A kiegészítő bányajáradék megfizetésének kötelezettsége a letelepedési szabadság korlátozásának minősül – írta a hvg.hu az Európai Bíróság ítéletére hivatkozva. A kérdésben az Európai Bizottság kezdeményezett eljárást több ponton is, nehezményezték például, hogy a bányajáradék elsősorban külföldi székhelyű vállalkozásokat érint, így közvetett hátrányos megkülönböztetést valósít meg. Kifogásolták a referenciaár előírását is.
Magyarország szerint az intézkedések nem korlátozzák a letelepedési szabadságot, és mivel a bányajáradék árvebétel-alapú, így nem valósít meg hátrányos megkülönböztetést sem.
Mi az a kiegészítő bányajáradék?
Egy kormányrendelet 2021 óta öt építési alapanyagra (osztályozott homok, -kavics, -homokos kavics, természetes homokos kavics és a cement) ír elő referenciaárat Magyarországon azzal, hogy ha egy vállalkozás ezekért az anyagokért a referenciaárnál magasabb árat számít fel, kiegészítő bányajáradékot kell fizetnie. A kiegészítő bányajáradék a referenciaár és az eladási ár közötti különbség 90 százalékával egyenlő. Eredetileg a Covid-járvány idejére szólt volna, de azóta (az ukrajnai háborúra hivatkozva) többször is meghosszabbították az érvényességét. Mint korábban írtuk, a kiegészítő bányajáradék (kvázi büntetés) letaglózta az érintett cégeket. Egy másik kormányrendelet minimális kitermelési kötelezettséget ír elő az építőipari nyers- és alapanyagokat kitermelő bányavállalkozások számára. Azok, akik nem teljesítik ezt, akár bányászati jogukat is elveszíthetik. Végül a bányászati törvény felhatalmazza a bányafelügyeleti hatóság elnökét arra, hogy a két kormányrendelethez hasonló intézkedéseket rendeljen el.
Az Európai Unió Bírósága megállapította többek között, hogy
- a kiegészítő bányajáradék mellett lehetetlen a letelepedés szabadságának gyakorlása, mivel megakadályozhatja a kötelezett vállalkozások magyarországi beruházásainak megtérülését és
- a társaságok külföldi székhelye miatt hátrányos megkülönböztetést tesz.
A bíróság szerint a kiegészítő bányajáradék alapjának meghatározására kizárólag a megfizetésére kötelezett vállalkozások azonosítására szolgál, és nem progresszív, hanem egységesen 90 százalékos.
Amikor az Európai Bíróság megállapítja a kötelezettségszegést, az érintett tagállamnak a lehető leghamarabb teljesítenie kell az ítéletben foglaltakat. Ha ezek után az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy a tagállam nem teljesítette az ítéletben foglaltakat, újabb pénzügyi szankciók kiszabását kérheti.
Számos cég került nehéz helyzetbe a kormányzati intézkedés miatt, például helyi források szerint a Zalakerámia is ezért zárhatta be összes üzemét, de a romhányi csempegyár bezárásainak okai között is felmerült a bányajáradék, de úgy tűnik, az ország legnagyobb cementgyártója, a Duna Dráva Cement Kft. még a kormányzati ellenszélben is kitart.
The post Az Európai Bíróság kimondta, uniós jogot sért a kiegészítő bányajáradék first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
