tichy lajos félfordulatból rúgja a labdát. a labda a lábfejhez illesztve, másképp nem lehet, értsék meg, magyarázta a porcelángyárban a tervező, mert nem rakhatom külön oszlopra a nyavalyás labdát,

másként pedig nem marad a levegőben.

és ebben a felfokozott érzelmi állapotban emlékezteti a fejlesztési értekezleten megjelenteket: az igazgató helyettesét és a csoportvezetőt arra a kisplasztikára, amely bár eladás szempontjából, úgy hallotta, sikeres termék volt, legalábbis a belső piacon, mégis mennyi szakmai kritikát kapott, mert csak úgy tudták statikailag megoldani a szökellő paripa figuráját, hogy hasának alját megtámasztották egy kisebb oszloppal.

a ló hiába volt festve, az oszlop pedig meghagyva fehér mázasan, attól, hogy mi nem vettünk tudomást a tartóelem létezéséről, az még ott volt, mondta emelt hangon, szerencsétlen ló nyársra húzva. a tervező tehát el akarta kerülni statikai segédelemek használatát, és ez csak úgy volt lehetséges, ha a lövés pillanata kerül megörökítésre: az, amikor a labda és a lábfej találkozik.

továbbá megjegyezné, hogy metaforának se utolsó, hiszen a legdinamikusabb mozdulat egyszerre a porcelán mozdulatlanságába van zárva. és mintha ezzel a mondattal az ő feszültsége is eltűnt volna, nyugodt hangon folytatja, hogy a lendülő lábbal – esetünkben jobb lábas lövésről van szó – ellentétes kar szinte nyújtva a váll magasságában, mutatja a ceruzával a rajzon, ami egyébként nem csupán magának a lövő játékosnak a való életben, de a szobrunknak is egyensúlyt biztosít, míg alátámasztását a térdben kissé hajlított bal láb adja.

és művészettörténeti szempontból sem elhanyagolható a nyújtott kéz által asszociált mozdulat, fűzi hozzá az iparművészek csoportvezetője. a diavetítőn léptet, és akkor az értekezleten résztvevők megcsodálják a diszkoszvető szobrát, hogy tehát azt érdemes fölfedezniük, hogy a diszkobolosz az emberi test szépségét hivatott felmutatni, és mielőtt belemerülhetne egy kisebb előadásba, a helyettes igazgató szól, hogy valika, behúzná a függönyt, kérem,

mert a nagytárgyalóba beeső délelőtti napfény konkurál a diavetítő fényerejével.

mind egyetértenek abban, hogy nem lehet csak úgy, céltalanul vagy ötletszerűen dísztárgyakat készíteni, az akkor színtiszta giccs, mondja a csoportvezető, hanem bele kell illeszkednie a művészettörténet nagy áramába,

és tichy lajos lendülő bal karja a diszkoszvető mozdulatát idézi,

The post beck zoli: a porcelán tichy-szobor gyártásba kerül first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu