Jogerősen egy gyulai család pernyertességével zárult egy devizahiteles per a Fővárosi Ítélőtáblán csütörtökön.
A bíróság arra kötelezte az UniCredit Bankot, hogy fizessen vissza 40 713 319 forintot – illetve annak késedelmi kamatát – az adósoknak.
Az ítélet alapja az Európai Unió Bíróságán (EUB) tavaly tavasszal született, kiemelt jelentőségű devizahiteles döntés volt. Ez mások mellett lényegében azt mondta ki, hogy az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás elégtelensége a szerződés érvénytelenségéhez vezet, ez pedig azt vonja maga után, hogy az adósoknak csak a kapott összeggel kell elszámolniuk, minden további befizetés visszajár.
A gyulai család ügyében az első- és másodfokú bíróság is – visszamutatva az EUB ítéletre – megállapította, hogy az árfolyamkockázati tájékoztató valóban nem volt megfelelő, ez alapján pedig az adósok nem tudtak valós képet alkotni az őket esetlegesen terhelő pénzügyi kötelezettség mértékéről. Ennek következtében megállapították, hogy a hitelintézet több részletben kötött deviza alapú kölcsönszerződései – és azok módosításai – érvénytelenek, az adósok csak a kapott összeg után tartoznak elszámolással, az árfolyam-különbözet összes terhét a banknak kell viselnie.
Az adósok még 2007-ben 20,5 millió forint kölcsönt vettek föl a banktól. Ugyanakkor a végrehajtási eljárással is bonyolított futamidő során a bank kimutatásai szerint is a felvett összeg háromszorosát, 61 219 319 forintot fizettek a hitel után, amit a bank sem vitatott.
Ennek az összegnek a kétharmada jár vissza az ítélet nyomán.
A banknak kellett volna bizonyítani
Fontos körülmény, hogy azt, hogy az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás megfelelő és elégséges volt-e, a banknak kellett volna bizonyítania. Azonban a bíróság megállapítása alapján ezt nem tudta teljesíteni az UniCredit Bank, pedig még a hitelügyintézőket is meghallgatták az elsőfokú eljárás során. A hitelintézet munkatársai viszont sem a konkrét szerződéskötés körülményeire, sem a felperesekre nem emlékeztek, így arról sem tudtak tanúskodni, hogy a konkrét szerződéskötés során milyen tájékoztatás hangzott el.
A szóban forgó szerződéseket a bíróság hatályossá nyilvánította, ez lényegében azt jelenti, hogy az eredeti állapotokat kell visszaállítani. Tehát a 40 millió forintos túlfizetés a jegybanki alapkamat mértékével növelten visszajár.
Az ügyben az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék rámutatott több korábbi EUB-ítéletre – és az ezekben taglalt fogyasztóvédelmi szempontokra –, valamint a Kúria jogegységi határozatára is, melyek szerint a tisztességtelen szerződési feltételek eltávolítása azt eredményezi, hogy az adóst mentesíteni kell a hátrányos következmények alól, és az érvénytelen szerződés alapján tett teljesítésekre visszafizetést kell biztosítani számukra. Ezzel a másodfokú bíróság is egyetértett.
„70 ezer forint a nyugdíjam, abból élünk”
A csütörtöki ítélethirdetés után a gyulai devizahiteles család egyik tagja, a korábban gazdálkodóként dolgozó Alb Illés családfő a 24.hu-nak könnyeivel küzdve arról beszélt, hogy szinte minden vagyonuk ráment az eljárásra.
Az életemet tették tönkre
– mondta, majd percekig nem jutott szóhoz.
Elmondta, miután végrehajtási eljárás indult ellenük, a lehető leghamarabb, áron alúl kénytelen volt eladni
- 80 hektár szántóföldet,
- egy traktort, mezőgazdasági gépeket,
- egy gyulai belvárosi házat,
- szülei egykori házát,
- valamint egy Volkswagen Transporter kisbuszt.
Hozzátette, azóta 70 ezer forintos nyugdíjából éltek, napról-napra.
Alb Illés azt is elmondta, hogy meg akart egyezni az UniCredit Bankkal, és amikor visszafizették csaknem a teljes kölcsönösszeget, további 25 millió forintot tudott volna összeszedni, azonban állítása szerint a pénzintézet ezt elutasította, és inkább eladta a velük szemben fennálló követelést egy követeléskezelő cégnek, az EOS Faktor Zrt.-nek.
Földindulást okozhat az ítélet
A gyulai családot képviselő ügyvéd a 24.hu-nak az ítélet kihirdetése után azt mondta, az ítélet kulcsfontosságú a devizahiteles eljárásokra nézve, ugyanis a bíróság arról is érdemi döntést hozott, hogy a hitelező bank vagy a követelést megvásároló cég közül melyik szereplőnek kell kártalanítani az adósokat. Bihari Krisztina szerint ennek azért van jelentősége, mert a devizahiteles ügyek legnagyobb részénél a bankok eladják a követeléseiket ezzel foglalkozó faktorcégeknek, ahogyan a perbeli esetben is történt.
A bíróság a hitelező bankot kötelezte arra, hogy fizesse meg a több mint 40 millió forintos összeget az adósoknak. Ez pedig azért figyelemre méltó, mert a nevezett összeg a követelés értékesítése után nem az UniCredit Bankhoz, hanem az EOS Faktor Zrt.-hez folyt be.
A döntés az ügyvéd szerint földinduláshoz vezethet a követelés eladások vonatkozásában, ugyanis ha az lesz a bírói gyakorlat, hogy a bank köteles kártalanítást fizetni ilyen esetekben, akkor nem lesz értelme eladni a követeléseket. Sőt, mint mondta, már megfigyelhető egy olyan gyakorlat, hogy egyes bankok elkezdték visszavásárolni a követeléseiket.
Bihari Krisztina szerint ez fölveti a kérdést, ami a devizahitelesek szempontjából a kezdetek óta adódik:
Miért nem az adósokkal egyeznek meg a bankok, ahelyett, hogy eladják a követeléseket faktorcégeknek?
Az ügyvéd szerint a bank nagyságrendekkel jobban járt volna, ha elfogadja az adósok 25 millió forintos ajánlatát, mert akkor épp ennyit nyert volna az ügyleten, így viszont 40 millió forintot vissza kell fizetni.
Bihari Krisztina arról is beszélt, hogy a döntés siker ugyan, ám ügyfelei a törlesztés során elveszítették megélhetési forrásukat, ugyanis gazdálkodóként az összes termelőeszközüket kénytelenek voltak értékesíteni. Hozzátette, mivel áron alul kényszerültek erre, megvizsgálják annak lehetőségét, hogy kártérítést indítsanak a végrehajtást törvénytelenül elindító EOS Faktor Zrt. ellen.
Mint a 24.hu megírta, Bihari volt az első, aki a tavasszal született EUB-ítélet nyomán pert nyert Magyarországon. Az EU-s döntést követően a Kúria jogegységi határozatot hozott azután, hogy Orbán Viktor kormányfő a parlamentben lesöpörte a törvényalkotás asztaláról a kérdést. A Kúria a devizahitelesek ügyében azt állapította meg:
- az adósoknak a folyósított kölcsön összegén túl minden pénz visszajár, amennyiben az úgynevezett kockázatfeltáró nyilatkozat tisztességtelen volt, vagyis nem kaptak megfelelő tájékoztatást.
- A Kúria a korábbi döntéseit felülvizsgálva – az EUB-ítélettel megegyezően – úgy döntött, hogy érvénytelenség esetén a szerződés érvényessé nyilvánításának nincs helye, kivéve, ha azt az adós – megfelelő tájékoztatás után – kéri.
The post „Az életemet tették tönkre” – könnyeivel küszködve fogadta az ítéletet egy devizahiteles, aki 40 millió forintot kap vissza first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
