A Puli Space Vízszimatolója (Puli Lunar Water Snooper, PLWS) 2025 márciusában az első magyar műszer lett, amely eljutott a Hold felszínére, a berendezés közel 40 percen át gyűjtötte az adatokat – olvasható a Puli Space közleményében. A PLWS az Intuitive Machines második holdi küldetésével érte el az égitestet, a műszert szállító, Athena nevű űreszköz azonban landoláskor oldalára dőlt, ezért csak mintegy 12 órán át működött, ellehetetlenítve a Puli további méréseit.
A cég szerint ennek ellenére a Vízszimatoló történelmet írt.
Az elmúlt időszakban a Hold kiemelt figyelmet kapott az űrkutatásban, egyre közelebb áll az emberiség az objektumon való tartós megtelepedéshez, valamint a helyi nyersanyagok kiaknázásához. Mindezek megalapozásához természetesen még rengeteg lépésre van szükség, a feladatok közé tartozik az erőforrások helyben történő lehetséges felhasználásának igazolása.
Az egyik legígéretesebb lehetőség a helyi vízjég hasznosítása, ez ugyanis elősegítheti az állandó bázisok létrehozását, valamint egy megfizethető ciszlunáris és mélyűri szállítórendszer kiépítését. Az első lépés a potenciális lelőhelyek feltárása, amit korábban Hold körüli pályáról végeztek.
A neutronspektroszkópia kulcsfontosságú módszer a hidrogén – és így közvetve a vízjég – koncentrációjának meghatározásához a holdi talaj, azaz a regolit felső egyméteres rétegében. A Puli Space Technologies és az Intuitive Machines együttműködése az első kísérlet lett volna a felszíni vízjég-koncentráció feltérképezésére.
A Puli Space NASA-díjas miniatűr neutron-spektrométerét, a mindössze 400 grammos Puli Lunar Water Snoopert az Intuitive Machines Micro Nova Hopper típusú autonóm rakétameghajtású drónján helyezték el. Az indítást 2025. február 27-én hajtották végre, a Hold felé tartó úton több tesztmérést is elvégeztek a magyar eszközzel.
Az Athena pályára állását követően március 6-án történt a leszállás a déli pólus közelében, sajnos a robot eldőlt, és csak mintegy 12 óráig működött. A Vízszimatoló a landolás után nagyjából 4 óra 45 perccel kapott lehetőséget az adatgyűjtésre.
Az egyik szemünk sír, a másik nevet
– mondta Dr. Pacher Tibor, a Puli Space Technologies alapítója. Mint hozzátette: az Athena felborulása miatt csak nagyon korlátozottan, rövid ideig tudott működni a műszer, de az eredményre így is büszkék.
A magyar berendezés mindössze 38 percig üzemelt az extrém hideg, mínusz 55 Celsius-fokos környezetben, és folyamatosan küldte az adatokat. „Bár nem tudtunk minden tervezett mérést elvégezni, kis eszközünk így is történelmet írt, és már készítjük elő következő holdküldetésünket” – emelte ki Dr. Pacher Tibor.
The post „Az egyik szemünk sír, a másik nevet” – így járt a Holdra küldött magyar műszer first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
