Hogyan szereztek milliárdokat közbeszerzési szerződésekből Orbán Viktor oligarchái címmel jelent meg a brit gazdasági lap cikke hétfőn. Elemzésük szerint az Orbán-kormány regnálása alatt az összes állami pályázaton odaítélt pénz 14 százaléka a 13 „társ” tulajdonában lévő 42 vállalathoz került. 2005 és a Fidesz 2010-es megválasztása között ezek a szereplők mindössze a megrendelések 1 százalékát nyerték el.
Összességében 2010-től 2025 végéig több mint 28 milliárd eurót nyertek el állami pályázatokon, akár egyedül, akár konzorciumok részeként – ez átlagosan évi 1,8 milliárd eurót jelent. Az Orbán hatalomra kerülését megelőző öt évben ugyanakkor összesen csak az éves átlag harmadához, 608 millió euróhoz jutottak.
„Orbán rendszere kleptokrácia. Az elit a jogállamiság hiányát arra használja fel, hogy közpénzeket szivattyúzzon ki” – idézik a lapban Tóth János István közgazdászt, a Budapesti Korrupciókutató Központ igazgatóját, aki az Európai Bizottság megbízásából tanulmányozta a rendszert. Az FT elemzése ugyanazt a módszertant alkalmazza, mint Tóth a tanulmányában, és azokat a szereplőket azonosítja, akik személyesen közel állnak Orbánhoz.
Az EU-források befagyasztása után is folyik a pénzcsap
Megállapítják: a rendszer egyik kulcsfigurája Mészáros Lőrinc, Orbán gyerekkori barátja, aki a semmiből emelkedett fel Magyarország leggazdagabb emberévé, részben a hatalmas állami építőipari szerződéseknek köszönhetően. A Financial Times által fő kedvezményezettként azonosított személyek listáján Mészáros üzleti partnerei sorakoznak – köztük Szíjj László, a Duna Aszfalt alapítója is.
A hálózatnak valaha része volt Orbán egykori egyetemi szobatársa, Simicska Lajos is, aki kegyvesztett lett. A hálózat további prominens tagjai között szerepel Orbán veje, Tiborcz István, a miniszterelnök kirándulótársa, Garancsi István, valamint Balásy Gyula, aki egyeduralkodónak számít az állami reklámmegrendeléseknél.
A tanulmány szerint a Fideszhez fűződő „közvetlen vagy közvetett politikai kapcsolatok döntő tényezők voltak abban, hogy sikeresen szerepeljenek a pályázatokon”. Az adatokból az látszik, hogy az állami pályázatokat nem ritkán új vagy alvó társaságok nyerték el. Bizonyos vállalatok eredménye pedig azután lőtt ki, hogy felvásárolták őket a rendszer tagjai.
Az FT elemzése alapján a 13 társult vállalkozás 12 milliárd euró értékű uniós finanszírozású szerződést nyert el Orbán 2010-es megválasztása óta, ebből 700 millió eurót azt követően, hogy az EU megkezdte a Magyarországnak járó források befagyasztását. Az érintett szereplők azonban az Orbán hatalomra kerülését megelőző öt évben mindössze 379 millió eurónyi pályázatot nyertek el.
„Figyelemre méltó, hogy az összegek továbbra is emelkednek, annak ellenére, hogy az Európai Bizottság befagyasztotta a legsebezhetőbb uniós alapokhoz köthető pénzeket” – mondta Daniel Freund, az Európai Parlament korrupcióellenes ügyekre szakosodott zöld képviselője.
Mégis megtalálták a módját, hogy pénzhez jussanak.
2010 áprilisától 2023-ig a politikai kapcsolatokkal rendelkező vállalatok összes közbeszerzési szerződésük 45 százalékát egyetlen ajánlatot tartalmazó pályázati eljárások nyomán nyerték el. 2024–2025-ben ez az arány 69 százalékra emelkedett. Eközben az összes magyar vállalat vonatkozó átlaga 29 százalék körül volt.
„Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy ezek az emberek pánikba estek, és az utolsó pillanatban igyekeznek minél több közpénzt megszerezni. Úgy gondolom, arra számítanak, hogy a Fidesz elveszítheti a választásokat” – kommentált Tóth János István.
The post „Az utolsó pillanatban igyekeznek minél több közpénzt megszerezni” – a Financial Times megtalálta a NER legtöbbet kereső oligarcháit first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
