Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) friss jelentésében arra jutott, hogy a 2019 és 2022 közötti években, illetve 2023 első félévében Budapest az elszálló kiadások ellenére sem emelt jegy- és bérletárakat. Holott más nagyvárosok – mint Debrecen, Miskolc vagy Szeged – akár 40 százalékot is meghaladó mértékben módosították a tarifákat – írta a Népszava.
Az ÁSZ friss jelentése szerint a főváros a forrásmegosztási törvényben foglaltak ellenére nem a helyi közösségi közlekedésre fordította elsősorban az önkormányzatot osztottan megillető iparűzési adóbevételt. Ki is mutatták, hogy a helyi iparűzési adóbevételekből futotta volna erre.
Karácsony Gergely főpolgármester felhívta az ÁSZ figyelmét, hogy a főváros legfőbb – nagyságrendjét tekintve messze a legnagyobb – állami normatíváktól független bevételi forrását az iparűzési adó teszi ki, ebből kell működtetni a várost és ebből kell fizetni az egyre nagyobb összegű szolidaritási hozzájárulást. A közösségi közlekedés támogatása mindig is előnyt élvezett a fővárosi költségvetés összeállításakor, de más kötelező közszolgáltatásokra – például vízellátás, közvilágítás, közutak fenntartása, szociális ellátás, közétkeztetés – is költeni kell. Ha az iparűzési adót szinte teljes egészét a közösségi közlekedésbe öntik, miből működtetnék a többi közszolgáltatást?
Az ÁSZ nem fogata el az észrevételt, mondván a jogalkotó úgy határozta meg, hogy a forrásmegosztással kapott adóbevételt elsőként erre kell költeni, minden másra akkor, ha marad.
Az Állami Számvevőszék egyébként ontja magából a fővárosi önkormányzatról, illetve cégeiről készült jelentéseket. Legutóbb májusban adtak ki egy gyors elemzést a Karácsony Gergely vezette főváros pénzügyi helyzetéről. Mint ismert, azóta újabb, részletes vizsgálat indult e tárgyban a volt ÁSZ-vezér Domokos László vezetésével, hogy kiderítsék, valóban olyan nagy-e a baj, ahogy Karácsony Gergely főpolgármester állítja.
A Számvevőszék szerint az „önkormányzat azáltal, hogy a megnövekedett költségek ellenére nem emelte a menetdíjakat, vállalta, hogy növeli a saját hozzájárulását a finanszírozásban”. Ennek a kötelezettségének azonban nem tett teljes mértékben eleget, amivel a járműpark elavulását (a karbantartási költségek növekedését) és a közszolgáltatás romló színvonalát kockáztatta. A BKK erre megjegyezte, hogy éppen a vizsgált időszak előtt fejeződött be az M3-as metró felújítása, amelyre új szerelvényeket vettek, ezenfelül érkezett 72 új troli, 26 CAF villamos és 300 darab új busz állt forgalomba a külsős szolgáltatók révén. Így leromlásról beszélni finoman szólva is túlzó.
Az ÁSZ a 14 év alattiaknak nyújtott ingyenességet is a főváros szemére veti, mert ezzel elestek 1,1 milliárd forint bevételtől és az erre jutó állami szociálpolitikai támogatástól is. Így a BKV kiadásai nőttek, amit az önkormányzat nem ellentételezett. Az alulfinanszírozottság állandósult, a likviditás romlott. A „hiány” a 2019-es 3,8 milliárdról 2022 végére 26,2 milliárdra nőtt. A tervbe vett fejlesztések az uniós forrásoktól váltak függővé.
The post Az ÁSZ nagyon nehezményezte, hogy a főváros nem emelte a tömegközlekedési jegyárakat first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
