Csillagunk az elmúlt napokban különösen aktív volt, és több erős flert is produkált – írja a Live Science. Az első események május 13-án az AR4086 nevű napfoltban jöttek létre, a folyamat során egy különösen erős, X1,2-es osztályú kitörés is keletkezett. Május 14-én aztán az AR4087 napfolt következett, ahol előbb egy M5,3-as, majd egy X2,7-es, néhány órával később pedig egy M7,7-es flert figyeltek meg. Az események következtében a bolygó éppen Nap felé néző oldalán, Észak- és Dél-Amerika, Európa, Afrika, valamint a Közel-Kelet és Délkelet-Ázsia egyes részein rádiókimaradások léptek fel.
A flerek hirtelen, intenzíven fellépő elektromágneses emissziók csillagunk felszínén. A jelenség hátterében a Nap erős mágneses mezőinek átrendeződése áll.
Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) Űridőjárás-előrejelző Központja az ilyen eseményeket A, B, C, M vagy X osztályba sorolja – minden kategória az előzőhöz képest tízszer erősebb. Az X osztályú flerek a legerősebbek és a legritkábbak. A betűkhöz számok is tartoznak: egy M9-es kitörés kilencszer erősebb, mint egy M1-es.
A héten mért X1,2-es és X2,7-es esemény a legintenzívebbek közé tartoznak, az elmúlt hét évben mért legerősebb fler egy X9-es volt 2024 októberében.
A mostaniak március óta az első X osztályú flerek, egyben az év eddigi legerősebb ilyen eseményei.
A flerek intenzív röntgen- és ultraibolya sugárzásuk révén rádiózavarokat okozhatnak a Földön. Ennek oka az, hogy a kitörések ionizálják az ionoszféra alsó rétegét, megakadályozva a jelek visszaverődését. Az X kategóriájú események akár a bolygó másik oldalán is kimaradásokhoz vezethetnek, ami többek között a pilótákat hozza nehéz helyzetbe.
A május 14-i X2,7-es flert egy koronakidobódás (CME) is kísérte, egy ilyen esemény során a napkorona egy része kilökődik az űrbe. A flerek sugárzása már néhány perc alatt eljutnak a Földhöz, a CME-k töltött részecskéi viszont jóval lassabban, néhány nap alatt érkeznek meg.
Amikor eljutnak hozzánk, kölcsönhatásba lépnek a légkörrel és a mágneses térrel. Ilyenkor geomágneses vihar lép fel, amely amellett, hogy felerősíti a sarki fényt, többek között áramkimaradásokat, valamint műholdas és GPS-es problémákat is okozhat. Az AR4087 napfolt mostani koronakidobódása nem bolygónk, hanem a Mars felé irányult.
A régió az elkövetkező napokban felénk fordul majd. Ha újabb flerek vagy CME-k következnek, azok hatásait már mi is megérezhetjük.
The post Az év eddigi legdurvább kitöréseit produkálta a Nap first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
