Dr. Horváth Lóránt, az aranykonvoj ügyben a hatóságok által feltartóztatott ukrán állampolgárokat és az Oscsadbankot képviselő ügyvédi iroda vezetője közleményt adott ki arról, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnököt milyen, akár büntetőjogi felelősség terhelheti a történtek miatt.
Az ügyvéd úgy véli, hogy mivel elhangzott olyan nyilatkozat mind Orbán Viktortól, mind minisztertől, amelyek szerint a pénz visszatartásának célja Ukrajna rákényszerítése volt a kőolajvezeték megnyitására, a köztársasági elnök szerepe jogilag rendkívül aggályos. Azt írja, hogy az ügyben hozott, 2026. évi II. törvény kihirdetése ugyanis már nem egyszerűen egy vitatható büntetőeljárásról szólt, hanem arról, hogy egy állami kényszerítő intézkedést nyíltan külpolitikai nyomásgyakorlás eszközeként használtak fel.
Dr. Horváth Lóránt szerint rövidesen beigazolódik, hogy a pénz lefoglalása és visszatartása, továbbá a pénzszállító legénységének jogellenes fogva tartása ténylegesen nem büntetőeljárási szükségszerűségből, hanem azért történt, hogy Magyarország nyomást gyakoroljon Ukrajnára egy stratégiai ügyben. Ebből következően a kormányrendelet és a törvény elfogadása nem jogszerű nyomozati vagy nemzetbiztonsági intézkedés volt, mivel a törvényi visszatartás összekapcsolódott a Barátság-kőolajvezeték újranyitásának deklarált követelésével.
Az ügyvédi iroda vezetője szerint ebben az összefüggésben a köztársasági elnök szerepének megítélése teljesen új megvilágításba kerül. Mint írja: amennyiben a célzat politikailag vagy szakmailag felismerhető volt számára, úgy nem lehet állítani, hogy az államfő kizárólag formális alkotmányos aktust végzett az említett törvény ellenjegyzésével.
Egy volt alkotmánybírósági elnöktől különösen elvárható lett volna annak felismerése, hogy a folyamatban lévő büntetőeljárás, és a titkos információgyűjtést lehetővé tevő, rendkívüli vagyonvisszatartást legitimáló törvényi vizsgálat együttesen nem alkalmazható és nem használható fel külpolitikai nyomásgyakorlás eszközeként anélkül, hogy súlyos jogszabályi problémák ne merüljenek fel benne.
Dr. Horváth Lóránt szerint
a döntő kérdés az, hogy bizonyítható-e, hogy az államfő a kihirdetéskor tisztában volt azzal, hogy a törvény valódi funkciója nem bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági cél, hanem egy másik állam kényszerítése.
Az ügyvéd úgy látja, tényszerű, hogy a sajtó intenzíven foglalkozott március 5-e és a törvény 9-i elfogadása közötti időszakban a témával, sőt egyértelmű politikusi nyilatkozatok támasztották alá a célzatot, amiről az államfőnek szükségszerűen tudnia kellett.
Ha ez bizonyítható, akkor elméletileg már nemcsak hivatali visszaélés, hanem akár terrorcselekményhez kapcsolódó részesség kérdése is felmerülhetne, mint a terrorcselekményhez nyújtott bűnsegély, szélsőséges esetben társtettesség. A büntetőjogban a közvetett bizonyítékok logikus láncolata is megalapozhatja a bűnösséget
Dr. Horváth Lóránt azt írja, hogy ha egy konstrukció jogilag kirívóan rendellenes, a célzat felismerhető, a szándékosság tetten érhető, és ehhez további bizonyítékok, például előzetes egyeztetések, figyelmeztetések vagy belső kommunikáció is társulnak, akkor az megalapozhatja az alapos gyanút a bűncselekmény elkövetésével kapcsolatban.
Az egésszel a legnagyobb probléma az, hogyha a köztársasági elnök felismerte a célzatot, akkor bűnrészes, ha nem akkor pedig alkalmatlan
– zárta közleményét.
Az ügyvédi iroda vezetője korábban Nagy Gábor Bálint főügyészt lemondásra szólította fel, hogy lehetővé váljon az aranykonvoj ügy elkövetőinek felelősségre vonása.
The post Az aranykonvoj ügy ügyvédje: terrorcselekményben való részesség is felmerülhet Sulyok Tamás esetében first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
