A méhen belüli eszközöket mindent egybevetve az egyik legköltséghatékonyabb és legeredményesebb fogamzásgátlási módszerek között emlegethetjük napjainkban, azonban vallási szempontból megkérdőjelezhető gyakorlatról van szó – jelentette ki lapunknak Dr. Ács Nándor, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója. A 24.hu fogamzásgátlásról szóló cikksorozatának második részében azt mutatjuk be, milyen előnyei és milyen lehetséges mellékhatásai, következményei lehetnek a spiráloknak, szakszóval a méhen belüli fogamzásgátló eszközöknek (IUD).

Sokaknak talán megdöbbentő lehet, de a felmérések szerint Magyarországon jelenleg a nők 60 százaléka egyáltalán nem használ semmiféle fogamzásgátlási módszert. Mindezt úgy, hogy a figyelembe vett lehetőségek között ott van a megszakított közösülés, valamint a naptármódszer is – amelyek finoman szólva sem nevezhetők a leghatékonyabb védekezési módoknak. Az Inspira Healthcare Research adatai szerint a nők közel negyede nem hormonális fogamzásgátlási módszerekkel él, míg ötödük hormonális megoldásokkal.

Előbbi kategóriába esik például az óvszer, a pesszárium, illetve a már korábban említett naptármódszer, de a megszakított közösülés is. A hormonális kategóriába az olyan megoldások tartoznak, mint a fogamzásgátló tabletták és tapaszok, a köznyelvben még mindig spirálként emlegetett, úgynevezett méhen belüli eszközök, a hüvelygyűrű, illetve a fogamzásgátló injekciók és az esemény utáni tabletta is. Ezek között természetesen a fogamzásgátlók a legnépszerűbbek, mégis egyre több fiatal nő dönt úgy, hogy méhen belüli eszközzel kívánja megelőzni a nem kívánt terhességet.

A hormonmentes, illetve hormontartalmú spirálokat együttesen a nők mintegy 3 százaléka használja, és ha csak kicsivel is, de előbbi számít népszerűbbnek.

Spirál vagy hurok?

A méhen belüli eszközök (IUD) története egészen az 1920-as évekig nyúlik vissza, ugyanis Ernst Gräfenberg német nőgyógyász – akinek nevéhez egyébként a G-pont elnevezést is társítják – ekkoriban készítette el az első, selyemvarratból készített, ezüst és réz ötvözetéből álló gyűrűjét. A sorozatos fertőzések miatt azonban a harmincas évekre leáldozott a népszerűsége, amelyben bizonyára annak is szerepe volt, hogy a náci Németországban tilos volt bármiféle fogamzásgátló módszer használata.

A hatvanas-hetvenes években aztán a műanyag-forradalom hatására egyre többféle megoldás jelent meg. Hazánkban például Szontágh Ferenc professzor 1972-ben mutatott be egy magyar fejlesztésű, méhen belüli fogamzásgátló eszközt.

Ács Nándor szerint a régi, kezdetleges eszközöknek spirál vagy épp hurok alakja volt, innen eredtek az elnevezések. Érdekességként megjegyezte: Kelet-Magyarországon inkább hurokként szokták emlegetni az eszközöket, míg Nyugat-Magyarországon spirálnak. A mai eszközökre azonban ezek alapján már rá sem lehet ismerni: ezek ugyanis leggyakrabban T alakot vesznek fel, vagy gömb formájúak. Ennek két oka van: olyan formát kell használni, ami a legjobban tud elhelyezkedni a méhen belül, illetve a felhelyezés segítését is szem előtt kell tartani.

Hogyan működik?

A méhen belüli eszközöknek alapvetően két fő típusa létezik.

• Az egyik a klasszikus, hormonmentes eszköz, amelynek – azon túl, hogy a mechanikus hatást használja ki a terhesség kialakulásának megelőzésére – van valamilyen fémtartalma (jellemzően réz, ezüst vagy arany), az ezekből kioldódó fémionok pedig olyan környezetet hoznak létre, amely káros a spermiumok számára: rontja azok mozgékonyságát és életképességét, így a megtermékenyítés esélye jelentősen csökken. Emellett a méhnyálkahártyában is enyhe, steril gyulladásos reakciót váltanak ki, ami tovább nehezíti a spermiumok működését.
• A hormonális megoldás ezzel szemben progeszteronhormont bocsát ki nagyon kis mennyiségben. Ennek hatására besűrűsödik a méhnyak nyákja, így a spermiumok nehezebben jutnak át a méh üregébe. Emellett elvékonyítja a méhnyálkahártyát is, ami csökkenti a beágyazódás esélyét, és egyes esetekben részben gátolhatja a peteérést is. Ács Nándor szerint ez utóbbi megoldásnak a szervezetben tehát nincs komolyabb hatása, helyileg hatva erősíti meg a fogamzásgátló hatást.

A különböző spirálmegoldások egyik legnagyobb előnye a fogamzásgátló tablettához képest az, hogy nem igényel napi odafigyelést.

A tabletta hatékonysága nagyban függ a rendszeres, pontos szedéstől, míg az IUD esetében a felhasználói hiba lehetősége minimális: a felhelyezés után folyamatosan, automatikusan fejti ki hatását. Etikai szempontból azonban mégsem elfogadható sokak számára ez a módszer.

A méhen belüli eszközök sajátossága, hogy meggátolják a megtermékenyült embriónak a beágyazódását. Vallási, etikai szempontból tehát megkérdőjelezhető, ugyanis ha szigorúan vesszük, ez már egy életnek a megszakítása. Ezért vannak olyan párok és hölgyek, akik emiatt nem szeretnék használni ezt a módszert

– mondta a Semmelweis Egyetem klinikaigazgatója.

Ács Nándor hozzátette: régen volt egy olyan szemlélet, hogy aki még nem szült, annak nem lehet méhen belül eszközt felhelyezni. Mindezt azzal indokolták, hogy technikailag sokkal nehezebb, kockázatosabb a felhelyezés, hiszen nagyon szűk még a méhnyakcsatorna. Ezt a felfogást azonban ma már meghaladták a magyar orvostudományban: habár kicsit jobban fájhat, már olyan nőknek is felhelyezhetnek spirált, akik még nem szültek, ráadásul vannak már kifejezetten ilyen esetekre szánt, méhen belüli mini méretű eszközök is.

Mik a veszélyei?

Bármelyik méhen belüli eszközt is használjuk, arra kell figyelni, hogy maximum 5 évig szabad fennhagyni. Ezt követően ki kell venni, és behelyezni egy másikat

– szögezte le a szakértő, hozzátéve: évente egyszer el kell menni ellenőrzésre is, hogy megvizsgálják, nem mozdult-e el az eszköz.

Persze mint minden fogamzásgátló módszer kapcsán, itt is fontos kérdés, hogy mennyire hatékony. Az erre a célra létrehozott Pearl-index szerint a méhen belüli hormontartalmú eszközök kicsit hatékonyabbak, mint a klasszikus, hormonmentes eszközök. Míg előbbi esetében 0,05–0,2 százalék a használat közbeni teherbe esés esélye, utóbbi esetében ez 0,5–5 százalék. Csak viszonyításképp: az óvszer esetében ez 3–30 százalék. Amennyiben pedig a páciens mégis gyermeket szeretne, az eszköz bármikor eltávolítható, és a termékenység rendszerint rövid időn belül visszatér.

A mellékhatásokról is érdemes néhány szót ejteni.

Ács Nándor szerint felhelyezésnél előfordulhat, hogy megsérül a méhfal, vagy túl mélyre helyezik az eszközt, és a kilökődésre is van némi esély, még ha csekély is. Amennyiben nagyon sokáig fennhagynak egy spirált, akkor könnyen kialakulhat kismedencei gyulladás. A szakértő jelezte: mivel a hormonmentes spirálok csak helyi szinten fejtik ki hatásukat, a hormonháztartását egyáltalán nem befolyásolják. Ennek megfelelően komolyabb tüneteket sem szabad okoznia ennek a fogamzásgátló módszernek, eltekintve attól, hogy az első hónapokban kicsit erősebb lehet a vérzés. Azt azonban nem akarta elhallgatni, hogy még ha apró mértékben is, de a kutatások szerint nő a méhen kívüli terhességek esélye spirál használatakor.

Végül pedig nézzük meg, mi a helyzet a pénzkérdéssel. A fogamzásgátló tabletta esetében arról írtunk, hogy nagyjából havi 3-5 ezer forint költséggel kell számolni, míg a tapasznál ennél pár ezer forinttal többel. A méhen belüli eszközök esetében a helyzet az, hogy mivel nem tb-támogatott, magasabb a költsége is, viszont csak pár évente kell rá pénzt és energiát fordítani, így leosztva könnyen lehet, hogy jobban jár az ember.

Egy átlagos spirál ára Ács Nándor szerint 20 ezer forint körül kezdődik, ezt azonban 5 évre le kell osztani. Ezzel számolva a havi költség kevesebb mint 350 forint.

Még ha a legdrágább eszközökkel számolunk is, amelyek ára egyébként 60 ezer forint körül van, hónapra leosztva így is mindössze 1000 forint kiadást jelent. E tekintetben tehát nem igazán pénz kérdése a nem kívánt terhességek megelőzése, sokkal inkább az edukációé. A szakorvos végül lapunknak elmondta: tapasztalatai szerint – bár a fiatal hölgyek az internetről is tájékozódnak a lehetőségek kapcsán – továbbra is azt lehet mondani, hogy a nőkre a közvetlen környezetük, vagyis az osztálytársaik, barátaik választása van a legnagyobb hatással arra, milyen fogamzásgátló módszer mellett döntenek.

The post „Bármelyik méhen belüli eszközt is használjuk, arra kell figyelni, hogy maximum 5 évig szabad fennhagyni” – ezt kell tudni a spirálról first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu