Soha nem szerepelt annyit Grönland a nemzetközi hírekben, mint 2025 első heteiben. Donald Trump már az első elnöki ciklusában többször is beszélt arról, hogy meg szeretné vásárolni az értékes ásványkincsekben gazdag, hatalmas szigetet Dániától, ám akkor ennél nem jutott tovább az ügy, és a közvélemény is betudta ezt Trump szokásos nagyotmondásai egyikének. Amióta azonban a tavaly újra megválasztott Trump ismét elővette a kérdést, sőt még arról is beszélt, hogy különadókat vagy akár katonai erőt is kész bevetni annak érdekében, hogy Dániát jobb belátásra bírja, hirtelen megnőtt az érdeklődés Grönland iránt.
Nem véletlenül jutott többeknek eszébe a Borgen című dán politikai drámasorozat utolsó évada, amelyben a cselekmény középpontjában a geostratégiai jelentőségű sziget áll. A három évvel ezelőtt készült évadról szóló kritikák (így a miénk) már akkor is párhuzamba állították Trump érdeklődésével, most pedig még inkább izgalmas kérdés, mit tanulhatunk a Netflixen látható sorozatból Grönland kiemelt nemzetközi jelentőségéről, továbbá a Dániához fűződő viszonyáról és a függetlenségi törekvéseiről.
Valóság és fikció találkozása a sarkvidéken
A skandináv országok eddig is merészek voltak, ha fiktív történelmi helyzeteket kellett ábrázolni: a norvég Megszállva című sorozat alkotói például még kisebb diplomáciai botrányt is okoztak, hiszen a közeli jövőben játszódó sorozatban Oroszország megszállja Norvégiát. (Tíz évvel a sorozat bemutatása után ez már nem is érződik annyira abszurdnak, mint akkor.) A norvég sorozat viszont nemcsak az oroszokat mutatta be provokatívan, hanem kényelmetlen kérdéseket tett fel az ország múltjával, konkrétan Norvégia második világháborús német megszállásával kapcsolatban is.
A Borgen is hasonlóan zavarba ejtő módon mutatta be Grönland és Dánia viszonyát, és az alkotók egyáltalán nem próbálták kedvező színben feltüntetni az országukat, sőt. Kellemetlen kérdések merültek fel a sorozatban arról, miért is természetes, hogy a szigettől több ezer kilométerre lévő Koppenhágában dőlnek el Grönland fontos kérdései, vagy hogy miért kellene nekik elállni a fosszilis energiahordozók kitermelésétől, amikor a nyugati civilizáció rombolja kétszáz éve a környezetet, nem pedig ők.
Persze a sorozatban mindez csak egy része az összetett politikai-drámai narratívának, amely szokása szerint mély társadalmi és erkölcsi kérdéseket boncolgat, miközben a néző számára a betekintés illúzióját nyújtja a nemzetközi és belpolitikai hatalmi játszmákba. Tény, hogy a Borgen jól visszaadja a dán belpolitika működési mechanizmusait, de a negyedik évadban még többet vállalva egy nemzetközi krízissel fenyegető szituáció kellős közepébe dobja a főszereplőjét, Birgitte Nyborgot, aki a sorozat korábbi évadaiban miniszterelnök is volt, most pedig külügyminiszterként kell helytállnia.
The post Az Egyesült Államok és Kína elevenen felfal titeket! – egy dán sorozat már előrevetítette a Grönland körüli nagyhatalmi játszmákat first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
