A Győri Törvényszéken zajló, 758 millió forintos hűtlen kezelés felelőseit kereső büntetőperben az elsőrendű vádlott, Koronika Tamás, az önkormányzati tulajdonú GYHG Nonprofit Kft. egykori ügyvezetője azt állította, hogy a vagyoni hátrányt okozó szerződéseket Dézsi Csaba András polgármester utasítására kötötte. Ezzel szemben a volt fideszes polgármester kitart azon állítása mellett, miszerint a cég vezetője nem felsőbb utasításra, hanem önállóan cselekedett.

A probléma nemcsak a konkrét ügyet, hanem az összes hasonló esetet érinti: ha egy közcég, közintézmény vagy közhatalmi szerv szakmai vezetője a vád szerint bűncselekményt követ el, csak ő a felelős, aki a döntést hivatalosan, papíron aláírta? Vagy az a politikus (kormányfő, miniszter, polgármester, alpolgármester, közgyűlési vagy bizottsági elnök) is, aki szóban utasítást adott? Mi a helyzet akkor, ha az állam vagy az önkormányzat tulajdonosi jogait gyakorló vezető döntését hajtották végre az általa jelölt vagy kinevezett tisztviselők?

A cégjog és a büntetőjog eltérően ítéli meg azt, hogy egy vállalkozásban ki milyen döntésért felelős. A cégjog szerint egy vállalkozásban bizonyos döntéseket az ügyvezető, másokat pedig a tulajdonos hozhat. Teljesen világos, kinek mi a felelőssége. A büntetőjogban ilyen éles határok nincsenek. Akár olyan eset is előfordulhat, hogy a céghez valakinek jogilag, papíron semmi köze nincs, tehát nem vezető ott, és nem is tulajdonos, de a bíróság mégis kimondja, hogy, mivel valójában ő hozta a döntéseket, büntetőjogi értelemben felelős az ott történtekért. Vagyis nem lehet arra hivatkozni, hogy a szerződéseket az ügyvezető írta alá, így nekem ahhoz semmi közöm nincs

– mondta el a 24.hu-nak Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója.

A köztulajdonban lévő cégekkel összefüggő joggyakorlatról a szakértő hozzátette:

Egy önkormányzati vagy állami tulajdonú cég ugyanolyan közfeladatot ellátó szerv, mint egy, az adott szakminisztérium vagy települési hivatal alá tartozó rendelőintézet, idősotthon, illetve bármilyen más közintézmény. A rendszerváltás után az önkormányzatok például a vagyonkezeléssel foglalkozó szervezeti egységeiket kiszervezték cégekbe. De attól, hogy cégjogilag egy ilyen vállalkozás önálló jogi személy, még nem mondható, hogy az önkormányzattól teljesen független lenne. Persze az állam is rendszeresen eljátssza azt, amikor, mint a tulajdonosi joggyakorlót egy konkrét cégének az adatairól kérdezzük, hogy ő abba nem tud beleszólni, mert a cég önálló. Csakhogy ez nem igaz.

A konkrét győri büntetőügyről Ligeti Miklós konkrétumot nem kívánt mondani, de annyit elárult: amennyiben lesz arra bizonyíték, hogy Dézsi Csaba András nemcsak tudott a vád tárgyát képező szerződésekről, hanem éppen ő adott utasítást a megkötésükre, akkor felvetődhet az ő büntetőjogi felelőssége is.

„Nyilván azt nem lehet mondani, hogy egy politikai vezető általában, mindig teljes körűen felelősségre vonható azért, ami egy közcégben történik. Fiktív példával élve: ha a Paksi Atomerőműben kiderül, hogy a sofőrök lopják a benzint, azért nyilván a céget a tulajdonos állam részéről felügyelő kormánytag nem vonható felelősségre. Egy polgármester és egy helyi önkormányzati cégvezető között viszont szorosabb kapcsolat van. Az utóbbi 16 évben persze nemigen volt rá példa, hogy köztulajdonú cégeknél elkövetett gazdasági bűncselekmények miatt minisztereket, illetve megyeszékhelyek polgármestereit ítélték volna el. De a következő években valószínűleg nem ez lesz az egyetlen, köztulajdonú vállalattal kapcsolatos büntetőügy, ahol a cégvezető azzal védekezik, hogy utasításra tette, amivel megvádolták, a politikus pedig azzal, hogy nem tudott róla.”

Egyik védekezéssel sem tudják azonban automatikusan kimenteni magukat a büntetőjogi felelősség alól, a tulajdonosi beavatkozást ugyanis számos bizonyíték alátámaszthatja, arról például sokan tudhatnak egy állami vagy önkormányzati vállalatnál, hogy az irányító miniszter vagy a polgármester mennyire szokott beleszólni a működésbe és a döntésekbe

– hangsúlyozta Ligeti Miklós.

Megkérdeztünk az ügyről egy olyan érintettet, aki erről információkkal rendelkezhet. „Jókat mosolyogtam, amikor Dézsi Csaba András a bírósági tárgyaláson azt vallotta, ő nem szólt bele a cégek működésébe, senkit nem utasított szerződések megkötésére vagy felbontására, illetve, hogy jórészt nem is ismerte a GYHG alvállalkozóit” – mondta el a 24.hu-nak egy, a Dézsi-korszakban az önkormányzat működésére rálátó forrásunk.

Dézsi úgy vezette az önkormányzatot, mint régen egy nagy hatalmú király. Aki nemet mondott neki, vitába szállt vele, az állásával játszott. A fontos ügyek az ő irodájában dőltek el. Jó néhány embert kirúgott azért, mert nem értettek egyet vele. Teljesen életszerűtlen, hogy egy önkormányzati cég ügyvezetője a polgármester megkérdezése és beleegyezése nélkül, csak úgy le merte volna cserélni az alvállalkozókat. Számomra egyértelmű, hogy Koronika Tamás 2020-ban Dézsi utasítását hajtotta végre, amikor leszerződött ezekkel a cégekkel. Ha történt is bűncselekmény, abban biztos vagyok, hogy abban nem ő volt az értelmi szerző

– véli névtelenséget kérő riportalanyunk, de más, általunk megkérdezett források is lényegében ugyanezt mondták.

Tény az is, hogy a Dézsi-korszakban jó néhány vezető beosztású önkormányzati hivatalnok, illetve cégvezető volt kénytelen távozni. És nemcsak a Borkai Zsolt idején kinevezettekről van szó. Az orvosból lett polgármester vezetése alatt nem egyszer azok is felálltak székükből, akik az ő emberei voltak.

Révi Zsolt korábbi (Dézsi által 2020 májusában lecserélt) főépítész után 2021 decemberében utóda, Gyimóthy Ákos is távozott.

Még nagyobb volt a forgalom az önkormányzati média, a Győr+Média Zrt. élén. A Győr+Médiát a Borkai-korszakban vezető Endrődi Pétert a Dézsi győzelmét hozó, 2020. január 26-i időközi polgármester-választás után, március 1-jén Bobory Balázs váltotta a vezérigazgatói székben, aki alig több mint fél évig vezette a médiacéget. 2020. október 1-jén Knézy Jenő vette át tőle a vezérigazgatóságot. De a győri munkája mellett sportriporterként továbbra is aktív Knézy sem töltötte ki a ciklust: 2024 januárjában, a döntését egészségügyi okokkal indokolva távozott. Helyére a korábban polgármesteri főbiztosként tevékenykedő Adorján Andrea került, aki viszont Dézsi leköszönése előtt, 2024 szeptemberében szintén távozott, helyére Panda Ákos került.

De magánál a GYHG-nál is nagy volt a jövés-menés: 2020. április 30-án váltották le Sági Géza ügyvezetőt, helyére a mostani ügyben tanúként meghallgatott Reizer Bállint került, őt követte 2020. június 11-én az elsőrendű vádlott, Koronika Tamás, aki fél év múlva, december 17-én távozott. De utódja, Herceg Sándor Ottó is csak egy évet bírt ki az ügyvezetői székben, helyette Nagy Csaba lett a cég első embere.

A csütörtöki tárgyaláson Dézsi alpolgármesterétől, az idei választáson Fidesz-jelölt Szeles Szabolcstól, illetve a kardiológus főorvosként dolgozó expolgármester akkori kabinetfőnökétől, a Borkai-, és Dézsi-korszakban több önkormányzati céget is vezető Endrődi Pétertől próbálta a bíróság megtudni, mi volt Dézsi és a két vádlott szerepe az ügyben.

Szelesnek a védelem dokumentumokat mutatott, hogy a politikus több, hulladékgazdálkodással kapcsolatos megbeszélésen is részt vett, de Szeles nem emlékezett ezekre. Ugyan ő ellenjegyzett (vagy, ahogy ő fogalmazott: szignált) bizonyos, a GYHG-val kapcsolatos előterjesztéseket, de ez, mint kiderült, nem annyira érdemi, tartalmi ellenőrzés, inkább a városházi technikai ügymenet része volt.

Nem emlékszem, miért nem kérdeztem

– válaszolta, amikor a védelem arról faggatta, miért nem tett fel a GYHG működésekre vonatkozó kérdéseket. Szelesre bízták a GYHG vád tárgyául tett szerződéseinek átnézését, de már abból is vita lett, hogy ez minek számít. Szeles szerint ez nem vizsgálat volt, hanem adatbekérés. A másodrendű vádlott, az előző tárgyaláson elhangzott hangfelvétel után újabb hangalapú bizonyítékot harangozott be.

Ami szerinte Szeles és Koronika beszélgetését rögzíti, de végül a bíróság ezt nem tudta meghallgatni. Az elsőrendű vádlott kérdéseiből az is kiderült: a GYHG-szerződések átnézésével megbízott, közgazdász végzettségű Szeles nem ismeri a hulladékgazdálkodási díjrendeletet, és azt sem tudja, mi történik az elkülönítve gyűjtött hulladékkal.

Sokkal konkrétabb és összeszedettebb volt Endrődi Péter volt polgármesteri kabinetfőnök vallomása. Szerinte azért volt gond egyes GYHG-szerződésekkel, mert egy módosítással „lelépési pénzt” fizettek volna az alvállalkozónak, és ezek „nagyon nagy mértékű bánatpénzek” voltak, a korábbi négy-ötszörösére növekedtek.

Illetve az is probléma volt, hogy próbálták a közbeszerzést megkerülni. Valamint ilyen volumenű szerződéseknél ő, mikor önkormányzati cégvezető volt, mindig tulajdonosi jóváhagyást kért a szerződésekhez. Endrődi a másodrendű vádlott védője Dr. Szűcs István szerint

teljes mértékben korrekt vallomást tett.

„Kizártnak tartom” – válaszolta Dézsi Csaba András a mai tanúkihallgatása előtt a 24.hu azon kérdésére, hogy a tárgyaláson elhangzottak alapján felvetődhet-e az ő büntetőjogi felelőssége.

A vádlottak védekeznek, és ez a közös koncepciójuk, hogy meg akarják osztani azt a felelősséget, azért amit elkövettek. Ez egy természetes dolog. A nürnbergi perben azok a vádlottak, akiket végül megbüntettek, ők is azt mondták: parancsra tették. Itt még ilyen parancs sem volt

– fogalmazott az egykori kormánypárti városvezető.

Felvetettük Dézsinek, hogy Reizer Bálint, a GYHG korábbi ügyvezetője, aki nem vádlott, hanem tanú, az április 22-i tárgyaláson ugyancsak arról beszélt, hogy a másodrendű vádlott, Alföldy Alexander a polgármester nevében, az ő hozzáállását közvetítve járt el a GYHG-nál. A volt polgármester erre nem reagált, azt mondta, erről most hall először. Mint fogalmazott:

Ha valaki védekezik, neki joga van bármit állítani. Én a várost vezettem, nem a céget. Egy utasítást adtam: Győr legyen a legtisztább város, ezért mindent tegyenek meg, és lehetőleg maradjanak bent abban a költségkeretben, amit egy Covid idején amúgy is megszorult helyzetben nem tudunk bővíteni.

Dézsi a bíróság előtt csütörtökön azt mondta: a városházán zajló, a hulladékgazdálkodással kapcsolatos értekezletek közül talán csak az elsőn vett részt, utasításokat pedig nem adott, mert „politikusok nem utasíthatnak cégvezetőket”, és amúgy is „mindent írásba adtam, nem volt szóbeli utasítás, ez nem egy urambátyám rendszer” – vallotta tanúként.

Azt is közölte, tartózkodott attól, hogy a pénzügyekbe beleszóljon, „mert ez egy szakma.” Szerinte a még 2024 februárjában rejtélyes, máig tisztázatlan okból megbukott alpolgármestere, a városüzemeltetésért felelős Radnóti Ákos sem adott utasításokat az ügyben. Tagadta azt is, hogy Petrov Ivánnak a Győr pinnyédi városrészében található házában találkozott volna Alföldy Alexanderrel. Miként azt is cáfolta, hogy mielőtt a találkozó létrejött volna, Petrov alsónadrágra vetkőztette a szlovákiai üzletembert, hogy ellenőrizze: nincs-e nála valamilyen elektronikus eszköz.

„Egy ilyen bizarr történet azért elég emlékezetes” – utalt arra ironikusan, hogy emlékezne rá, ha ez megtörtént volna. Alföldy szerint Dézsi személyiségében erősen jelen volt „az anyagi javak iránti vágy”, s különösen az érdekelte, a helyi közcégek milyen „anyagi javakat termeltek”. Részben a GYHG által működtetett üzletág is azért érdekelte a másodrendű vádlott szerint a fideszes polgármestert, mert „komoly anyagi lehetőségeket” látott benne. Alföldy szerint a volt fideszes polgármesternek kellett egy olyan ember, aki gondoskodik róla, hogy a GYHG-nál „úgy menjenek a dolgok, ahogy ő akarja.”

A másodrendű vádlott azt mondta: a polgármester megígérte neki, ha segít ebben, akkor a cégei munkát fognak kapni a GYHG-tól, és az optikai hulladékválogató megvalósításában is részt vehet.

A polgármester ezt mind tagadta, ahogy fogalmazott: Alföldy „nem tartozott abba a körbe, ami tanácsot adhat a polgármesternek”, ő Borsi Róberttel a hulladékgazdálkodási társulás fideszes önkormányzati képviselő elnökével és Szabó Jenő alelnökkel (aki szintén a legköszönő kormánypárt politikusa) beszélte meg a témával kapcsolatos dolgokat.

„Hogyan működött a városházán a kontroll, ha ezt ennyi időn át meg lehetett tenni?” – tette fel a kérdést a másodrendű vádlott ügyvédje Dézsinek, ám a politikus erre érdemben nem válaszolt, csupán annyit mondott: ezt nem kérdésnek, hanem kritikának veszi.

Ezek nem álmok, ez a valóság

– mondta Alföldy Alexander a volt fideszes polgármesternek arra utalva: a találkozóikat, illetve kapcsolatuk jellegét bizonyítani fogja.

Még egy tárgyalás lesz az ítélkezési szünetig, aztán ősszel folytatódik a per.

A bíró szerint nincs ebben semmi politika, van egy másik, droggal kapcsolatos tárgyalása is, amiatt csúszik az eljárás.

The post Büntetőjogi felelősségéről kérdeztük Dézsi Csaba Andrást, mire ő a nürnbergi perről kezdett beszélni first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu