Több mint testsúly: betegségmodell és rendszerteher

A WHO adatlapja szerint a világon továbbra is több mint egymilliárd ember él elhízással; 2022-ben a felnőttek közül 2,5 milliárdan voltak túlsúlyosak, közülük több mint 890 millióan elhízással éltek, miközben 2024-ben már 35 millió 5 év alatti gyermek volt túlsúlyos. A nemzetközi trend azért különösen aggasztó, mert a felnőttkori elhízás előfordulása 1990 óta több mint kétszeresére nőtt, a serdülőkori elhízás pedig megnégyszereződött.

A hazai helyzet súlyát jól érzékelteti egy 2026-os szakmai összefoglaló, amely szerint Magyarországon több mint 5,5 millió ember él súlytöbblettel, a felnőtt lakosság közel egynegyede pedig elhízott.

Dr. Gellér László egyetemi tanár, kardiológus-belgyógyász szakorvos, a Magyar Kardiológusok Társasága elnöke szerint ebből következik, hogy az elhízást hosszú távú állapotként kell kezelni. A testsúly ingadozása mögött genetikai, hormonális, neurológiai, pszichés és szociális tényezők együttese állhat, ezért a kezelés sem merülhet ki abban, hogy a beteg kevesebbet egyen és többet mozogjon. Gellér professzor szerint ez „nem olyan, mint egy bakteriális fertőzés, amely elmúlik, mire befejezi az ember az antibiotikum szedését.”

„A fogyókúra szó egy átmeneti folyamatra, rövid időszakra utaló fogalom. Inkább életmódváltásként, sőt életfelfogás-váltásként és hosszú távú állapotkezelésként kellene gondolnunk rá, amelyben rengeteg változást kell elérni. Ha ezt időben kezdjük kezelni, rengeteg súlyos társbetegségtől szabadíthatjuk meg a pácienst, ami hosszú távon az egészségügyi rendszer számára is komoly megtakarítást jelenthet.”

Az egészségügyi vonatkozás mellett a kérdés társadalmi ára is jelentős. Az OECD szerint a túlsúly és az elhízás növeli a 2-es típusú diabétesz, a szív- és érrendszeri betegségek, a zsírmáj, bizonyos daganatok és a demencia kockázatát, miközben az elhízás az OECD-országokban az egészségügyi kiadások körülbelül 8 százalékát és a GDP 3,3 százalékát is érintheti.

A társbetegségek miatt a túlsúly nem egyetlen rendelő ügye

Gellér professzor a leggyakoribb társbetegségek között említi még az inzulinrezisztenciát, a magas vérnyomást, a koszorúér-betegséget, a stroke és a szívelégtelenség emelkedett kockázatát, az alvási apnoét, és az ízületi problémákat is. Ezek külön-külön is szakrendeléseket, gyógyszerelést, kontrollokat, rehabilitációt vagy akár műtéti ellátást igényelhetnek, ám fontos feladat az emberi testet egészében és összefüggéseiben, vagyis holisztikusan vizsgálni és kezelni.

Ezért kulcsfogalom a multidiszciplináris ellátás. Ideális esetben a háziorvos kapuőrként időben felismeri a kockázatot, a belgyógyász, endokrinológus vagy obezitológus pontosítja a diagnózist és a terápiát, a dietetikus segít a tartható étrendi változtatásban, a pszichológus az evéshez, kudarcélményhez vagy szégyenhez kapcsolódó minták feldolgozásában, a gyógytornász vagy mozgásterapeuta pedig olyan mozgásformát keres, amely az adott beteg ízületi és keringési állapotával összeegyeztethető.

„Nagyon fontos lenne, hogy legyenek obezitás-betegutak: lehessen tudni, hogy egy beteg kihez tud fordulni, és ki lesz a koordinátora ezen az úton. Az ellátás lehetőség szerint ne legyen széttöredezett, vagyis a diétás tanácsadás, a gyógyszeres kérdések és a többi elem megfelelően, egy rendszerben legyen elérhető. A komplex, krónikus állapot esetében ez a fajta multidiszciplinaritás nagyon fontos, mert a betegút-szervezés révén lehet csak hosszú távú eredményeket elérni” ‒ magyarázza Gellér professzor.

A betegút ott kezdődik, hogy valaki eljut az első ajtóig

Bernáth-Lukács Zsuzsanna, a SzívSN Országos Betegegyesület elnöke szerint a gyakorlatban az első lépés sokszor a háziorvos, aki az alapvizsgálatok mellett áttekinti a testsúlyt, a családi kockázatokat, az életmódot és a már megjelent panaszokat. Ha további kivizsgálásra van szükség, a beteg szakorvoshoz kerülhet: diabetológushoz, endokrinológushoz, kardiológushoz vagy obezitológushoz. A betegút azonban ott válik sérülékennyé, ahol számos információ elveszik a többi szakterület számára. Zsuzsanna szerint a rendelési idő szűkössége miatt sok kérdés, fontos részlet és összefüggés egyáltalán nem vagy csak később merül fel, és a bizalom kiépítésére is kevés az idő ‒ ekkor lépnek elő a szakdolgozók, akik elengedhetetlen szerepet töltenek be a betegek életében.

„Ahhoz, hogy egy érdekképviselet jól működjön, ismernünk kell a hozzánk járó páciensek véleményét is. Bátran el kell mondaniuk az ellátással kapcsolatos pozitív tapasztalatokat, és azokat is, amelyekben hiányosságot látnak. Csak akkor tudunk jól segíteni, ha ezek minél hamarabb előtérbe kerülnek.”

Ez különösen igaz akkor, amikor modern gyógyszeres lehetőségek is belépnek a kezelésbe. Zsuzsanna szerint a betegeknek gyakran vannak gyakorlati kérdéseik az új típusú fogyasztóinjekciókról is: hogyan kell használni, beadni ezeket, milyen legyen az ezt kísérő táplálkozási forma, mennyit mozoghatnak. Gellér professzor szerint ezek a terápiák akkor illeszkednek jól a betegútba, ha elérhetőek, kontrolláltak és a komplex ellátás részei. Úgy fogalmaz: „Olcsóbb egy GLP-1 analóg, mint a diabéteszes beteg társbetegségeinek kezelése”. Ez rendszerszinten is fontos, hiszen az elhízás ellátásának halogatása sokszor drágább következményekhez vezet.

Mitől lenne működőképesebb az ellátás?

• Legyen világos, hogy ki koordinálja az elhízással élő beteg útját.
• A háziorvosi felismerést kövesse átlátható szakellátási irány.
• A dietetikai, pszichológiai, mozgásterápiás és gyógyszeres támogatás ne szakadjon külön szigetekre
• A betegek kapjanak utánkövetést a kezdeti fogyás után is, mert a visszahízás gyakori.
• A szakdolgozók edukációs és koordinációs munkája kapjon időt, eszközt és intézményi elismerést.

Az elhízás kezelésében a legnagyobb váltás talán túlmutat egy új gyógyszercsoport megjelenésén: a rendszernek hosszú távú állapotként kell megszerveznie az ellátást. A betegnek gyors ítélet helyett olyan útra van szüksége, amelyen nem marad egyedül.

Szponzorált tartalom. A cikk megjelenését a Novo Nordisk Hungária Kft. támogatta.

The post Az elhízást el kell kezdeni komplex, hosszú távú egészségügyi állapotként kezelni first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu