékonyság.

Mi okozhat alvászavart?

Sok minden állhat a hátterében, például helytelen életmód, rendszertelen életritmus, túlterheltség, túl sok képernyőhasználat, túlzott szorongás, stressz és/vagy mozgáshiány.

Nem ritkán a zavarok mögött valamilyen betegség húzódik meg: leggyakrabban a magas vérnyomással küzdők számolnak be efféle panaszokról, de pajzsmirigy-rendellenességek, idegrendszeri zavarok, illetve cukorbetegség is állhat a rossz éjszakák hátterében.

Ezen túl a különböző lelki panaszok, például a depresszió vagy a magas stressz-szint szintén gyakran jár együtt alvásproblémákkal.

Mit okozhat a krónikus alvászavar?

A tartósan fennálló alvászavar negatívan befolyásolhatja a testünket és a lelkünket egyaránt.

Pszichés következményei az alábbiak lehetnek:

• ingerültség,
• levertség,
• közömbösség,
• félelem,
• szorongás,
• teljesítőképesség csökkenése,
• memóriazavar,
• koncentrációs zavar,
• hosszabb reakcióidő,
• túlzott alkoholfogyasztás,
• depresszió.

A szervezetünkre szintén rendkívül rossz hatással lehet az állandó kialvatlanság. Az alábbi következmények a leggyakoribbak:

• a szív és a vérkeringés károsodása,
• magas vérnyomás,
• megnő a szívinfarktus és az agyvérzés veszélye,
• gyomor- és bélrendszeri panaszok,
• legyengült immunrendszer, amitől fokozódik a fertőzésveszély,
• a hormonális változások hatására megemelkedett vércukorszint, így a cukorbetegség kialakulásának fokozódó esélye,
• hízás, túlsúly,
• szexuális teljesítmény csökkenése.

Mit tehetünk alvászavar ellen?

Legelőször mindig az alvászavart kiváltó okot kell feltárni! Sok esetben elegendő a helyes alváshigiénés szokások kialakítása vagy az egészséges életmód irányába tett lépések. Ha úgy érezzük, tudunk változtatni a kiváltó okon, akkor az első lépés mindenképpen annak megoldása.

A jobb alvás érdekében az alábbi házi praktikákat is bevethetjük:

• Lehet, hogy a matraccsere vagy egy megfelelő sötétítőfüggöny beszerzése megoldja a problémát, vagy az, ha kicsit lejjebb tekerjük a termosztátot éjszakára.
• A lefekvés előtti órákban nem javasolt élénkítő szerek – kávé, tea, cigaretta, alkohol – és a zsíros, fűszeres, szénhidrátgazdag ételek fogyasztása.
• Ugyanígy az sem segít, ha az elalvás előtti órákban a képernyőt – tévét, telefont vagy a számítógép monitorát – bámuljuk.
• Ha nem a rutinunk része, akkor érdemes lehet beiktatni az életünkbe a rendszeres testmozgást, ami szintén javítja az alvásminőséget.
• Az is segíthet, ha minden este nagyjából ugyanabban az időben hajtjuk álomra a fejünket és lehetőleg ugyanakkor ébredünk fel.

Ha az életmódbeli változtatások nem hoznak eredményt, és huzamosabb ideig nem múlik az alvászavar, a horkolás, az álmatlanság, mindenképpen forduljunk orvoshoz, mert ha nem lépünk időben, súlyos árat fizethetünk érte: a fizikai és szellemi egészségünk bánhatja.

Vény nélkül kapható gyógyszer

A cikk a Phytotec Hungária Bt. támogatásával készült.

The post Amikor az éjszaka nem pihenés, hanem küzdelem – az alvászavarokról röviden first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu