India szerdán reggel rakétákat lőtt ki Pakisztánra, illetve Kasmír Pakisztán által ellenőrzött területére – a támadásban legalább 26-an, köztük feltehetően civilek és egy pakisztáni iszlamista csoport vezetőjének számos rokona is meghalt. Új-Delhi szerint olyan célpontokra mértek irányított csapásokat, amelyek ahhoz a – Pakisztán által támogatott – terroristacsoporthoz köthetők, melynek tagjai nemrég hindu turistákat mészároltak Kasmír de facto határának, a Line of Controlnak a másik, indiai ellenőrzés alatt álló felén.

Pakisztán válaszul nem sokkal később az indiai légierő öt vadászgépét lelőtte – új-delhi források szerint hármat –, és tüzérséggel támadta az indiai Kasmírt, ennek során legalább tíz civil meghalt. Iszlámábád azt állítja, az indiaiak nem terrorista infrastruktúrára, hanem civil területekre mértek csapást a pakisztáni Pundzsábban, azt pedig tagadják, hogy bármi közük lenne az áprilisi mészárlást végrehajtó fegyveresekhez.

Shebhaz Sharif miniszterelnök

az indiai támadást „háborús cselekménynek” minősítette, és figyelmeztetett, hogy „a megfelelő időben” válaszolni fognak, illetve az eddigi válaszcsapásaikat is helyénvalónak ítélte.

Mind a két dél-ázsiai atomhatalom kimondottan erős katonai erővel rendelkezik, az aktív szolgálatot teljesítők száma alapján az indiai a 2., pakisztáni a 7. legnagyobb hadsereg a Földön. A korábbi tapasztalatok alapján pedig az atomfegyverek elrettentő ereje sem tartja vissza a feleket attól, hogy jelentősnek mondható konvencionális haderőt vessenek be egymás ellen.

Az eszkaláció kockázata valós. És könnyen fokozódhat, méghozzá gyorsan

– mondta Michael Kugelman Dél-Ázsia-szakértő az AP-nek.

India szerdán a két ország 1971-es háborúja óta először hajtott végre támadást mélyen Pakisztán belső részén. Amennyiben Iszlámábád további válaszlépésekre szánja el magát – ahogy arra Sharifon kívül több miniszterük is utalt –, a kérdés az lesz: elkerülik-e az olyan célpontokat, amelyek támadása jelentős civil áldozatokkal járhat.

A BBC által megszólaltatott szakértők többsége egyetért abban, hogy Pakisztán valószínűleg megtorolja a történteket. Ajay Bisaria, India volt pakisztáni főmegbízottja szerint Iszlámábádnak a nemzetközi partnerek azt fogják tanácsolni, hogy tanúsítson önmérsékletet, a válaszcsapás után pedig kulcsszerepe lesz a diplomáciának abban, hogy a felek lépései ne eszkalálják gyorsan tovább a helyzetet. Christopher Clary, az amerikai Albany Egyetem Dél-Ázsia-kutatója valószínűnek tartja, hogy mivel az indiai csapások terrorista aktivitáshoz és militáns csoportokhoz köthető célpontokra szorítkoztak, ezért a pakisztáni ellencsapások katonai célpontok ellen irányulhatnak majd.

India és Pakisztán a fegyveres akciókon túl más megtorló intézkedéseket is hoztak egymással szemben, többek között diplomatákat utasítottak ki, visszavonták a másik ország állampolgárainak vízumait, felfüggesztették a kétoldalú kereskedelmet, lezárták a határokat, illetve több alkalommal is tűzharc tört ki a vitatott fennhatóságú kasmíri határ mentén.

Az egyik legnagyobb horderejű lépéssel India felfüggesztette az Indus folyó vízmegosztásáról szóló egyezményt, ami 65 évet és három háborút is túlélt, és ami Pakisztán öntözéses mezőgazdaságának 80 százalékát, illetve a vízerőműveit táplálja.

A két ország közötti viszony az elmúlt két hétben egyre feszültebbé vált, miután április 22-én egy fegyveres csoport brutálisan kivégzett 25 indiai és egy nepáli turistát Pahalgam üdülővárosban, Kasmír India által ellenőrzött részén.

Túlélők beszámolói alapján a terroristák név alapján célzottan hindu vallású férfiakat kerestek, majd közül többeket arra kényszerítettek, hogy muszlim imákat mondjanak el, akik pedig ezt megtagadták vagy hibáztak, azokat fejbe lőtték.

India a szerdán indított akciónak a „Szindur-hadművelet” nevet adta, a kifejezés a házas hindu nők által hagyományosan a homlokukon viselt vörös foltot jelenti, ebben az esetben pedig a kivégzett férfiak özvegyeire utal. Új-Delhi nem nevezte meg konkrétan, hogy melyik terroristacsoportot gyanúsítja a mészárlással, de az indiai kormány szerint egyértelmű bizonyítékok pakisztáni szélsőséges csoportokat kötnek a történtekhez. Ez nem zárható ki, hiszen a pakisztáni titkosszolgálat a múltban gyakran együttműködött az ország határain belül és azon túl is aktív iszlamista szervezetekkel.

Kasmírban a lakosság többsége muszlim, és számos fegyveres csoport évtizedek óta harcol az indiai fennhatóság ellen, ennek részeként pedig a biztonsági erők mellett a civileket sem kímélik. India 2019-ben megfosztotta Kasmír hozzá tartozó részét az addigi széles körű autonómiától, ami a hindu nacionalistáknak, köztük Narendra Modi miniszterelnöknek és pártjának is régi célkitűzése volt. A régió közvetlenül Új-Delhi kormányzása alá rendelése a hatóságok és a sereg masszívan megnövekedett jelenlétével, a választások felfüggesztésével, valamint politikai szereplők és emberi jogi aktivisták ezreinek bebörtönzésével járt. Ez azonban a fegyveres csoportok aktivitásának visszaszorulását, és az indiai turisták számának nagy mértékű növekedését is elhozta. Azóta a pahalgami volt az első, nagy számú civil áldozatot követelő atrocitás a régióban, ami csak tovább fokozta a felháborodást Indiában.

The post „Az eszkaláció kockázata valós” – ismét háborúba sodródhat egymással a két atomhatalom first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu