Utóbbi kérdésre nyilvánvalóan egyértelmű a válasz: a gyors elterjedését a globalizációnak köszönhetjük, aminek részeként a különböző nemzetek konyháinak tipikus ételei ma már úton-útfélen felbukkannak körülöttünk, legyen szó egy indiai egytálételről, távol-keleti finomságokról, vagy épp egy francia édességről.
Az előbbi egy fokkal már bonyolultabb ennél, hiszen a vélemények megoszlanak, a legtöbben azonban úgy gondolják, hogy az ételt az elsőként Franciaországban tanult amerikai séf, az életét rabszolgaként indító James Hemings vitte el az Újvilágba, ahol hajszálnyival a Függetlenségi Nyilatkozat 1776-os aláírását követően már tömegek asztalára juttatta el, mint az új idők új ételét. Ilyen volt a dokumentumot aláíró Thomas Jefferson, az USA harmadik elnöke is, akinek Hemings nem csak a rabszolgája, de a felesége féltestvére is volt. Ennek fényében nyugodtan állíthatjuk, hogy az országban elsőként kóstolta meg a séf főztjét, ami annyira ízlett neki, hogy az 1802-es állami díszvacsorán Európából érkező tésztákból, illetve parmezánból készíttette el az ételt.
Számos kutató nem kötné a fogást egyértelműen Hemingshez, a gyökerét ugyanis szimplán csak az Angliából érkezők szokásaiban, valamint szakácskönyveiben (az 1769-es The Experienced English Housekeeperben például már egy besameles verzió olvasható) látják, a sajtos makaróni története ugyanis egyértelműen visszavezethető a XIII. század végén, illetve a XIV. század elején született korai szakáskönyvekig, sőt, vannak, akik szerint az étel gyökerét a normann hódítás során, közel ezer éve a szigetországba érkező hódítók adták. A gasztrotörténészek egy része még ennél is messzebbre merészkedett: a Római Birodalomig, aminek egyik legkonzervatívabb szenátora, Marcus Porcius Cato már időszámításunk előtt százhatvan évvel írt De Agri Cultura című munkájában feljegyezte a sajt és tészta alkotta ételt, amit Placentának nevezett.
Na de ugorjunk vissza a rabszolgából lett séfhez
A sajtos makaróni Hemings receptje Hemings szerint rántással készült, erről azonban az amerikaiak gyorsan megfeledkeztek, hiszen a Délen élő afroamerikaiak a rabszolgaságból való felszabadulásukat követően leginkább azzal főztek és sütöttek, amit talált, így megjelent a sodó, mint hozzávaló, amihez tojás mindig akadt.
A változások ezzel persze nem értek véget, így ma az Egyesült Államok legkülönbözőbb tájain, a legkülönbözőbb hatások miatt tucatjával alakultak ki a különböző verziók, amik a XIX. és a XX. században megállás nélkül jelentették az amerikaiak étrendjének fontos részét.
Az étel népszerűsége röviddel a második világháború kitörése előtt új szintre jutott el, a Kraft Foods a nagy gazdasági világválság hatására, 1937-ben
előállt ugyanis az otthon könnyen felmelegíthető, előre elkészített mac and cheese-zel, ami 19 centből egy négytagú családot tudott jóllakatni. Az alacsony ár, illetve a nagy adag két komoly ok volt a sikerre, így nem csoda, hogy mindössze egy év alatt nyolcmilliót adtak el belőle.
A siker a háború lezárultát követő nyolcvan évben is töretlen: a kis kifőzdék mellett a legkülönbözőbb láncok, illetve gourmet éttermek is étlapukon tartják a mac and cheese-t, amit épp az egyszerűségében rejlő sokoldalúsága, valamint variálhatósága tesz nagyszerűvé: létezik belőle brokkolis, pizzás, illetve spenótos verzió is, sőt, akár kis golyókként is elkészíthetjük.
Piros fények és mac & cheese a Deák Téren!
A KFC szezonális ajánlata csirkés mac & cheese-es burgerekkel és wrapekkel vár – tökéletes választás egy pörgős játék előtt vagy után. Február 13–16. között ugyanis a Deák téri étteremben kipróbálhatod a Warm Spot Game-et, ahol villogó fényeket kell gyorsan aktiválni, és ha egy kis pihenésre vágysz, egy téli chillzone is vár!
A cikk a KFC támogatásval készült.
The post Az ókori Rómáig nyúlik vissza a legnépszerűbb amerikai étel, a sajtos makaróni története first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
