A Kárpát-medencéből a világ legkülönbözőbb pontjaira szétszéledt magyarok sokszor választott hazájukban váltak igazán ismertté, szülőföldjük pedig olykor teljesen elfeledkezett róluk. Az ő bemutatásukra született meg az Ismeretlen magyarok, aminek mai epizódjában a Győrből indult, olasz szülők gyermekeként született operaénekesnőt, Benedetti Máriát (1909-1987) mutatjuk be.
Az 1903-ban, Udine megyéből egy erdélyi megbízás után Győrbe költöző Benedetti házaspár Győrben alig néhány év alatt vált naggyá, hiszen a városi csatornát megépítő, de kő- és márványkereskedőként is jegyzett családfőnek, Szerafinónak és feleségének nyolc gyereke született – köztük Mária, aki apját alig háromévesen, 1912-ben veszítette el.
A szilárd anyagi háttérnek köszönhetően a család nem szegényedett el, cikkünk főszereplője pedig a nádorvárosi apácák lányiskolájának elvégzése után a városnál kapott munkát: rövid időre a győri közüzemi hivatal tisztviselője lett, azt azonban talán már mindenki érezte, hogy Mária nem erre a pályára termett.
A városban élő zeneszerzőtől, az Ének és Zeneegyletet is irányító Vajda Emiltől tanuló fiatal nő hangjára már ekkor felfigyeltek – a városi katolikus kör egy előadása után ezt gróf Széchenyi Miklós (1868-1923) győri püspök is szóvá tette: behívatta az édesanyját, akinek kijelentette, hogy a lányát iskoláztatni kell, a hangja ugyanis aranyat ér.
Erre egy ideig még nem került sor, mivel a színpadi karrier csak Mária első, tiszavirág-életű házasságának megromlásával válhatott igazi életcéllá. A Zeneművészeti Főiskolára ekkor bejutni próbáló Máriát Budapesten Szabados Béla (1867-1936) zeneszerző, a Zeneakadémia tanára hallgatta meg, aki felismerte ugyan a tehetségét, de mivel Benedetti nem ismerte a kottát, inkább kollégájához, Vadnai Frida énekmesternőhöz küldte, aki kettő (más források szerint három) éven át képezte a hangját. Ennek költségeit a Győri Hírlap egy későbbi cikke (1937. ápr. 1.) szerint Mária csak úgy tudta csak finanszírozni, hogy masamódnak, azaz varróleánynak állt.
A Zeneakadémián több híres énekesnő útját is egyengető Vadnai az Esti Kurírnak később (1937. márc. 31.) így emlékezett vissza az ígéretes énekesre:
Karcsú, magas, fekete asszony volt, pompás megjelenésű. Zárkózottan élt, nem voltak barátai, barátnői, egész lélekkel zenei tanulmányainak adta magát. Talán még ma is itt élne Budapesten, ha nem éri egy következményeiben majdnem tragédiává lett csalódás. Ez a csalódás olyan súlyos csapást mért rá, hogy alig tudta kiheverni.
A jó eséllyel Mária korai válására célzó Vadnai fejében a nagy csalódáskor született meg a mentő ötlet: javasolta a tanítványának, hogy utazzon Olaszországba, ahol a család másik ága élt.
Az útra egy, a zeneszerzőként, rendezőként és menedzserként egyaránt jelentős Carlo Clausettinek (1869-1943) írt levéllel indította el. Benedetti csakhamar azonban két másik, ajtókat nyitó levelet is a bőröndjébe rejthetett: az olasz nagykövetség egy, a legendás milánói Scala igazgatónőjének írt üzenetet, a Budapesten élő világhírű karmester, Sergio Failoni (1890-1948) pedig egy milánói énekiskolába való ajánlást adott neki.
The post Benedetti Mária, az operaénekesnő, aki Győrből indulva hódította meg a világ legfontosabb színpadait first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
