A legfrissebb adatok szerint az élelmiszerinfláció meghaladja az 5 százalékot – írja a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) MTI-közleményében. Hozzátesszük, a KSH statisztikája szerint az átlagos élelmiszerinfláció 5,4 százalék volt, ezen belül
- a liszt 36,2,
- a tojás 21,9,
- a tej 19,5,
- a gyümölcs- és zöldséglé 17,3,
- a vaj, vajkrém 16,4,
- az étolaj 13,7,
- a csokoládé és kakaó 9,9,
- az éttermi étkezés 7,8,
- az alkoholmentes üdítőitalok 5,5 százalékkal drágultak éves szinten.
Volt árcsökkenés is a termékcsoporton belül – a száraztészta ára 7,1, a párizsi, kolbász 3,4, a margariné 3,0, a cukoré 2,6 százalékkal csökkent. Azt is boncolgattuk, hogy vajon miért érezhetjük a hivatalos adatnál magasabbnak az inflációt, és hogy kiknek fájhat a legjobban az, ha az élelmiszerek átlagon felül drágulnak. Általában minél alacsonyabb valakinek a jövedelme, annál nagyobb arányban kénytelen az átlagnál mostanában jobban dráguló élelmiszerre költeni.
A minisztérium közleménye szerint a drágulásban nemzetközi tényezők (nyerstej, gabona árának emelkedése) játszanak szerepet, azonban egyes termékeknél jelentős kiskereskedelmiárrés-emelkedést is tapasztaltak. És mivel az online árfigyelőt hatékony eszköznek tartják az infláció letörésében, most a megnövekedett élelmiszerárindex kapcsán a kiterjesztésén gondolkodnak. Az infláció csökkentése, a vásárlók védelme és az üzletláncok közötti verseny biztosítása jeligére a kormány 100 termékre emelheti az online árfigyelőben megfigyelt termékek körét – bekerülhetnek a halak, kávé, tea, rizs, további tejtermékek (például tejszín), marhahús, sertés kolbászok, zsemle, édességek, kakaópor. Legutóbb 2023 decemberében bővült a lista, 80 eleműre.
Egy korábbi kutatás szerint a magyarok többsége feleslegesnek tartotta a rendszert, csak a megkérdezettek 15 százaléka mondta, hogy használja azt.
The post Az NGM ismét az élelmiszerinfláció miatt avatkozna be first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
