Olyan vegyület kozmetikai alkalmazását tiltották be az Európai Unióban szeptember 1-től, amelyet széles körben használnak géllakkokban – írja az IFLScience. A döntés a trimetilbenzoil-difenilfoszfin-oxidra (TPO) vonatkozik, ez biztosítja több körömlakkban az UV-sugárzás vagy LED-fény alatt történő gyors megkötését.
Az anyag évtizedek óta az ilyen típusú készítmények széles körben elterjedt összetevője, egy ideje azonban a szakemberek aggódnak a termékenységre és fejlődésre gyakorolt potenciális káros hatásai miatt. Az Európai Bizottság (EB) már 2013-ban betiltotta a kozmetikai alkalmazását, ám még abban az évben egy iparági indítvány nyomán felülvizsgálta az adatokat, és 2014-ben legfeljebb 5 százalékos koncentrációban korlátozta a körömformázó termékekben való felhasználását.
Az utóbbi években ugyanakkor ismét egyre több bizonyíték került elő a lehetséges veszélyes hatásokkal kapcsolatban. Az EB végül idén májusban tette fel újra a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító vegyületek (CMR) listájára, ezúttal magasabb besorolással, majd elrendelte a kozmetikai felhasználásának tiltását.
Nem tudták megvédeni
A trimetilbenzoil-difenilfoszfin-oxid egy szintetikus, fehér, porformájú foszforvegyület, amely szerves oldószerekkel oldható. Széles körben alkalmazzák a kozmetikai gélekben, de az ipar is hasznosítja bevonatként, ragasztóként és tintaként. A mostani korlátozás kifejezetten a kozmetikai alkalmazásra vonatkozik.
A szabály 2025. szeptember 1-én lépett életbe, ez viszont – elviekben legalábbis – még nem feltétlenül jelentené a vegyület teljes kozmetikai kivonását. Francesca Rapolla, a The Cosmetic, Toiletry & Perfumery Association tudományos vezetője a manikűr- és pedikűrfókuszú Scratchnek azt nyilatkozta, hogy az ipar papíron képes megvédeni a CMR-besorolású kozmetikai összetevőket.
Ehhez arra van szükség, hogy benyújtsák az EU vonatkozó rendeletének 15. cikkében meghatározott mentességi kritériumoknak megfelelő, alapos biztonsági dokumentációt.
A TPO esetében viszont az iparág nem védte, illetve nem is tudta volna megvédeni az összetevő körömlakkokban való további felhasználását
– húzta alá. Ennek fő oka az volt, hogy nem sikerült bizonyítani a vegyület alternatívanélküliségét.
A TPO használata tehát mostantól tilos az Európai Unióban elérhető kozmetikumokban, ez azt jelenti, hogy ezentúl
- a gyártók nem alkalmazhatják az összetevőt;
- a beszállítók nem értékesíthetnek TPO-tartalmú termékeket;
- tilos importálni is ilyen készítményeket;
- a manikűrösök és pedikűrösök nem használhatják ezeket a kozmetikumokat;
- illetve a saját felhasználásra beszerzett TPOs termékeket sem ajánlott tovább alkalmazni.
Ez nyilvánvalóan nem jelenti majd a géllakkszektor összeomlását, a gyártók minden bizonnyal keresni fognak – vagy talán már találtak is – helyettesítő vegyületeket. Doug Schoon ipari szakértő a Scratchnek kiemelte: a TPO eltávolítása nem feltétlenül jelent majd minőségromlást, csupán az összetételt kell átdolgozni.
Óvatosak az EU-ban
A tilalom dacára néhány dolgot érdemes leszögezni, elsősorban azt, hogy a különféle vegyületek terén az EU általában kifejezetten óvatos – ami egyébként egyáltalán nem ritka ilyen területen, elég a WHO és az aszpartám esetére gondolni. Schoon szerint a TPO kivonása nem az ezen összetevőt tartalmazó körömápolási termékekkel kapcsolatos problémákra adott válasz, hanem inkább a fogyasztói biztonság érdekében hozott előzetes óvintézkedés.
Mint hozzátette, helytelen használat és bőrrel való érintkezés esetén a TPO egyes személyeknél valóban bőrirritációt vagy allergiás reakciót válthat ki, a mellékhatások viszont ritkák, amennyiben a terméket képzett szakemberek alkalmazzák. A fő aggodalmak alapvetően az egyéb, főként ipari felhasználásokra, egészen pontosan a gyári dolgozók esetleges kitettségére vonatkoznak.
Fontos továbbá, hogy viszonylag szűkösek a bizonyítékok a vegyület ártalmas hatásaival kapcsolatban. Az Európai Vegyianyag-ügynökség 2021-es kockázatértékelésében hivatkozott három fő tanulmány mind patkányokon alapult, a kísérletekben ráadásul viszonylag nagy dózist alkalmaztak, azt is szájon keresztül.
A TPO-t a fentieknek megfelelően a CMR B1 kategóriába tették be, ide olyan anyagok tartoznak, amelyeknél elsősorban állatkísérletek szolgáltatják a bizonyítékokat. Bár a lehetséges következmények itt nem olyan egyértelműek, mint az ismert emberi hatású 1A kategóriában,
azért meglehetősen komoly besorolásról van szó.
Több iparági szereplő úgy látja, hogy a TPO-val kapcsolatos szigorítás túlzó. A ProNails belgiumi körömápolási vállalat szerint a vegyület megszilárdulás után lényegében ártalmatlan, nem tud elpárologni, kiszabadulni vagy érintkezni a bőrrel. Persze az óvatlan felhasználás ettől még nem feltétlenül kockázatmentes.
The post Betiltanak több körömlakkot, mutatjuk miért first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
