„A korábban jól kereső bírósági-ügyészségi dolgozók most a szakmunkás bérminimumot kapják, vagy 20–40 ezer forinttal többet – ez az átlag, és nincs tovább. Nem éri el a nettó bérünk a 300 ezer forintot sem, csak az irodavezetőké több” – fakadt ki lapunknak egy neve elhallgatását kérő ügyészségi alkalmazott, aki szerint hónapok óta csak hitegetik őket a béremeléssel.

Országosan az a hír járja, hogy tavasszal több megyében is megtartott összügyészi értekezleteken a legfőbb ügyészségi vezetők azt hangoztatták, hogy mindenki tartson ki. Több mint két éve ezt tesszük. Meg szeretném kérdezni: havonta mennyiből kell éveken keresztül kitartani? A minimálbérből, a szakmunkás minimálbérből vagy az ügyészi, legfőbb ügyészi több milliós nettó fizetésből? Mert az utóbbiból mindenki ki tudna tartani, és nem sírnánk nap mint nap, hogy hogyan éljünk meg

– fogalmazott az ügyészségi dolgozó, aki szerint a bíróságokhoz hasonlóan az ügyészségeken is sorra mondanak fel az emberek, a helyükre pedig ennyi pénzért nem találnak megfelelő munkaerőt, hiába adják fel folyamatosan az álláshirdetéseket. Emiatt egyre nagyobb a munkateher, és több hónapra nyúlnak az ügyhátralékok. „Nem köteleznek túlórára, de a rád bízott feladatokat nem tudod nyolc órában elvégezni, így hát túlórázol. A túlórát azonban nem fizetik ki az ügyészségen, így abban reménykedhetsz, hogy az év végén csurran-cseppen valami morzsajutalom” – panaszkodott.

Akkora az elkeseredés az ügyészségi alkalmazottak körében, hogy hiába kaptak szeptemberben bruttó 500 ezer forintos bérkompenzációt, forrásunk szerint ez csak tovább rombolta a morált, mivel nemcsak az alacsony keresetűek, hanem a milliós fizetésű ügyészek és vezetők is kaptak, amit a mezei dolgozók méltánytalannak éreztek. Ahogy a júniusban kapott 340 ezer forintos bérkompenzáció is jól hangzik, de azt csak a korábbi 300 ezer forintos ruhapénz átnevezésének tartják, amit az idén megszüntettek, vagyis a kompenzáció csak nettó 26 ezer forintot jelentett pluszban.

Az ügyészségi dolgozó azt is elpanaszolta lapunknak, hogy amíg a bírósági szervezetek aktívan és egységesen lépnek fel a béremelés érdekében, addig szerinte az ügyészi érdekképviseleti szervek nem csinálnak semmit. Mi magunk sem találtuk nyomát, hogy akár az Ügyészi Dolgozók Országos Szakszervezete vagy az Ügyészek Országos Egyesülete fellépett volna nyilvánosan az illetményemelés érdekében az elmúlt egy-két évben, és hiába kerestük meg mindkét szervezetet az ezzel kapcsolatos kérdéseinkkel, nem reagáltak.

A Legfőbb Ügyészség viszont válaszolt a kérdéseinkre, elismerte az ügyészségi dolgozók problémáit, és jelezte, hogy tárgyalnak a kormánnyal.

„A Legfőbb Ügyészség vezetése – az érdekképviseleti szervekkel egyeztetve – mindent elkövet a 2022-ig több lépésben, a bírósági dolgozókkal azonos mértékben rendezett ügyészségi illetmények emelése érdekében. A bírói és az ügyészi illetményalap azonos mértékben van megállapítva, így a bírósági dolgozókhoz hasonlóan az ügyészség munkatársait is sújtja az illetmények inflálódása. Mindez különösen érzékenyen érinti a nem ügyészi állományt. A probléma súlyát érzékelve a Legfőbb Ügyészség vezetése folyamatos tárgyalásban van a kormányzattal az ügyészségi illetmények emelése érdekében” – írta a 24.hu-nak a Legfőbb Ügyészség, hozzátéve: „addig is, amíg e kérdésben tartós megoldás nem születik, tavaly és az idei évben is több alkalommal kaptak a kollégák bérkompenzációt.”

A Legfőbb Ügyészség pontokba szedve sorolta az elmúlt másfél évben a fizetésen felül adott juttatásokat:

• 2023 februárjában az infláció kedvezőtlen hatásainak enyhítésére (a magasabb vezetői állású ügyészek és tisztviselők kivételével) bérkompenzációt kaptak az ügyészségi dolgozók, melynek összege a fogalmazók esetében egyhavi illetmény, minden más ügyészségi alkalmazott esetében a havi illetmény felének megfelelő összeg volt.
• 2023. június elején bruttó 300 ezer forint ruházati költségtérítésben részesültek az ügyészségi alkalmazottak. (Mint írtuk, ez az idén már nem érkezett meg – a szerk.)
• 2023 októberében a havi bruttó 700 ezer forintnál alacsonyabb illetményű alkalmazottak számára eseti szociális juttatást fizettek ki. A juttatást sávosan állapították meg: a legfeljebb havi bruttó 400 ezer forint illetményben részesülőknek egyszeri bruttó 300 ezer forint összegű; a havi bruttó 400 és 500 ezer forint közötti illetményben részesülő ügyészségi alkalmazottaknak egyszeri 250 ezer forint összegű; a havi bruttó 500 és 600 ezer közötti illetményben részesülőknek bruttó 200 ezer forint összegű; a havi bruttó 600 és 700 ezer forint közötti illetményt kapóknak 150 ezer forint összegű eseti szociális juttatást fizettek ki.
• Ugyancsak az infláció kedvezőtlen hatásainak enyhítése érdekében az ügyészség 2024. június elején bruttó 340 ezer forint, szeptemberben bruttó 500 ezer forintnyi bérkompenzációt fizetett ki az ügyészek és ügyészségi alkalmazottak számára, egyedül Polt Péter legfőbb ügyész maradt ki ezekből a juttatásokból.
• Bár az ügyészségi alkalmazottak esetében a jogállási törvény nem teszi kötelezővé a cafeteriát (csak az ügyészek számára), a legfőbb ügyész döntése alapján tavaly és az idén is minden ügyészségi alkalmazott részesült cafeteria-juttatásban. A rendelkezésre álló keret mértéke évente bruttó 283 330 forint volt.

„Mindez természetesen nem pótolja az átfogó és egységes bérrendezést, amelynek eléréséért a Legfőbb Ügyészség vezetése továbbra is mindent meg fog tenni” – ismerte el a 24.hu-nak.

The post Az ügyészségi dolgozóknak is elegük van abból, hogy több mint két éve nem kapnak fizetésemelést first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu