Begyűrűzhet-e Magyarországra is a Z generáció tiltakozási hulláma?

Az Andoktól a Himalájáig a tüntetéseknek egy új hulláma bontakozott ki világszerte, amelyeket a kormányokkal szembeni generációs elégedetlenség és a fiatalok körében tapasztalható düh táplál. Ezek közül több nem igazán volt sikeres, de akadtak olyan is, amely nyomán például sikerült törvénytervezeteket visszavonatni, sőt, olyan is, amelyik kormánybuktatáshoz vezetett.

Legutóbb Madagaszkáron Andry Rajoelina elnök bukott meg, és volt kénytelen elhagyni az országot, miután a magát Gen Z Mada néven azonosító mozgalom hetekig tartó tömegtüntetéseihez csatlakozott a hadsereg is.

Luis TATO / AFP Madagaszkár, Antananarivo 2025. október 14-én.

A szigetországi demonstrációk számos ponton hasonlítanak azokhoz, amilyeneket például Nepálban, a Fülöp-szigeteken, Indonéziában, Kenyában, Peruban, Marokkóban, legutóbb Mexikóban, Bulgáriában és Tanzániában lehet látni, sőt, a szerb megmozdulásokat is ezek közé szokták sorolni.

Bereczki Enikő generációkutató, A rejtélyes Z generáció című könyv szerzője lapunknak úgy fogalmazott: a demonstrációk mögött

több, bizonyíthatóan létező tényező áll: gazdasági bizonytalanság, magas munkanélküliség, infláció, a politikai elit iránti bizalmatlanság, valamint a korrupció és társadalmi igazságtalanság érzékelése.

Az is közös bennük, hogy többnyire nincs vezetőjük a megmozdulásoknak, elsősorban fiatalok vesznek benne részt, leginkább a Z generáció tagjai. Ez az 1996 és 2010 között született generáció az első, amely már teljesen az internet korában nőtt fel.

Nepálban a medián életkor (a lakosság fele ennél fiatalabb, fele idősebb) 28, Madagaszkáron 21 év (itt a népesség kétharmada 30 év alatti) – Magyarországon csaknem 45.

Ezért a fiatalok eszközei is mások, mint a korábbi generációké.