A BCG ellen indított perünk a strasbourgi bíróságon van, a Kúria átláthatóságellenes ítélete miatt pedig az Alkotmánybírósághoz fordultunk. Végtelen küzdelem olyan adatokért, amelyek meg kell, hogy illessék azokat, akik adójukból fenntartják az egészségügyet és azokat, akik dolgozóként vagy betegként részei ennek a rendszernek

– ezt írta ki a napokban a Facebook-oldalára a K-Monitor, amely tehát folytatja annak a tanulmánynak a nyilvánosságra hozataláért folytatott jogi küzdelmet, amelyet még 2020-ban a Belügyminisztérium rendelt meg a Boston Consulting Group (BCG) nemzetközi tanácsadó cégtől. Az egészségügy helyzetéről és átalakításáról szóló több száz oldalas dokumentumot annak döntéselőkészítő jellegére hivatkozva tíz évre titkosította a kormány.

A K-Monitor két szálon is viszi tovább az ügyet. A közpénzek átlátható felhasználásáért és a korrupció visszaszorításáért 2007 óta küzdő civil szervezet nemcsak a belügyet, hanem a tanulmányt író BCG-t is beperelte. Keresetüket első fokon elutasította a bíróság, és rögtön az Alkotmánybírósághoz fordultak, amely lerázta magáról az ügyet azzal, hogy kimondta: a testület már 2020-ban felszólította az Országgyűlést, hogy tegye lehetővé a cégek perelhetőségét. Ehhez az infotörvényt kellene módosítani, amit a kormány az elmúlt két évben számos esetben meg is tett, a cégek perelhetősége ügyében azonban nem lépett.

„A K-Monitor azért vitte nyáron az ügyet Strasbourgba, mert a kormány évek óta tudatosan nem tesz eleget az Alkotmánybíróság által is kimondott kötelezettségnek, hogy cégeket is lehessen perelni, ezért sérül a jogorvoslathoz való jogunk” – magyarázta lapunknak Molnár Noémi Fanni, a K-Monitor ügyvédje, aki hangsúlyozta azt is, nincs olyan hatékony intézményrendszer, amely lehetővé tenné a közpénzhasználó cégek esetén az információkhoz való hozzájutást, márpedig ez az Emberi Jogok Európai Egyezményében, a véleménynyilvánítás szabadsága alatt védve van.

Az Alkotmánybíróság döntése ellenére évek óta nincs megteremtve annak a lehetősége, hogy a közpénzmilliókat felhasználó cégeket perelni lehessen

– fogalmazott az ügyvéd. A BCG a koronavírus-járvány kellős közepén a Belügyminisztérium megrendelésére készített több száz oldalas tanulmánya akkori árfolyamon 352 millió forintba került.

„Strasbourg általában 1–2 hónapon belül dönt, hogy tárgyalja-e az ügyet. Ha érdemben foglalkoznak vele, még évek kérdése lehet, hogy ítélet szülessen, de a számunkra kedvező ítélet sem kötelezi majd a kormányt törvénymódosításra, vagy a BCG-t a titkos tanulmány kiadására” – tette hozzá Molnár Noémi Fanni. Azt mondhatják ki, hogy jogsértés történt, de annak a kormányra nézve nem lesz konkrét következménye. Egy jóhiszemű kormány levonná a következtetést, és törvényt módosítana, de a bíróságnak nincs hatásköre erre kötelezni – fogalmazott az ügyvéd.

Minden egyes betű titkos

A K-Monitor nemcsak a BCG-t, hanem a céggel szerződő Belügyminisztériumot is beperelte. Ezt a pert lapunk is követte. Elsőfokon tavaly novemberben a Fővárosi Törvényszék elutasította a K-Monitor keresetét. Másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla a tanulmány nyilvánosságra hozataláról döntött. A bíróság többek között azzal indokolta a döntést, hogy az alperes (vagyis a Belügyminisztérium) a tanulmány kiadásának megtagadását az első fokon zajló perben nem indokolta meg részleteiben. A BM a Kúriára vitte az ügyet, ahol júniusban az elsőfokú ítéletet hagyták helyben, vagyis a Kúria szerint titkosnak kell maradnia az anyagnak.

A Kúria és az elsőfokú bíróság szerint a BM által a peranyagba becsatolt, belső döntéshozatallal kapcsolatos kormányzati előterjesztések alátámasztják azt, hogy folyamatban van az egészségügy reformja, további változások várhatók, és, ha a tanulmányban szereplő információk nyilvánosságra kerülnének, akkor akár ellehetetlenülne a kormány döntéshozatala. Ez a bíróságok szerint fontosabb szempont, minthogy a nyilvánosság megismerhesse a tanulmányt.

A K-Monitor a BM ügyében azért fordult ismét az Ab-hoz (tavaly év elején már egyszer fordultak a testülethez ebben az ügyben), mert problémásnak tartja, hogy a belügy a perben a reformról, a jövőbeli tervekről konkrétumokat nem állított.

Az előterjesztéseket nem láthattuk, konkrétumok hiányában pedig nem tudtunk rájuk válaszolni sem. Egy ilyen fontos társadalmi kérdésben, mint az egészségügy, kiemelt érdek, hogy mind az orvosok, szakdolgozók, mind pedig a betegek tudjanak arról, hogy mi az a reformfolyamat és az a szakértői anyag, ami alapján a kormány dönt

– fogalmazott a K-Monitor ügyvédje, aki vitatja, hogy a BCG-tanulmányban minden egyes betű bizalmasan kezelendő, szerinte, ha mást nem is, legalább a fejezetcímeket és az egészségügyi rendszer jelenlegi helyzetének bemutatását ki lehetne adni. Ehhez képest a Kúria szerint a dokumentum annyira komplex, hogy nem bontható részekre, egységesen el kell zárni a nyilvánosságtól.

Az Alkotmánybíróság várhatóan 2–3 hónap múlva hozza meg a döntését, hogy foglalkozik-e egyáltalán az üggyel. Ha az Ab a K-Monitornak ad igaza, akkor visszakerülhet a Kúriára az ügy.

A bíróságon ott van a titkosított tanulmány

Az a Kúria nyári ítéletéből derült ki, hogy a zártan csatolt iratok között ott van a BCG titkosított tanulmánya. A nyilvánosan elérhető kúriai indoklásból kiderül például az, hogy a tanulmány

az egészségügyi rendszer egészét érintő, 53 csomagot tartalmazó programot dolgozott ki, amelyből 21 az ellátórendszert, 8 a finanszírozást, 13 a humán erőforrást, 11 pedig az egészségügyi irányítást érinti.

A Kúria azt is írja, hogy a tanulmányból kitűnően a programnak számos logikai összefüggése van, megvalósítása erős koordinációt igényel. Az intézkedéscsomag megvalósítása ugyan több lépésben javasolt, azonban az átalakítás és annak lépései „az értéklánc minden elemét érintik.”

A perben tanúként hallgatták meg Jenei Zoltánt, az Országos Kórházi Főigazgatóság akkori vezetőjét. Tanúvallomását zárt ajtók mögött, a nyilvánosság kizárásával tette meg, de a Kúria ítélete idéz tőle. A volt kórházi főigazgató szerint

a tanulmány folyamatos jogalkotási alap, amely folyamat nem zárult le, rendszerben fogja meg az egészségügyet, azt tölti fel különböző elemekkel. (…) Olyan, ami teljes egészében lezárult, nemigen van. Vannak időszakok, amikor sokkal mélyebben kell belenyúlni, egyszerűen sok mindent kell végrehajtani úgy, hogy az ellátási képesség ne sérüljön. Lehetséges, hogy a tanulmány egyes oldalai megvalósultak, azonban ennek ellenére a tanulmány koherens egész, lényege egy egységes egészségügyi ellátás víziója.

A tanulmány tartalmát nagyon kevesen ismerik, de az tudható, hogy az utóbbi évek számos kormányzati intézkedése erre a dokumentumra épül. Erről bővebben ebben a cikkünkben írtunk.

A 352 millió forintba került tanulmányt az a BCG írta, amely egyik tevékenysége az egészségügyi rendszerek átvilágítása, elemzése, valamint a javaslattétel a döntéshozóknak. A cég több ország egészségügyi átalakításában is segédkezett már: Magyarország mellett Szlovákiában, illetve a svéd, a holland és a német egészségügyben is dolgoztak.

The post Az Alkotmánybíróság elé és Strasbourgba került az egészségügy átalakításáról szóló titkosított tanulmány ügye first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu