A magyarok 60 százaléka kerékpározik, mégsem a bicikli számukra az elsődleges közlekedési eszköz – többek között ez derül ki abból a friss közvélemény-kutatásból, amelyet a Magyar Kerékpárosklub megbízásából, az Aktív Magyarországért Felelős Államtitkárság támogatásával készített az Idea Intézet.

A 3000 fő online megkérdezését magában foglaló reprezentatív felmérés szerint miközben 2025-ben a lakosság több mint fele legalább alkalmanként használ biciklit, a napi vagy hetente több alkalommal bringázók aránya 21 százalék. Igaz, a lakosság bő harmada legalább hetente egyszer nyeregbe pattan.

A kerékpár mindössze a lakosság tizedénél számít elsődleges közlekedési eszköznek.

Regionálisan a dél-alföldi és kisebb városi térségekben a legelterjedtebb a kerékpáros közlekedés; Budapesten a legkevésbé jellemző, bár a fővárosban is minden második ember kerékpározik, 14 százalék napi szinten.

Demográfiai szempontból a férfiak körében gyakoribb a kerékpározás (67 százalék), míg a nők 51 százaléka használ biciklit. A leginkább 18–29 évesek bicikliznek, 70 százalékos arányban, míg a legkevésbé a 60 év felettiek, de ott is 51 százalékos az arány. Az alapfokú végzettségűek körében szintén magasabb az arány, mint a diplomásoknál.

• A kerékpárosok átlagosan 11,5 kilométert tesznek meg naponta, Budapesten ez 13,6 kilométer.
• A kerékpározás és tömegközlekedés kombinálása ritka, mindössze 6 százalékra jellemző.
• A kerékpározók 77 százaléka rendelkezik jogosítvánnyal, és kétharmaduknak autója is van, közösségi közlekedési bérletet viszont csak egyharmaduk vásárol.
• Munkahelyi támogatást a kerékpárral munkába járók 16 százaléka kap.

A kerékpározás fő motivációi között az egészségmegőrzés, a rugalmasság, az olcsóság és a környezetvédelem szerepelnek, míg az akadályok között a rossz közlekedési kultúra (51 százalék), a nem biztonságos útvonalak (46 százalék) és a lopástól való félelem (36 százalék) a leggyakoribbak.

A felnőttek 16 százaléka többet kerékpározna, ha jobbak lennének a körülmények,

és ez különösen igaz a nőkre, akiknek 69 százaléka nyilatkozott így. Az infrastruktúrával való elégedettség közepes: a közvilágítás, burkolat és kerékpártárolási lehetőségek átlagosan 2,4–3,3 pontot kaptak az ötfokú skálán. A válaszadók közel fele támogatná a forgalomcsökkentő intézkedéseket a gyengébb közlekedők védelmében.

Érdekes eltérések mutatkoznak azzal kapcsolatban, hogy ki miért szeret biciklizni. A nők számára a testmozgás, a környezetvédelem és a kényelmes, kerülők nélküli eljutás a legfontosabb, míg

a demográfiai csoportok közül egyedül a férfiaknál jelenik meg az alkoholfogyasztás lehetősége, mint motiváció.

A fiatalok gyakran azért választják a biciklit, mert nincs más közlekedési lehetőség, míg a 30–39 évesek a gyorsaságot emelik ki.

Az idősebbek számára a szabadság, rugalmasság és a környezetvédelem hangsúlyos. Az alapfokú végzettségűek az olcsóságot és a közvetlen eljutást tartják fontosnak, míg a felsőfokú végzettségűek inkább a testmozgás és az élmény miatt kerékpároznak. Budapesten a zsúfolt tömegközlekedés elkerülése és az egészségmegőrzés a fő szempont, ezzel szemben a kisebb városokban a környezetvédelem és a parkolóhely-keresés elkerülése motiválja az embereket.

A kutatásból az is kirajzolódik, hogy mivel lehetne népszerűsíteni a kerékpározást. Ez alapján elengedhetetlen az infrastruktúra fejlesztése, a biztonságos tárolási lehetőségek bővítése, valamint a forgalomcsökkentő intézkedések bevezetése.

A válaszadók több mint fele támogatná a kerékpáros fejlesztések finanszírozásának növelését is, akár más területek rovására.

Ezt egészíthetik ki a Magyar Kerékpárosklub javaslatai az olyan oktatási és népszerűsítő programokkal, mint a Bebiciklizés, a Bringásreggeli és a Bicibusz, amelyek célja a kerékpározás biztonságosabbá és vonzóbbá tétele.

The post Az ország több mint fele biciklizik, mégis alig használjuk közlekedésre a kerékpárt first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu