Minden hasonló művelet esetében az az alapkérdés, hogy kinek áll az érdekében

– nyilatkozta a 24.hu-nak Buda Péter volt nemzetbiztonsági főtiszt az állítólagos szerbiai merényletkísérlettel kapcsolatban.

Amint arról beszámoltunk, húsvétvasárnap reggel Szerbia katonai és rendőri erőket vezényelt a magyar határ közelében fekvő Magyarkanizsa és a szomszédos Oromhegyes területére, mert információik szerint veszélybe került a Török Áramlat gázvezeték. Még délelőtt Orbán Viktor az Aleksandar Vučić szerb elnökkel folytatott telefonbeszélgetést követően azt írta ki az oldalára: „a Szerbiát és Magyarországot összekötő kritikus gázinfrastruktúránál pusztító erejű robbanószert és az aktiváláshoz szükséges eszközöket találtak.”

Orbán délután egy óra után még beszédet tartott a felújított Citadella átadásán, majd ezután ült össze a részvételével a védelmi tanács. A kormányfő az ülést követően, fél öt körül arról beszélt, hogy a Török Áramlat vajdasági szakasza ellen szabotázsakciót készítettek elő, ezért elrendelték a vezeték hazai szakaszának megerősített katonai ellenőrzését és védelmét.

Orbán azt mondta:

Ukrajna évek óta azon dolgozik, hogy Európát elvágja az orosz energiától.

Hozzátette, Kijev „törekvése Magyarország számára életveszélyt jelent.” A miniszterelnökkel egyetemben Szijjártó Péter külügyminiszter sem állította konkrétan azt, hogy Ukrajna áll a vasárnapi akció mögött, ugyanakkor Kijev érintettségét sugallva arról beszélt: az Északi Áramlat felrobbantásának és a Barátság kőolajvezeték „elzárásának” „sormintájába illeszkedik” a szerbek által meghiúsított terrortámadás.

A szerb hatóságok nap közben azt közölték, hogy a Török Áramlattól néhány száz méterre két fekete hátizsákot találtak, nagyjából négy kilogrammnyi robbanóanyaggal. Đuro Jovanić, a szerb Katonai Biztonsági Ügynökség igazgatója este hat óra utáni sajtótájékoztatóján azt állította: dezinformáció, hogy a szerb hadsereg egy másik félnek dolgozna az ügyben. Elmondta, hogy amerikai gyártmányú robbanószert, emellett detonátorokat és robbanóanyag előkészítésre szolgáló eszközöket is találtak. Jovanić hozzátette:

vannak, akik azt állítják, hogy ukrán robbanószert találtak, és megvádolják az ukránokat az elterelő művelet megszervezésével, de „ez nem igaz, ez nincs így.”

A szerbek olyasvalakit keresnek, aki állítólag egy migránscsoport tagjaként próbált szabotázsakciót végrehajtani a gázinfrastruktúra ellen.

A kijevi külügyminisztérium szóvivője azt közölte: határozottan visszautasítják a próbálkozásokat, amelyekkel megpróbálják összekötni Ukrajnát a vezetéknél talált robbanóanyaggal. Kijev szerint a legnagyobb valószínűséggel egy orosz hamis zászlós műveletről van szó, ami a magyar választásokba való nagy mértékű moszkvai beavatkozás része.

Oroszország külügyi szóvivője viszont arról beszélt, hogy Magyarországot meg akarják fosztani a szuverenitásától, egyrészt azzal, hogy beavatkoznak a választásokba, valamint annak akadályozásával is, hogy észszerű áron jussunk energiaforrásokhoz.

Kinek áll az érdekében?

Orbán és Szijjártó nyilatkozataival a kormány hivatalos magyarázatában Ukrajnára terelődött a gyanú. Buda Péter szerint ez az eshetőség biztosan kizárható, ugyanis Kijevnek egyáltalán nem áll érdekében az, hogy egy kritikus infrastruktúra elleni merénylettel a politikai ellenfelét, az Orbán-kormányt erősítse.

Nem azért zárhatjuk ki ezt a lehetőséget, mert Ukrajna jelenleg nagyon szeretné Magyarországot, hanem éppen ellenkezőleg: azért, mert semmiképpen nem akarják olyan helyzetbe kormányozni magukat, amellyel a magyar kormány esélyeit segítik a választás előtt

– fogalmazott.

Buda Péter kiemelte, a föld alatt egy-másfél méterre futó Török Áramlattól pár száz méterre találtak két hátizsákot. Mint mondta, ha az elkövető valóban a Magyarországra irányuló orosz energiaszállítás szabotálása érdekében kárt akar okozni a vezetékben, akkor nem hagyta volna ott a zsákokat a közelben, kitéve a dekonspriációnak az akciót (tehát annak, hogy valaki megtalálja a robbanószert).

Ha valóban kárt akartak volna okozni, akkor vagy végrehajtották volna az akciót, és felrobbantották volna a szerkezetet, vagy közvetlenül a célpont mellett elásták volna azt. A hátizsákokat viszont olyan távolságban hagyták a föld alatt futó vezetéktől, hogy a bennük talált robbanószer még akkor sem okozott volna kárt benne, ha esetleg fel is robbant volna.

A nemzetbiztonsági szakértő szerint, ha valóban a kritikus infrastruktúra elleni merényletkísérlet jeleire bukkantak volna, az komoly műveleti tervezést tenne szükségessé, amelyben a miniszterelnöknek fontos irányítási feladatai vannak, így nem lett volna ideje nap közben a Citadella átadására.

Azt mondta, szem előtt tartva az alapvető kérdést, miszerint kinek áll az érdekében az állítólagos robbantási kísérlet, látnunk kell: a történtek a kormány ukrán fenyegetésről szóló, központi kampánytémájába illenek, ennek alátámasztására bizonyítékok nélkül elkezdték Kijev érintettségét sugallni.

A szakértő szerint

a hamis zászlós művelet a magyar kormánynak áll érdekében, illetve stratégiai szövetségesei közül Szerbia érintettsége valószínűsíthető, de Oroszországé sem zárható ki.

Buda Péter hozzátette: bizonyos körökben február óta lehetett előzetes információkat hallani arról, hogy ez a merénylet a Vajdaságnak azon a részén következik majd be, ahol meg is valósult. Az idő előrehaladtával tudható volt az is, hogy nagyjából húsvétra időzítik a műveletet.

Rácz András csütörtökön írt a közösségi oldalán arról, hogy hamis zászlós akciót hajthatnak végre a gázellátás ellen (az Oroszország-szakértő a bomba megtalálása után nyilatkozott lapunknak). Buda is többször beszélt a nyilvánosságban az utóbbi hetekben, hónapokban arról, hogy a kritikus infrastruktúra közelében helyezhetnek el robbanószerkezetet, amit majd időben megtalálnak. Mint mondta, azért is beszélnek nyíltan az ilyen akciók lehetőségéről, mert ezáltal lehet védekezni a megvalósulásuk – ha pedig ez nem sikerülne, akkor a közvéleményre gyakorolt hatásuk – ellen. A hamis zászlós művelettel kapcsolatos további információkról, azok forrásáról egyelőre utóbbi védelmében nem kívánt többet megosztani.

Ezek a lehetséges forgatókönyvek

A volt nemzetbiztonsági főtiszt a 24.hu-nak azt mondta, a kormány a vasárnapi műveletre, a robbanószerkezet megtalálására készítette fel a közvéleményt már azzal, amikor a hadsereget február végén kivezényelték az energetikai létesítmények védelmére. Ezzel a történetre fogékony választók számára alapoztak meg, illetve növelték a fenyegetettség érzetét a művelethez. Hozzátette, hogy a kiszivárgott információk szerint a szerbiai hamis zászlós robbantásról már folytak az egyeztetések a háttérben, amikor a katonákat kivezényelték.

Buda Péter elmondta, a művelet logikájába illeszkedik, hogy miért nem Magyarországon, hanem Szerbiának a határhoz közeli, magyarok lakta részén került elő a robbanószerkezet. Ha ugyanis az ország területén találtak volna rá a bombára, az megkérdőjelezhette volna a kritikus infrastruktúrához kivezényelt hadsereg védelmi képességeit, és a kormány is inkompetensként tűnhetett volna fel, amely nem tudja megvédeni az országot.

Azzal viszont, hogy a határhoz nagyon közel történt az ügy, annyira közel tudták hozni az eseményt a fenyegetettség érzetének növelése érdekében, amennyire csak lehetett.

A volt nemzetbiztonsági főtiszt szerint a hamis zászlós műveletek logikája alapján két forgatókönyv elképzelhető a Szerbiában talált robbanószerkezet kapcsán a választást tekintve.

• Az egyik az, hogy a kormány az üggyel az ellenzék ellen akarja fordítani a közvéleményt, beleértve azokat is, akik esetleg nem mentek volna el szavazni, miután a kihívót minden erővel Kijev érdekeinek kiszolgálójaként próbálták beállítani. Ebben az esetben a várakozásaik szerint az elkövetőként kikiáltott Ukrajnával szemben felkorbácsolódó ellenszenv rávetülne az ellenzékre is.
• Buda szerint a másik forgatókönyv valószínűsége attól függ, hogy a kormány mérései szerint a választók többsége még átfordítható-e az oldalukra a választásig hátralévő egy hétben. Amennyiben ezt már nem tartják lehetségesnek, akkor a választásokat is elhalaszthatják arra hivatkozva, hogy az alacsony szinten álló gáztartalékaink gyorsan tovább fognak csappanni, emiatt a közellátások működése is veszélybe kerülhet, ilyen körülmények között pedig nem lehet voksolást tartani. Vagy arra is hivatkozhatnak, hogy a választásokkal és az esetleges kormányváltással járó politikai instabilitás, biztonságpolitikai interregnum nem kockáztatható meg, amikor ilyen állítólagos veszélyek leselkednek az országra.

Én abban reménykedem, hogy a nyilvánosságban már annyiszor volt szó a hamis zászlós műveletekről, illetve arról, hogy a mostani merénylet egy hónapok óta épített akciónak a megkoronázása, hogy a közvélemény nagy része nem lesz fogékony a történetre.

Arra a kérdésre, hogy a választásokig várhatók-e még további, a vasárnapihoz hasonlítható akciók, Buda Péter azt válaszolta: „titkosszolgálati szakmai logika szerint elképzelhetőnek tartom, hogy még fűznek egy-két megmozdulást az ügyhöz, ami erősítheti a narratívájukat, illetve az erre fogékony állampolgárokban fokozhatja azt a megérzést az ukrán fenyegetéssel kapcsolatban, miszerint nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél.”

A kritikus infrastruktúra alatt energetikai vezetékeket, erőműveket, de akár vasúti síneket is érthetünk, amelyek közelében találhatnak további robbanószerkezeteket. Az eddigi események logikájába beleférne egy hasonló lépés, de azt nem állítom, hogy történni is fog ilyen

– fogalmazott a volt nemzetbiztonsági főtiszt.

The post Buda Péter a 24.hu-nak: Ha a hamis zászlós művelettel már nem tudják az ellenzék ellen fordítani a közvéleményt, el is halaszthatják a választást first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu