Békében élhettek egymás mellett különböző származású népcsoportok a 8. századi Kárpát-medencében – derül ki az ELTE Régészettudományi Intézetének közleményéből. Az intézmény dolgozói egy nemzetközi munkacsoport részeként végeztek kutatást, amelynek eredményét a Nature folyóiratban publikálták.
A tanulmányból kiderül, hogy a Bécsi-medence két egymástól 20 kilométerre fekvő avar kori településén az ott élők eltérő génállománya ellenére is hasonló szokások és kultúra alakult ki. A meglepő eredmény szerint míg Leobersdorf népessége nagyrészt kelet-ázsiai eredetű volt, addig a Mödlingben eltemetettek többnyire európai származásúak voltak. Minderre a települések avar kori temetőiből származó maradványok elemzésével jöttek rá.
Mivel a sírokba tett leletek és a két közösség életmódja is nagyon hasonló volt, erre a felismerésre kizárólag archeogenetikai vizsgálatok segítségével tudtak rámutatni a kutatók. A fizikai antropológia és a régészet a békés egymás mellet élés bizonyítékait tárta fel: fegyvereket csak ritkán helyeztek a sírba, a csontvázakon nem találtak harci sebeket, és a nélkülözésnek is alig vannak jelei. Mindez azt bizonyítja, hogy a kulturális integráció a nagy genetikai különbségek ellenére is működött.
A lelőhelyeken a genetikai elemzésnek köszönhetően hat generáción átívelő családfákat sikerült rekonstruálni. Azt is megállapították, hogy szinte egyik anyának sem voltak helyi ősei, tehát exogám társadalmakról beszélhetünk, amelyekbe a feleségek más régiókból, más közösségekből érkeztek.
Ugyanakkor Mödling és Leobersdorf között alig volt genetikai kapcsolat, ami azt mutatja, hogy Leobersdorfba kelet-ázsiai bevándorlóktól jöttek nők, míg a mödlingi közösségbe európai származású nők érkeztek. Úgy tűnik, hogy ennek ellenére sem alakultak ki olyan párhuzamos társadalmak, amelyek megtartották volna saját szokásaikat. Mindkét közösségben azonosak voltak ugyanis az olyan státuszszimbólumok, mint a griffeket ábrázoló övdíszek, vagyis a kultúra és a szokások azonosak voltak.
A két temető használata Nagy Károly frank király avarellenes hadjárata idején, 791 után ért véget. Ekkor temették el az utolsó generáció gyermekeit és néhány felnőttet. A kutatók a jövőben arra szeretnének választ találni, hogy hová távoztak a fiatalok és a felnőttek, és maradt-e a térségben a kelet-ázsiai származású embereknek genetikai nyoma.
The post Békében élhettek a Kárpát-medence avar kori közösségei first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
