„A lezárult társadalmi egyeztetés eredményeinek figyelembevételével benyújtotta a kormány a Parlamentnek az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárását lehetővé tévő törvényjavaslatot. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából nem a korábbi jogszabályok módosítását, hanem új törvény megalkotását kezdeményezi a kabinet” – olvasható a Kormányzati Kommunikáció közleményében.

Azt is írják, hogy a múlt megismerhetősége és a közintézmények átláthatósága a demokratikus jogállam alapvető feltétele. „A demokratikus újjáépítés része a közös múltunkkal való szembenézés, a történelmi igazságok feltárása, valamint ezek nyilvánosság általi megismerhetősége. A társadalmi bizalom helyreállítása, a kommunista rendszer áldozatainak erkölcsi elégtétele, valamint a történelem mélyebb megismerése érdekében a kormány olyan törvényt készített elő, amely a lehető legátfogóbb módon tárja a nyilvánosság elé az ügynökaktákat.”

• a javaslat értelmében az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának alapvető feladata lesz, hogy a tárolt, eddig titkos iratok minél egyszerűbben és minél szélesebb körben megismerhetővé váljanak.
• erre a célra egy online felületet alakítanak ki, amely könnyebbé és általánossá teszi a dokumentumok elérhetőségét.
• a feltárás előkészítését már jóváhagyta a Parlament egy korábbi javaslat elfogadásával, most a teljes folyamat lebonyolítását szabályozó tervezet kerül a képviselők elé.

Arról is tájékoztat a közlemény, hogy az iratokat a közzététel előtt átvizsgálják, hogy nyilvánosságuk sérti-e a bennük szereplő személyek alapjogait, magánéletük szentségét, emberi méltóságukat. A legérzékenyebb információk – pl. az iratokban említett emberek egészségi állapotára, kóros szenvedélyére, szexuális irányultságára vonatkozó adatok – csak szigorú feltételek mellett lesznek megismerhetők.

„Az akták több lépésben válnak nyilvánossá. Elsőként az úgynevezett hatos kartonok és a hírhedt mágnesszalagok tartalma lesz elérhető az 1956-os forradalom 70. évfordulója előtt nem sokkal. A hatos kartonok a hálózati személyek beszervezésével kapcsolatos adatokat tartalmazzák. A mágnesszalagokként említett adathordozóra 1990 januárjában a G-, H- és K-adattárat másolták át. A „G” adattár az ún. operatív nyilvántartást, a „H” adattár az ún. hálózati nyilvántartást, a „K” adattár a Központi Kémelhárítási Adattár nyilvántartását tartalmazta. Ezeket a nyilvántartásokat rendszerezés nélkül, ömlesztve másolták át a szalagokra.”

Ezután az év végéig folyamatosan teszik elérhetővé az úgynevezett B-dossziékból fennmaradt aktákat. Ezek a hálózatokkal kapcsolatba került személyek nevét, beszervezési aktáit és a róluk készült értékeléseket tartalmazzák, és az is kiderül belőlük, hogy kiktől gyűjtötték be az információkat a beszervezett személyek.

A közlemény azzal zárul, hogy a

rendszerváltás előtt az állambiztonsággal együttműködő vagy az azzal kapcsolatba került személyek listájának megismerése hozzá fog járulni a múlt és a jelen megértéséhez, feldolgozásához. A törvényjavaslat célja, hogy egyensúlyt teremtsen a múlt megismeréséhez fűződő közérdek, a kutatás szabadsága, az információs önrendelkezési jog, és a jelenleg is fennálló nemzetbiztonsági érdekek védelme között. Az ügynökakták feltárásával a rendszerváltás több mint harminc éves tartozását teljesíti a kormány.

The post Benyújtotta a kormány az ügynökakták feltárásáról szóló törvényjavaslatot – íme a részletek first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu