Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank új elnöke márciusi hivatalba lépése után lecserélte a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) vezetését, amely az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése alapján több százmilliárd forintnyi rábízott közpénzt veszíthetett el. Varga a PADME élére régi kollégáját, Gion Gábort nevezte ki, és – az ÁSZ-hoz hasonlóan – az új kuratóriumi vezetés is büntetőfeljelentést tett a Fővárosi Főügyészségen csalás, hűtlen kezelés, hamis magánokirat felhasználása, számvitel rendjének megsértése, és tartozás fedezetének elvonása bűncselekmények gyanúja miatt.

Az új vezetés továbbá azt is megállapította, hogy gyakorlatilag nem maradt pénz az MNB-alapítványhoz tartozó bonyolult cégstruktúrában, írja a Telex. Az alapítvány ugyan rendelkezik a lengyel GTC, és a svájci Ultima cégek részvényeivel, illetve a METU egyetem is az érdekeltségébe tartozik, de

sikerült úgy gazdálkodni a több mint 266 milliárd forint alapítói vagyonnal, hogy likvid, szabadon felhasználható pénz érdemben nem maradt.

Az MNB új vezetésének célja, hogy pénzt mentsen meg a szándékosan átláthatatlanra szőtt alapítványi vagyonból, azonban további forrásra van szükségük ahhoz, hogy egyáltalán át tudják világítani és fel tudják mérni, mi maradt meg, mit lehet megmenteni, és mindez mennyit ér.

A PADME új vezetése ezért 400 millió forint vagyonjuttatást kezdeményezett az alapítvány részére, amelyet az MNB igazgatósága jóvá is hagyott, és amellyel az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is egyetértett.

A lap információi szerint ez a pénz július elejéig elég, és az új vezetés arra használhatja fel, hogy felmérjék, a vagyoni struktúrából mi menthető meg, illetve a PADME időzített bombaként ketyegő jövőbeli kötelezettségeiből eredő további veszteségek hogyan csökkenthetőek.

The post Az MNB-alapítvány új vezetése 400 milliót kért, csak hogy felmérhessék, mi menthető meg a százmilliárdos vagyonból first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu