Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának bevezetője szerint az Orbán-kormány a hazai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve – a frissen módosított Alaptörvény értékeit és az ország nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségit figyelembe véve – határozta meg az óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit.

Abból indultak ki, hogy

• a gyermeket – mint fejlődő személyiséget – szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg,
• a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, és ebben az óvodák kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be,
• az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakozásának elősegítésére kell irányulnia – az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával –, oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben, és
• az óvodás gyermek tapasztalatait, érzelmeit, vágyait tevékenységein keresztül fejezi ki, ezért a gyermeki tevékenységnek a teljes nevelési időben érvényesülnie kell.

Az Alapprogram egyebek mellett kimondja, hogy a gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások – beleértve a spontán és tudatos nevelő hatásokat is – együtt határozzák meg. Szeptembertől az óvodai nevelésben biztosítani kell minden gyermeknek, hogy egyformán magas színvonalú, szeretetteljes nevelésben részesüljön, önmagához képest fejlődjön, meglévő hátrányai csökkenjenek. Az óvoda nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának.

Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család, az óvoda annak kiegészítője, amelynek előríják alapelveit, általános feladatait, illetve az óvodai élet megszervezésének elveit, személyi és tárgyi feltételeit.

Az óvodai élet megszervezésekor térnek ki arra, hogy a jövőben a gyermekek

a tanköteles korukat megelőző nevelési évben a későbbi eredményes iskolai előrehaladáshoz fontos képességeik és készségeik fejlesztése érdekében az óvodai csoportokban naponta összesen 45 perces időkeretben, a feladatra differenciált, a gyermek egyéni terhelhetőségéhez igazodó – amennyiben az infrastrukturális adottságok lehetővé teszik, külön térben szervezett – iskola-előkészítő fejlesztő pedagógiai tevékenységben vesznek részt.

A tanköteles korú, de óvodában nevelkedő gyermekeket is nagycsoportosnak kell tekinteni. Bár korábban ez ellen is tiltakoztak szakmai és civil szervezetek, a jövőben a gyermekek fejlődésének vizsgálata céljából a tanköteles kor betöltése kori nevelési évben diagnosztikus mérési
rendszer lesz alkalmazható.

The post Az óvodai nevelés új országos alapprogramja first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu