Magánegészségügyi szakmai koordinációs testület alakult a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) egészségiparért felelős miniszteri biztosának vezetésével. Az intézkedésre, illetve a szektort övező intézményi keretek átgondolására a „magánellátás dinamikus fejlődése miatt” van szükség, amiben az NGM mellett a következő szereplők működnek majd közre:

• Belügyminisztérium/Egészségügyi Államtitkárság,
• Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ,
• Fogyasztóvédelmi Hatóság,
• Magyar Biztosítók Szövetsége,
• Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) – Egészségügyi Tagozat.

A közlemény szerint Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter megbízásából készült átfogó felmérés feltárta a magánegészségügyi piac működését, és rámutatott, hogy a szektor dinamikus fejlődése indokolttá teszi a működési keretek korszerűsítését. A felmérés eredményei olyan fejlesztési irányokat jelöltek ki, amelyek közvetlenül a betegek érdekeit szolgálják:

1. A betegek jogainak és érdekeinek erősítése. Előzetes, költségbecsléssel ellátott kezelési terv biztosítása; az EESZT-be történő gyors és egységes adatszolgáltatás; a betegjogi képviselet hatékonyabb érvényesítése.
2. A szolgáltatások átláthatóságának növelése. Egységes, nyilvános árlisták; világos és betartható ÁSZF-ek; a tisztességtelen vagy megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok visszaszorítása.
3. A minőségbiztosítás és szakmai felügyelet fejlesztése. Egységes minimumkövetelmények kialakítása; az indokolatlan vizsgálatok visszaszorítása; a biztosítók és szolgáltatók adatközlésének összehangolása.
4. A hatósági és fogyasztóvédelmi ellenőrzések megerősítése. A Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ szakmai és humánerőforrás-kapacitásának jobb kihasználása, illetve bővítése.

A G7.hu cikkében arra figyelmeztetnek, hogy nőtt a magánegészségügy forgalma az elmúlt években, tavaly a legnagyobb intézmények árbevétele átlagosan 18 százalékkal gyarapodott. A keresletet az állami egészségügyből való kiszorulás ösztönzi, az orvosok pedig érdekeltté váltak a magánpraxisban, miután a közellátásban visszaszorult a többletteljesítmény ellentételezése.

A nyereségesség azonban csökken az ágazatban a Heal Partners szerint, 2021 és 2024 között átlagosan 26 százalékkal mérséklődött az EBITDA 25 járó- és fekvőbeteg-ellátást adó magánszolgáltató körében, és a változások mediánja is -8 százalék – az 1000 milliárdos határ felé tartó magánegészségügyben a korábbinál nehezebb hasznot termelni.

Átlagosan 29 258 forintba kerülnek a gyakori szakorvosi és diagnosztikai vizsgálatok az NN Biztosító Magánorvosi Árindexe szerint, ami jellemzően nem foglalja magába a gyógyítás költségét.

Az árakat megterhelőnek tartják a páciensek, az állami ellátásban szerzett rossz tapasztalatok miatt mégis tovább nőhet a magánegészségügy népszerűsége.

„Egy ekkora országban nincs két szektor, csak egy” – mondta Fábián Lajos Károly, a VOSZ Egészségügyi Tagozatán elnöke a Portfoliónak, hangsúlyozva, hogy a magán-állami szembenállás élezése olyan probléma, ami szembemegy a betegek érdekeivel is. A szakértő szerint a gyors és hatékony gyógyulás lehetőségének függetlennek kellene lennie a rendelő tulajdonosától.

A kormány ugyanakkor nem tervezi megnyitni a társadalombiztosítási finanszírozást a magánszolgáltatók felé – ezt még Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár szögezte le szeptember végén.

The post Belenyúlna a kormány a magánegészségügy szabályozásába first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu