Társadalmi egyeztetésre bocsátotta hétfőn az Igazságügyi Minisztérium az Alkotmánybíróság működését érintő törvénytervezetet. A dokumentumokat augusztus 4-éig lehet véleményezni.
A tervezet legfontosabb része az Alkotmánybíróság elnökének megválasztását szabályozza. Arról már a júliusban hatályba lépett tizenhetedik Alaptörvény-módosítás döntött, hogy a testület vezetőjét a jövőben ne az Országgyűlés, hanem ismét maguk az alkotmánybírák válasszák meg. A most közzétett normaszöveg ennek az eljárását dolgozza ki.
A pályázati felhívást a testület három legidősebb tagja készítené el. Az elnöki posztra kizárólag hivatalban lévő alkotmánybíró jelentkezhetne, írásos pályázatát lezárt borítékban kellene eljuttatnia a főtitkárhoz.
Bár a kormány nyilvános pályázati eljárásról ír, a normaszöveg alapján maga a felhívás lenne nyilvános: a beérkezett pályázatokat az Alkotmánybíróság tagjai tekinthetnék meg. Arról nem rendelkezik a tervezet, hogy a jelentkezők anyagait a szélesebb nyilvánosság is megismerhetné.
Az elnököt három évre választaná meg a teljes ülés. A győzelemhez az összes hivatalban lévő alkotmánybíró több mint felének szavazata kellene. Ha az első fordulóban senki nem szerezne többséget, a két legtöbb szavazatot kapott jelölt között legfeljebb három további fordulót tartanának. Eredménytelen választás esetén új pályázatot kellene kiírni.
Az első ilyen pályázati eljárás szeptember 1-je után indulhatna el.
Polt Péter távozására készülnek
Az időzítés azért fontos, mert az Alaptörvény tizenhetedik módosítása alapján szeptember 1-jén megszűnik a hetvenedik életévét betöltött alkotmánybírák mandátuma. Polt Péter jelenlegi elnök mellett Haszonicsné Ádám Máriának, Juhász Miklósnak és Lomnici Zoltánnak is távoznia kell a testületből.
Poltot a Fidesz–KDNP parlamenti többsége 2025 júniusában választotta az Alkotmánybíróság elnökévé, nem sokkal azután, hogy a korábbi legfőbb ügyész a testület tagja lett. A 24.hu már a jelölése előtt megírta, hogy a lépéssel az azóta már távozott kormánypárti többség hosszú időre elrendezte volna az Alkotmánybíróság és az ügyészség vezetését is.
A mostani változtatással az Országgyűlés közvetlen befolyása megszűnne az AB elnökének kiválasztására. A politikai befolyás lehetősége ugyanakkor nem tűnne el teljesen, hiszen az alkotmánybírákat továbbra is a parlament választja meg kétharmados többséggel.
A testület összetétele közben gyorsan változik. Hende Csaba alkotmánybírói megbízatása már a tizenhetedik módosítás hatálybalépése után megszűnt. A Fidesz ezt jogellenesnek tartja, ezért nem vett részt az utódja kiválasztásában. Az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága hétfőn Sonnevend Pál megválasztását támogatta, míg a Mi Hazánk jelöltje, Schiffer András nem kapta meg a szükséges támogatást. Az Országgyűlés a hétfői ülésnapján végül meg is választotta Sonnevend Pált a grémium új tagjának.
Hack Péter jogászprofesszor szerint Sonnevend kiváló jelölt, ugyanakkor a jelölés módját bírálta, mert úgy látja, a Tisza egypárti eljárása ebben nem különbözik érdemben a Fidesz korábbi gyakorlatától.
A Fidesz 2011-ben vitte a parlamentbe az elnökválasztást
A tervezet lényegében a 2011 előtti rendszert állítaná vissza. Korábban az alkotmánybírák három évre maguk közül választották meg a testület elnökét. Az idén már tizenhetedjére módosított fideszes Alaptörvény ezt a jogot az Országgyűléshez telepítette, vagyis akkor már a Fidesz-frakció döntött arról, hogy Paczolay Pétert támogatja, majd a parlament választotta meg a testület élére.
A mostani kormány indoklása szerint az elnökválasztási jog visszaadása az Alkotmánybíróság függetlenségét szolgálja. Az intézményi önállóságot erősítené az is, hogy a testület ismét maga készíthetné el költségvetési javaslatát és annak végrehajtási beszámolóját, amelyeket a kormánynak változtatás nélkül kellene az Országgyűlés elé terjesztenie. Az AB éves költségvetése nem lehetne alacsonyabb az előző évinél.
A fontosabb alkotmánybírósági döntéseket ismét meg kellene jelentetni a Magyar Közlönyben. Január 1-je óta ezeket az Alkotmánybíróság Határozatai című külön hivatalos lapban teszik közzé. A működés folyamatosságát is biztosítanák arra az esetre, ha az elnök és az elnökhelyettes egyszerre lenne akadályoztatva: ilyenkor nem az elnök által előzetesen kijelölt tag, hanem automatikusan a legidősebb alkotmánybíró vezetné a teljes ülést.
A tervezet eltörölné azt a január óta hatályos szabályt is, amely szerint az Országgyűlésnek a köztársasági elnök tartós akadályoztatását megállapító döntését aláírás előtt az Alkotmánybíróságnak kell megvizsgálnia. Ez nem azonos azzal az eljárással, amelyben Sulyok Tamás megbízatását megszüntették: arról közvetlenül a tizenhetedik Alaptörvény-módosítás rendelkezett.
A jogszabály a kihirdetését követő napon lépne hatályba. Az Igazságügyi Minisztérium hatásvizsgálati lapja szerint a tervezet vizsgálata egy munkanapot vett igénybe, a változtatásoknak pedig nem lenne kimutatható költségvetési hatásuk.
The post Bárki véleményezheti, hogyan válasszák meg Polt Péter utódját first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
